Mézes-mustáros lazac vajastésztában sütve

Nutella, kiskanállal üvegből, megvan?
És mustár?

Igen. Botswanai ügynökünktől  olyan mustár kaptam, hogy simán meg tudnám enni üvegből. Illetve...meg is ettem már a felét, az az igazság, és mielőtt végképp kikanalaztam volna, mentettem például ebbe a lazacba. Szóval ez a mustár...pezsgős és juharszirupos, édeskés, csak enyhén  csípős, karamelles, nagyonjó. Megérdemli a lazacot, a lazac meg a mustárt. Ha valakinek pont ilyen nincsen a háztartásában, tegyen pici mézet hozzá, ha kerül kis fehérbor/aszú/sherry/pezsgő az ebédhez, azt is, ennek a mustárnak egy simához képest eleve folyósabb az állaga.

Hozzávalók:

 -személyenként:

10 dkg lazacfilé

2 tk mustár
1 tk méz
1 tk juharszirup
1 hajszálvékony citromkarika
kevés őrölt bors
só

4 személyre kb. 20 dkg vajastészta

A sütőt 200 fokra előmelegítettem.

A vajastésztát  vékonyra nyújtottam és akkora téglalapokra vágtam, hogy át tudjam hajtani a lazacszeleteken. A téglalap közepét, kétszer akkora területen, mint a lazacszelet, megkentem mézzel, mustárral,csorgattam rá juharszirupot, csipet borssal és sóval szórtam. A halat a mézes rész alsó széléhez raktam, a tetejére tettem a citromkarikát,   ráhajtottam a tészta másik felét. Körben viszonylag szorosan, jól lenyomkodtam a tészta széleit, azután villával is, és 1 centisre körbevágtam. Oldalt, magasabban, villával kétoldalt megszúrtam a tésztát,  nehogy kirepedjen a gőztől. Jobb ízlésű olvasók a halfigura-díszítést nyugodtan lehagyhatják. 

A sütőben tojással lekenve, sütőpapírral bélelt tepsiben 20 perc alatt készre sütöttem.

Csokitorta 3.0.

Viszont cukor összesen csak 4 dkg van  az egész tortában, abszolút diétás, főleg, hogy  egy vékony szelet után 3 napig nem kíván az ember lánya csokoládét egyáltalán. Esetleg... még egy kicsi szeletet ebből a sütiből.

Ennél a csajnál láttam a receptet - sose értem, mi vezet valakit, hogy olyan videót tegyen fel a netre, amin tortakrémkavarás közben zenére riszál, de hát ettől tarka a világ -  , és  igazából a mázba szerettem bele....

Hozzávalók: (24 cm-es formához)

kekszalap:
10 dkg zabkeksz (Győri Édes)
10 dkg mogyoró
2 ek. porcukor
3 ek. kakaó
6 dkg olvasztott vaj

csokikrém:

25 dkg étcsoki
3 dl tejszín
2 egész tojás
1kk. vaníliakivonat
csipet só

máz:
5 dkg étcsoki
2 ek. tejszín
1 ek méz
1 ek. víz

A sütőt 175 fokra előmelegítettem

A kekszalaphoz mindent betettem egy aprítóba, és addig daráltam, amíg a mogyoró is egészen aprószemű lett a keverékben; hozzáöntöttem az olvasztott vajat, elkevertem és a kapcsos tortafomába egyengettem úgy, hogy 3 centis pereme is legyen. 10 percig sütöttem az alapot 175 fokon, rácsra téve  kihűtöttem.

A krémhez a tejszínt felforraltam, a felaprított csokira öntöttem és pár perc állás után egy kanállal simára kevertem. Beleütöttem a két tojást, hozzáadtam a vaníliakivonatot, sót,  összekevertem, igyekezve, hogy ne verjek bele sok levegőt, mert akkor ronda buborékos lesz majd a süti teteje. (A kekszalapra öntöttem a krémet és 175 fokon 20 percet sütöttem. (Ha sok a buborék, egyszerűen óvatosan az asztallaphoz kell csapkodni a formánkat párszor mielőtt a sütőbe tennénk.) A sütés végére kicsit megemelkedik a krém, de a hűlés során szépen visszalapul.

A mázhoz a tejszínt a vízzel és a mézzel  felforrósítottam, az aprított csokira öntöttem, simára kevertem. A  kihűlt torta közepére öntöttem,  körbeforgattam a formát - ha ez jól sikerül, nem is kell semmivel hozzányúlni, szépen, fényesen, egyenletesen és   hajszálvékonyan terül el  a torta tetején.

Hűtőbe ne tegyük, a ganache krém kemény lesz; tökéletes úgy kb. 2 órai pihentetés után, akkor még szebben vágható, mint ahogy a képen sikerült.

Sárgarépa-krémleves

Sárgarépa-krémleves. Hát mit lehet erről mondani? A-vitamin, meg melegít a gyömbérrel és a chilivel, mindjárt jön az új, ne együk a nitrátos primőrt, ilyesmik. Télen vagy borús napokon  anti-depresszáns napfény-terápiának is megteszi, olyan jó színe van.

Egyébként meg tényleg  jó, eszi a család fele, a másik fele meg ( na vajon melyik?) rágja nyersen a répát, az se rossz végül is.

Hozzávalók 4 személyre:

4-5 db nagyobb sárgarépa

1 pici fej lilahagyma

2 dkg vaj

1 liter csirlehúsleves, esetleg zöldségalaplé

fél tk. őrölt gyömbér
negyed tk. örölt chilipehely
só
fél dl tejszín

A forró vajon megfuttattam az apróra vágott lilahagymát, sóztam, hozzáadtam a megtisztított és minél  vékonyabb szeletekre vágott répát, és kevés levessel puhára pároltam fedő alatt. Mikor már majdnem teljesen megpuhult, (10 - 15 perc, ha szép vékonyra karikázzuk a répát) összeforraltam a többi levessel és a fűszerekkel.Leturmixoltam és egy kevés tejszínnel kerekítettem.

Málna-örvényes sajttorta

Kit érdekelnek a madzagbikinik és a kockahasak, amikor össze lehet dobni egy ilyen csízkéket, betolni negyedkiló cukrot és rengeteg zsíros krémsajtot ?

És különben is, ez az eddigi legjobb, az egyes számú, ez lesz nálunk mostmár A Sajttorta, míg világ a világ, ilyet kérek magamnak  szülinapi tortának magamtól.

Hozzávalók: (20-22 cm-es formához)

15 dkg zabkeksz (Győri Édes)

3 dkg olvasztott vaj

60 dkg tejszínes krémsajt/soft cheese

22 dkg cukor

1 tk.vaníliakivonat

csipet só

3 tojás

-a málnaörvényhez:

15 dkg fagyasztott málna

2 ek.cukor

A keszet morzsává aprítottam, összekevertem az olvasztott vajjal, a kapcsos forma aljára nyomkodtam és 10 percig elősütöttem. Ezután a  sütő hófokát 165 fokra csökkentettem. 

A felolvadt málnát leturmixoltam, átpasszíroztam és a cukorral tejszínsűrűségűvé forraltam be.

Egy teáskannában vizet forraltam.

Míg a kekszalap sült, a krémsajtot egy nagy, mély tálban 3 percig a kézi mixerrel  nagy fokozaton habosítottam, alacsony fordulaton hozzáadtam a cukrot, a vaníliakivonatot,és  egy csipet sót. Ezután a krém közepébe mélyedést csináltam, beleütöttem 1 tojást, és csak annyi ideig kevertem a mixerrel, míg egynemű lett kevés, körülötte lévő krémmel, majd lapáttal összeforgattam a krém többi 90%-ával. Ugyanígy kevertem hozzá a többi tojást is. Így elkerülhető, hogy a felvert tojással sok levegőbuborék kerüljön a masszába, amitől azután rengeteg kráter jelenne meg sütés közben a torta felszínén.

A krémet a kihűlt kekszalapra öntöttem, a munkalaphoz ütögetve elegyengettem, a feljövő kis buborékokat egy hústűvel kipukkasztgattam :).

A málnaszósszal bepöttyöztem a tortát (legközelebb sűrűbben), és egy fogpiszkálóval meghúzogattam a pöttyöket.

A kapcsos formát alul és körben 3 rétegben hajtogatott alufóliába burkoltam, nehogy a víz belefolyjon, egy nagyobb tepsibe raktam, a sütő középső rácsára tettem,  körbeöntöttem a lobogó vízzel, míg az alufólia engedte, és 165 fokon 65 percig sütöttem. A torta tetejére félidőtől lazán alufóliát raktam. A sütés végére kissé megemelkedik a torta,  - és ekkor még rezgős az egész - de azután kihűlés közben szépen visszasimul, és jól látszik a málnás díszítés is. 

Egy éjszakás hűtés után tálalható, a maradék szósszal.

Martha Stewart receptjét NSHP blogján könyvjelzőztem. 

Kávét....!

Érzitek az illatot...? 

Itt egy kávéfüggő beszél..vagyis ír. A családi hagyományok szerint még ki se nőttem a járókából, már hangosan követeltem a kávéadagomat a vasárnapi ebédnél. A szüleim szerencsére nem paráztak a  homeopátiás adagnyi koffeinen,  nekem gyerekkoromban minden vasárnap kijárt pár kiskanál kávé, vízzel elkeverve, sok cukorral, kávéspohárból természetesen.  A pszichológiából tudjuk, a gyermekkor kulcsa mindennek. Így koffeinista lettem. Mindegy, csak kávé legyen, este is bármikor. És utána alszom. Ebből látszik, hogy a súlyos hozzászokás esete forog fenn.

Pedig nem azért iszom, hogy ébren maradjak. hanem azért mert a kávé...finom. Mikor a posztot már a fejemben forgattam, elgondolkodtam arról, miről tudnék legnehezebben lemondani: alkohol, édesség, kávé..? 

A kávéról, egyértelmű.

Nincs jobb, mint reggel a friss kávéillatra ébredni, ebben a reklámoknak tökéletesen igazuk van. Jó, én kotyogóhívő vagyok, frissen darál, vizet kimér, nem megtöm, jól ráhúz, gázlángot beszabályoz. És amikor megindul a cucc, rohan elzárni.

És most már hivatalosan is tudom, hogy kell jó kávét és capuccinot  készíteni, megtanultam a Tchibo baristájától, Horváth Lajostól. Capuccino-ügyben pedig nehéz lett volna hozzáértőbbet keresni, ő ugyanis Latte Art bajnok, - tudjátok, mikor hihetetlen ábrákat készítenek a tejhabra, sőt a tejhabból,saját szememmel láttam, minden segédeszköz nélkül, pusztán a hab öntési módjával is akár. Sőt azt is megtanultam, hogyan kell tökéletes  tejhabot csinálni, mikor az ember a napi negyedik kávéját - süti helyett - capuccinonak álcázza.Persze az igazi olaszok nem isznak capuccinot reggeli után, sajnálhatják.

Hogy mi kell egy jó capuccinohoz? Jó eszpresszó, ez az alap, erről Horasz beszámolt tegnap. Ha van egy jó eszpresszónk, és ellen tudunk állni a csábításnak, hogy intravénásan beadjuk magunknak reggel, azonnal, mikor elkészül,  akkor jöhet a tejhab.
Mint a konyhában mindennek, ennek is van tudományos alapja. Először is a tej zsírtartalma. Érdekes módon a legegyszerűbben a zsírszegény tejet lehet felhabosítani, ez viszont messze nem viszi úgy az ízeket, mint a zsíros tej. Tehát ha tej, akkor  3,6-os. A cél pedig a sűrű, igen apró buborékokból álló hab. Ha csak úgy uccu neki, belenyomjuk a gőzkart, akkor ez nem fog sikerülni. A tejesibriket - kis gyakorlás kérdése - úgy kell tartani, hogy a tej a gőz erejétől körbe-körbe forogjon a szélén, szép örvényt képezzen, a gőzkar pedig a tej felszíne alatt helyezkedjen el. ( Ha túl magas, akkor mosogatószer-buborékjaink lesznek.)
Így alakul a tökéletes hab, feltéve, ha nem forraljuk szét a tejet, mert akkor keserű, égett lesz.  Nem kell ehhez ételhőmérőt kell alkalmazni, a lényeg, hogy a kezünk épp elviselje az edény melegét, aki dolgozik konyhában, az simán kibírja azt az 55 -60 fokot. Ha minden jól megy, ekkorra pont egy-két capuccinohoz való hab keletkezik; az edényt párszor odaütögetjük a pulthoz, hogy a nagyobb buborékok szétpattanjanak és már önthetjük is a habot az előmelegített csészében várakozó kávénkra. Mert ha tökéletes a habunk, akkor az gyönyörűen, sűrű folyamként önthető - ekkor játszhatunk a formázással is, márha bajnok baristák vagyunk. Ha nem, akkor nyugodtan kanalazzuk. :)

A capuccino alapjaként a kávébemutatón a Tchibo két új kávéját használták, az egyik  a selymesebb,  lágyabb tiszta arabica, a Milano,  a másik robustával vegyes keverék, a Sicilia. Én eszpresszóban a Milánóra, capuccinoban a Siciliára szavazok, mert a tej mellett jobban kijön a kávé életmentő illata és aromája...

Aszaltparadicsom-pesto

Az idei egyik kedvenc kence/tésztamártás, bár nem tudom, mennyiben járul hozzá ehhez a címhez a hozzá használt sk. rozmaringos-fokhagymás, olajban eltett aszalt paradicsom, ódákat zengek itt a cuccról és lehet, hogy a boltiból pocsék lenne. Igazából már nem is tésztára rakjuk, hanem pirítósra; annyira durván jó, hogy egy pohár borral kevés ennyire egyszerű, abbahagyhatatlan vacsorát tudnék mondani. (Talán ha lesz rendes újhagyma, akkor az azzal készült friss körözött übereli majd...) Ez az adag elég egyébként kb. 40dkg spagettire is.

Hozzávalók:

3 dkg aszalt paradicsom (ez az enyémből 8-10 fél aszalt paradicsom, mert  éppcsak nem csörgősre aszalom)

3 dkg kesudió

3 ek. frissen reszelt parmezán

1 ujjnyi friss rozmaringhajtás

1 kis gerezd fokhagyma (ez mindkettő a paradicsom közül nálam)

kb. 1 dl olívaolaj

só és kevés frissen őrölt feketebors

Az aszalt paradicsomot (puha az olajtól és nem is kell lecsöpögtetni sem) a késes robotgépben összedaráltam a kesuval, és a többi hozzávalóval, és azután fokozatosan az olívaolajjal. Annyit kell hozzáadni, hogy tejfölszerű, kenhető massza legyen. A végén kóstolgattam, sóztam, borsoztam.

Ebből a mennyiségből összesen kb. két dl pesto lesz.

A kesus cucc ötlete az Aldi pesto rosso-jának üvegéről jött, de van ilyesmi itt, itt, és itt is.

Rákóczi túrós macaron

Tegnap volt a Macaron Day, nálunk is, erről már tavaly írtam itt. Régóta megvan már az ötlet arra, hogy házasítsam a klasszikus magyar sütiket a klasszikus francia sütivel. Itt az első, legegyszerűbb példa rá, hiszen a Rákóczi túrós is cukros  tojáshab, túró, baracklekvár, na meg egy kis tészta, a macaron meg cukros tojáshab, egy kis mandula, a töltelék meg lehet akár baracklekvár meg túró is. Teljesen hozta a Rákóczi túrós fílinget, csak épp cuki macaron formában, a Válogatós Banda pillanatok alatt eltüntette, és mindenki boldogan jelentkezett, hogy tökéletes félbeharapott fotóalanyt produkáljon.

Hozzávalók:

egy adag sima macaron, fél rúd vanília kikapart magjával ízesítve - recept pl. itt

túrókrém ( túró, porcukor, citromlé)

házi barackdzsem

A macaronok töltésekor körben kaptak egy túrókrém-gyűrűt, középre pedig sűrű házi barackdzsemet adagoltam.

Tvoábbi macaronok nálam:

kávés és matcha teás
csokis-gesztenyés
mákos-citromos
pisztáciás étcsoki ganache-zsal
diós vérnarancsos
blue curacao és kókuszos