2009. július 27., hétfő

A jó anya sárgabarackos gombóca


Jóanya süt palacsintát, (sőt meg is fordítja a levegőben, ha kérik, mint Tigris, és NEM esik Füles fejére, pedig az nagyon vicces), csokis kuglófot meg rizsfelfújtat, főz paprikás krumplit(de virslivel,anya!!!) meg sóskát (de virslivel, anya!!!), és gombócot is, persze. Évente kétszer, a vadashoz. Az is milyen...jó, hogy elborítja a sűrű tejfölös szósz, egyébként meg még mindig jobb, mint makarónival enni a vadast.

Mert a gombóc... a gombóc először is kicsi. Csinos. Kompakt. Nem egy, de nem is két falat - valahol a kettő között. Mert mifelénk a nagy gombócokat csak megvetően a "gölődin" szóval illetik. Ezen túl a gombóc nem kemény, és nem is akar szétfőni sem a vízben. Persze a képpel illusztrált szakácskönyvekben a gombóc tésztája mindig makulátlan tiszta konyhapulton nyújtózik, szabályos egyenlő oldalú háromszögekre van felvágva, amelyek a tér-idő görbület máig meg nem fejtett titkos egyenletei eredényeképpen mégis egyenletes és vékony bevonatot képeznek a tökéletesen gömbfelületű bevonnivalókon - azaz a gombóc is tökéletesen gömbölyű. Kívülről viszont diszkréten, és semmiképp sem hatalmas, vajtól fénylő darabokban vonja be az aranyszínű zsemlemorzsa.

Ezért aztán Jóanya 35 fokban elindul a piacra, hogy beszerezze a Tökéletes Gombócnak Való Krumplit. Ez eleve lehetetlen, hiszen minden elsőosztályos tudja, hogy gombócnak csak öreg krumpli jó. Nem baj. Kell aztán még picike, érett sárgabarack. Az akció sikeres, sőt sikerül az össztársadalmi elégedettségi szintet is növelni, mikor Jóanya az árus kérdésére - hogy milyen barackot kér - csak lazán azt válaszolja: a legeslegkisebbeket!!! Gombócnak lesz??, kérdezi az árus, és körülötte a többi árus meg az összes vevő elismerően néz Jóanyára; már ezért megérte az egész gombócprojekt.

Hazaérve Jóanya előveszi az összes szakácskönyvét, amiben gombóc szerepel, bennük a felháborítóan hazug képeket letakarja egy szalvétával. Telefonos segítséget is kér - nem, kislányom, ne tegyél bele tojást, mert kemény lesz, igen, M.néni is itt van, ő is ezt mondja - szinte hallom a bólogatást a telefonban.

Ezután Jóanya krumplit főz - nem héjában, mert ez majdnem újkrumpli. Lisztet mér, mégis tesz bele egy tojást, meg még lisztet, meg még, meg még, a konyhapulton meg lehetne rendezni a téli műlesiklóversenyek nyári selejtezőjét - fehér, fehér kupacok amerre a szem ellát, a tészta meg csak ragad, egyenlő oldalú háromszögekre esély sincs, nem baj, lágy még, de akkor elcsúszik a szalvéta - jé, ezek is csak úgy ímmel-ámmal vágják, meg oszzuk tizenkét részre...??? Akkor jó ez így, barackocskák kimagoz, kis vaníliás porcukor betölt, tészta csíp, burkol, kifőz, vaj, zsemlemorzs...anyaaa...ehetjük kakaóval???????


Hozzávalók:

1 kg főtt krumpli(valamilyen)

kb. 25 dkg liszt

1 tojás



5 dkg vaj

10 dkg zsemlemorzsa

A krumplit sós vízben megfőztem, áttörtem és langyosra hűtöttem. Összedolgoztam a tojással és a liszttel. A lágy, ragadós tésztát jól kilisztezett munkalapon hengerré formáltam és késsel 16 részre osztottam. A kimagozott, kicsi, egész sárgabarackokba vaníliás porcukrot töltöttem és lisztes kézzel a tésztába csomagolgattam őket. Forrásban lévő vízben, óvatosan megkavarva a felszínre emelkedéstől további kb. öt percig főztem a gombócokat.

A legnagyobb teflonserpenyőmben vajon, folyton kevergetve kicsit megfuttattam a zsemlemorzsát, belepakoltam a gombócokat és gyengéden rázogatva-forgatva bevontam őket az aranyló morzsával.


2009. július 17., péntek

Berry tiramisu


Az idei nyáron nem lehet okunk panaszra. Nem is emlékszem ilyen évre, hogy ennyire egybeért volna a szezon cseresznyéből, málnából, meggyből, barackból, ribizliből meg minden másból. Ami nagyon jó egyrészt, másrészt meg ott az örök lekifurdalás, mert kizárt, hogy napokon keresztül, miután hazaesünk a munkából, miközben vadul szervezzük a kiskorúak nyári felügyletét, és tízre már nagyjából egyenesbe jönnek itthon a dolgok, még nekiálljak jelentősebb mennyiségeket befőzni.Így azután mindenből van egy kicsi, annyi, amennyinek még volt lelkierőm nekiállni éjfél előtt.

Ez a kis semmiség is a mindenből egy kicsi jegyében született, mert külön szerencse, hogy az áfonyán kívül minden más megterem a kertben, de azt hiszem, áfonyára itt esélyünk sincs, sajnos. Áááááfonya...egy külön kitüntetett posztot érdemelne, csak eltűnik el rögtön az a pici doboznyi, amit hazahozok.


Hozzávalók: (4 nagy pohárhoz)


2 dl tejszín

20 dkg mascarpone

25-30 dkg vegyes bogyós gyümölcs

1 ek. porcukor (vagy vaníliás porcukor)

1 kk. vaníliaeszencia

1 dl gyümölcslikőr

8-10 db babapiskóta




A megmosott málnát, ribizlit és áfonyát a gyümölcslikőrrel megzümmögtettem a tűzhelyen, éppcsak hogy a málna levet eresszen.

A tejszínt lágy habbá kevertem a porcukorral és kanalanként hozzávertem a mascarponét is.

A poharakba először babapiskótát tettem, rákanalaztam a likőrös gyümölcs felét, arra a krém felét, és ugyanígy jött mindenből még egy réteg. Minimum néhány óra kell neki a hűtőszekrényben, de el lehet készíteni előző nap is.


Mikor csináltam, eszembe jutott, hogy épp július 14-e van, ha francia vendégek lettek volna, akkor még a színösszeállításra se lehetett volna panasz :D.





2009. július 16., csütörtök

Sofrito


Csak elő kell vennem egy Durell-könyvet, és már ott is vagyok Korfun. (Nem az Alexandriai négyesre gondoltam ;), hanem a Családom és egyéb állatfajták-tól induló sorozatra.) Ha valaki megkérdezné, mi szerintem álmaim piknik-helyszíne, akkor nagy eséllyel indulna egy ottani olajfaliget, ami a sziklákkal körülvett, homokos öbölhöz vezet lefele, omladozó kőrakásokkal megtámasztott teraszokon keresztül, lenn már látszik a Földközi-tenger legtisztább partja, a tenger változó kékje, a kabócák pedig ordítanak, ahogy a szárnyukon kifér, de ez engem cseppet sem zavar...

Ez egy tipikus korfui fogás, és csak mikor megcsináltam itthon is, jutott eszembe, hogy nem is találkoztam - rajtunk, magyarokon kívül - a petrezselyem ilyen tobzódó felhasználásával másutt.


Hozzávalók: (4 személyre)

4 szelet marhahús ( hátszín, vagy comb pl.)

kb. 1 dl olívaolaj

2 nagy csokor petrezselyem

2 dl száraz fehérbor

5 nagy gerezd fokhagyma

1 kis babérlevél

frissen őrölt bors

liszt



A húst fél centi vastag szeletekre vágtam, lisztbe forgattam, és a teflonserpenyőbe öntött, kisujjnyi olívaolajon oldalanként 1 perc alatt gyengén átpirítottam. Kivettem a serpenyőből a húst, félretettem és gyenge lángon éppcsak átmelegítettem a fokhagymagerezdeket (annyi kell ahány szelet húst csinálunk, plusz egy a serpenyőnek, mondta a pincérnő), hozzákevertem a felaprítottt petrezselymet is, visszaraktam a húst, beledobtam a babérlevelet, hozzáöntöttem a bort és még annyi vizet, hogy a folyadék a serpenyőben ellepje a húst. Sóztam, borsoztam és fedő alatt 1,5 óra alatt puhára pároltam. (Ez függ a marha korától, én most gyönyörű, világos színű, szinte borjúhúst kaptam.) Közben egy kevés vizet még utána kellett öntenem, a végén pedig levettem a fedőt, és elpárologtattam a felesleges folyadékot, hogy sűrű, zöldes, illatos mártás maradjon csak.

Úgy tálalják, hogy a sűrű mártást a hús tetetjére szedik.

Köretként két kis padlizsánt centis karikákra vágva sütöttem meg kedvenc répagolyóimmal együtt, olívaolajjal átkenve, jól megborsozva, egy citrom levét ráfacsarva, 15 perc alatt, 10 perc után átfordítgatva, sütőpapírral bélelt tepsiben, 200 fokon. ( Előzőleg a padlizsánt be kell sózni, 20 percig állni hagyni, hogy a leve kicsorogjon.)

Gondoltam Rád Díjak

Köszönöm, hogy gondolt rám

Fahéj és Feta ezzel:


és igazából ő a lovely, mert nagyon kedvesen segít(ett) nekem mindenféle gorög vonatkozású kérdésben, ami hamarosan látszódni is fog a blogon.


Cserke pedig ezzel:


és legszívesebben vissza is dobnám neki :) !

De persze tovább is adom őket, nekem Doki jutott eszembe az egyikről, Niki és Orsi a másikról. Hahóóóó, gondoltam Rátok!!

2009. július 12., vasárnap

Paradicsom granita és Toscana - VKF! XXVI.



Hőség, s ráadásul még a grill is melegít. Valami hideg - ez jutott eszembe, mikor Vesta kiírását olvastam. Valami hideg innivaló, de gyorsan. De ne legyen édes, ne legyen buborékos - Bloody Mary, igen!!
Sajnos itt annyira megakadtam, hogy egyszerűen nem tudtam gondolatilag továbblépni - vagy vissza - az előételhez, mert egyfolytában csak Nigella jó barátnője (ld. Nigella Bites) lebegett a szemem előtt. Így azután úgy gondoltam, kettéválasztom: legyen belőle előétel, meg mellé egy hozzáillő ital. Hideg is, előétel is, ital is, szerintem megfelel a kiírásnak.


Hozzávalók:

- A granitához ( 4 személyre)

0,6 kg paradicsom

1 kk.cukor

1 nagy csipet só

bors -pár tekerésnyi

2 ek.balzsamecet

pár lévél bazsalikom


A paradicsomok alul keresztbe bevágtam és egy percre forró vízbe merítettem őket, így könnyen lejött a héjuk. Felvágtam, kimagoztam mindet, és a többi hozzávalóval elkeverve pár órára hűtőbe tettem. Ezután turmixoltam, fagyasztóba raktam kétszer 2 órára, közben és a végén átkevertem, és tálalás előtt pedig apróra vágott görögbazsalikomot (mert az nő a kertben) tettem még a jégkásához. De ha egy-az-egyben napokkal előbb lefagyasztjuk, tálalás előtt állni hagyjuk egy negyedórát, majd gyorsan bedobjuk a turmixba vagy az aprítógépbe, ugyanolyan tökéletes - bár lehet ezzel megszegjük a Házi Granitakészítés Nagy Aranyszabályát, és akkor még az alacsony fokozaton 1 percig mikrózásról még nem is beszéltem...

Komolyra fordítva a szót, a fűszerezéssel óvatosan bánjunk, mert hidegen sokkal intenzívebbek az ízek.







- A vodkakoktélhoz ( 4 személyre) :


2 dl vodka

1 kis citrom fele

1 ág rozmaring

néhány levél bazsalikom







A vodkát a jól megmosott, feldarabolt, kicsit megszurkált citromra és a fűszernövényekre öntöttem, és egy kisebb üvegben lezárva két napra a hűtőbe tettem.

Ezután leszűrtem, jégkockával összeráztam (magyarul shakeltem) , és poharakba töltöttem.

Ez magyarul vodka-infúzió, és rengeteg izgalmas recept található a neten, ha valaki csak úgy magában nem nagyon bírja a vodkát. Ha a jégen hagyjuk egy kicsit, (bár ez állítólag bűn) akkor kicsit long-drink jellege lesz, de ha már muszáj, akkor inkább egy kis szóda.

A nézetek megoszlanak, hogy meddig kell áztatgatni a fűszernövényeket, 2 naptól szerintem enyhe, kellemes aromája lesz, de egy kicsit meg szoktam dörzsölgetni is a rozmaringot és a bazsalikomot.


A recept nagyjából innen(fokhagyma szerintem nem kell bele) és innen.




2009. július 9., csütörtök

Sült fagyi



Nem, ez nem mond ellent önmagának, és amikor megcsináltam tegnap, nagyon régóta újra, az jutott eszembe, hogy vajon mikor a legjobb? Hidegben hideg, melegben meg a sütő meleg :). Mert ugyan konyhasárkánnyal is el lehet érni a kívánt hatást, de - ugye fagyiszezonban, mikor egyébként is van azért 30 fok - felforrósított sütőben lesz az igazi. Talán pont a mostani monszunidőszakban az ideális, mikor az esti szélvihar lehűlést hoz, és az eső után este jólesik valami kis szerény kanalaznivaló. Ha valakit le akarunk kicsit is nyűgözni, kevés rizikóval, akkor ideális kétszemélyes vacsoradesszertnek, de nagy, többszemélyes méretben is készíthető, és a hatás ekkor sem fog elmaradni.

Van ennek is rendes igazi neve mégpedig " Sült Alaszka", amit C&V-től tudtam meg vagy két éve, de az én kis szamárfüles füzetemben már több mint egy évtizede sült fagylaltként szerepel.


Hozzávalók( most a kétszemélyeshez) :


kb. 4-6 gombócnyi fagyi(ennyi fért a formákba)

1 nagy tojás fehérje

4 dkg porcukor

3 babapiskóta

4 ek citromlé

A sütőt 220 fokra előmelegítettem, és amikor nekiláttam az előkészítésnek, 5 percre rácsavartam a grillt.
A hűtőben előhűtött formák aljára összetört babapiskótát raktam, meglocsoltam citromlével és teljesen beenyomkodtam a masszát a formákba egy kiskanál hátával. A fagyit rápakoltam, úgy, hogy kitöltse a formát, és legyen felül is egy kis kupola még belőle. Amíg a tojásfehérjét felvertem, betettem a mélyhűtőbe őket.

A tojásfehérjéhez felverés közben hozzáadtam fokozatosan a cukrot, kemény, fényes habot vertem belőle, és bevontam vele a kupolákat. (Kb. 1 cm vastagságú lesz a hab így rajta.)

Egy magasfalú fémtepsit félig töltöttem jeges vízzel (benne jégkockákkal) beleállítottam a formákat, és az alsó harmadba tett sütőrácson 5 perc elég volt, hogy a hab megszilárduljon és kicsi színt kapjon.

Így az eredmény: Forró, édes hab, belül hideg fagyi, alul savanykás piskóta.





Szerintem a legeslegjobb a citromfagyi+édes hab párosítás, de mivel most csak vanília volt itthon, a babapiskóta lett citromos.

Eredetileg az én receptem kalácsszeletekkel dolgozik, nagy tortaformában, az igazi klasszikus viszont az egyszerű, centi vastag piskótaalap.

Ezek a kerámiaformák jól bírták az eltérő hőterhelést, de jénaival senki ne próbálkozzon, mert én egyszer egy másfél kilós bomba alatt szétrobbantottam egy üvegformát...Ilyenkor egy 22 cm-es csatos tortaforma pl. ideális.

A kisfüzetből.
Related Posts with Thumbnails