Et voilá! Szerintem nem forgolódott senki álmatlanul az ágyában, hogy holvanhovanholvan már az a harmadik rész, dehát ugye szombat este összefoglalózás helyett Angyalkáztam (de jó volt !) , vasárnap a pihenésé (relatív), azután pedig egy munkás hétköznap és éjszaka, majd mégegy munkás hétköznap következett. De mostmár tényleg, itt van még mindenki, aki eddig még nem, mert ábécésorrend.
Ui.: Pontosabban ott a vége, Vesta bejegyzésével, mert csak sikerült egy bakit elkövetnem megint, ezennel kérek bocsánatot érte, plusz az egyik napból a másikba átnyúlóan írva csak a közzététel idejét javítottam, a naptári napot nem, ezért a blogroll is átsiklott felette...
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhRw681didyVYylgjZa0V-56tVSvAQcs-s1rWfIuXpP3-sEQE1ViKaKs_LPafoKVJPTO__KpXFQb-ifjadyJyvzTtQUNsv9-DP7xbHtionyq_QZszYW3zj5SUQ18QZ6UUgvQe68W1iSn0c/s200/Chicken+paprika+Wolfgang+2.jpg)
Volt szerencsém személyesen is megismerni
Mammá-t, és mindig mosolygós személyisége számomra meglepő választással állt elő. Nem ismerem a könyvet, de ahogy Mamma plasztikusan
elmesélte - és úgy, hogy igazából az ő írásának kellett volna beharangozni ezt a fordulót - ez sem nem vidám, sem nem egyszerű olvasmány. És hogy a hányatott sorsú főhős vigaszra leljen, elkészült Mamma konyhájában
Wolfgang Puck paprikás csirkéje.![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhg8mBuTI4fszXVNl9QNWYQ3_JkwOM72DQTJscKebRlgl2zYvr2KRgJFK21PfZzFlwbf4MJepybb3g2vH6f-a5uBu4c9dMOTZd_q_Q2vN-rNlbgi4jhmwYmyvAV2_wxyY_5KFsD30egrt0/s200/ice.jpg)
Hogy mi történik egy férfivel, ha olvasós VKF-re kell főznie?
Maxnál beigazolódott a régóta ismert törvényszerűség. A férfiak csak egy dologra képesek egyszerre figyelni! Max olyan sokat olvasott - a pasis könyvek melllett főzéshez és kulináriához kapcsolódó könyveket is - hogy főzni már nem is tudott miatta. Viszont egy
jó kis könyvajánlót mindenki találhat a blogján.
Mennyei Mignon a Bertram Hotel
ötórai teájára kalauzolja el olvasóit egy Miss Marple történet ürügyén. Kíváncsivá tett, ugyanis én is azok közé tartozom, akiknek az ánizs szó hallatán a hetvenes évek gyermekgyógyászatában rendszeresen alkalmazott, köhögésre való, borzasztó szirupok jutnak eszébe. De lehet, hogy ezentúl másképp lesz...
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4Pnzd1geJVFZpmXW4uYwerZxmfVBvD0DZ0H1RHiXELNWCPOTVtzA9XRCjDbbMSJJx3cpXVjg081VfhSsUzldhoxuGrL8X_4GlvW-f6_EheVnp3MQUMxRpAoCUIU7TePtUAU50EdyDBhQ/s200/csirkecurry.jpg)
Most legszívesebben csak annyit írnék ide, hogy DurellKorfuDurelKorfuDurellKorfuDurellKorfu
és Alexandriai négyes. Ráadásul az Angyalkán se tudtuk ezt kivesézni, pedig ahogy a
Mézesmadzagon Zsuzsa posztját elolvastam, tudtam, hogy rokon lélekre akadtam. Nem is terhelnék így senkit se Durell-lel, se Korfuval - pedig elég csak olvasni és félig behunyni a szemem, máris ott vagyok - , koncentráljunk a
curry-re, ami ilyen vírusos-bacis időkben legalább olyan jól jön, mint a trópusokon.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh2XbVFd81xm-X-gq6UjZZ-XFQ4YXdM5mfXyVOWJl0lRi7yrfuHL89uYfWKfVBiFIEfOGJUiJ9_iMwIS8udFnA7ttYdHgrerVKnZj4OzsdjlCPjzADZMFLXjdgIQH-2UpJiy0jsXcxQEOM/s200/DSC01168.JPG)
Újabb Bächer-rajongót köszönthetünk a táborban. A
Nokedliblog íróját is a Rötúr ihlette meg, amikor
töltött paprikát főzött. Nem egyszerű viszont beszerezni az igazi alapanyagot, tanúsíthatom, én is utaztam már ki Németországba fél csomagtartónyi paprikával és paradicsommal. Szerencsére a globalizáció áldásos hatásának eredményeként a török zöldségesek is hozzájárulnak a VKF-nevezés sikeréhez!
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMqq_9QY0gii6VbUnjtdRncbu5924s4RTrU3HKTGIAGrv47TduV_Y28O6hM2GcxlhVR-gliEJSwYzyNfr3y0Pk0iDSv9bTnS7ferKH8rTEpQNMq6RU-WO4F_It_7yZ2qq5rtzn8Fx5Yw4/s200/pal%C3%B3cleves.jpg)
Az újoncnak számító
Palócprovance blog szerzője Mikszáthról mesél nekünk bejegyzésében, és róla asszociált, szerintem teljesen indokoltan és egy ilyen nevű blogról kihagyhatatlanul a
palóclevesre. Innen tudtam meg, hogy sok más emblematikus ételünkhöz hasonóan bizony a palóclevesnek valójában nincs köze a palócokhoz, viszont Mikszáth tiszteletére kreálta Gundel János. A kör tehát bezárul. Én pedig vasárnap főzök egy jó levest.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg4TClr1qn4obcsJGrnTX3Q-LBqFkSKolBNMGvIp2mF3_yQbh28EF84mrcq6hyphenhyphenPZnbBe1HryurofzbIGPkNIpureCrh22vohMRe9ycWRI5QcC3ry-QX9OvfUMjX1Lpfd8XqJiLAA20bn4c/s200/DSC_1303.JPG)
Azt hiszem nagyon sokunknak eszébe jutott a VKF-fel kapcsolatban a
Gabah említette Móricz-novella. Ő viszont meg is valósította, és
töltött káposztát készített. Abszolút egyetértek azzal, hogy a legfinomabb töltöttkáposzta bizony disznóvágáskor készül, bár ahány ház, annyi szokás, és biztos, hogy nem tudja elrontani még a rizottórizs sem!
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgXhf4lbz5KLAdzKTDYaSDJuKEYzXK80jtHFz48WHR65j9T_bzAm9BcUlY5O65Vbn8gkTdWOYtZ3ma1InWPfChrv03-zwSNrfBfoS8hHBmeWzsbJkDGN4jHBDSVeyKnfhKfi-lUFxDyvHI/s200/DSC_1013.JPG)
A töltött káposzta viszont Gabahnak nem volt elég, ezért ripsz-ropsz összedobott egy
kis tengeri herkentyűs menüt, figyeljetek!: tagliatelle póréhagymás tőkehalkockákkal, pagodakarfiollal, póréhagymába göngyölt vörös márna, sárgarépába bújtatott rákfarok, citromos tengeri sügér pórépaplanban, egy kis rozmaringos krumplikocka mellé, és ananász-mangó-szilva saláta. Mindenki vigyázzon, ha véletlenül kezébe akad Muriel Barbery: Estasi culinarie c. könyve!
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4UGLUKtEG_VJ5ZOXxxsdqweI6B9WsHtWLbZtDEv3htYQTbGiM9dPrvukI-yxIp2C0wjmhXCZtxph_2WdwPTmuX_C3u5lblsUVZNF66niL2APwBeuyECHGL7d6rF08xseYaVAhSJP_wCM/s200/hussalata3.jpg)
Töredelmesen bevallom, hogy Rejtő könyvekből borzasztóan gyenge vagyok. Hogy miért, nem tudom, egyszerűen történelmileg így alakult.
Pomme-pomme viszont többekhez hasonlóan az
orosz hússalátára asszociált, sőt kutatást is végzett, hogy valójában milyen is ez a híres saláta. Az eredményről nála olvashatnak az érdeklődők, receptje, ahogy ő fogalmaz, egyszerre fényűző és a hiánygazdaságot idéző :)
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiq6MRR7K_sngSl2Nps4VecC0-WLB6sL34uXP8JSBrr66BahVoGLCF5DchCNLccPuWymAnPXyPkmaPnknpOtU59DcJ-QWGM_lz5ZNGtO_fVsNvFYWpcj3GhZU1jDsMAWVVxyujr3dpWppk/s200/kenyerk.jpg)
Szilda Könyvből főzött a fordulóra, vagyis a Könyvekből - ez ugyanis a Biblia jelentése. Ezékiel kenyerét sütötte meg a maga őrölte búzából, árpából, babból, kölesből, lencséből és tönkölyből, és az adventi várakozás idején tartott hajnali mise (rorate) után odaillő reggeli kerekedett belőle.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEght8Jn2Ma-lV3DMJF0sDM5b3unSLAULwMZfSgGjEG9gt6sWDN-MXasdtRHMmO9DQlFMnrfElPDIeZhuCctDoItwAWR9CU1FUVYy2LakP2N3Us_hHt-YmqOjPXHncAr4gcBGXBzFSpxs1k/s200/IMG_6396B_3.jpg)
Enni-olvasni-írni. Ha valakinek nem lett volna ötlete a VKF-re, csak
"saját levében"-re kellett kattintania. Korábbi nyitóidézeteinek gyűjteménye valóságos kincsesbányája az irodalmi gasztro-vonatkozásoknak. (Ááá, Tánciskola!! Grecsó Krisztián!!) Posztjában ráadásul, szerintem nagyon helyesen, szerette volna Krúdyról "leoldani ... azt a néhány dermedt zsírcseppet, ami a húsleves tetején úszik minden filmklubban, és amely már nagyon eltömíti az író úr auráját." Ezért készült aztán
hátszín mustáros mártásban Vendelin emlékére. Ahogy elnézem egyébként, kollégánknak nemcsak a könyves-, hanem a mustárospolca is roskadozik!
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEja3HPdiOnscTwa9boIpbFL4ACJWuXNhUr9GSli5K516vcdKYCeyoTlygf8ZUELIR_njpInRd-8Bp1xxi71MnEm_e-wKq4XmmcXrQBpa_znyCI0YwM_MoKytOMnuFcV7-3wgp_SbmneZLY/s200/sulthus_sutotokos_koret.jpg)
Mostmár tisztáztuk, hogy
Sajtkukacékkal majdnem szomszédok vagyunk, sőt, mint számomra a VKF-posztból kiderült, szerintem ugyanazon könyvtárakat gyarapítjuk a késedelmi díjakkal . Ráadásul szemeztem én már Az időutazó feleségé-vel is, csak valahogy bizarrnak éreztem a fülszöveg alapján. A
citromos csirke sütőtökös-vargányás rizottóval viszont nagyon meggyőző, így aztán lehet, hogy most az étel miatt kapok kedvet egy könyvhöz...
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgAZFuqqIpIEJiKKTPLtqa-BGe8DT9k3bU42hgU7am7S1kBk1MN6K1-6IjFUbp6W6EZY3N46HhKrhnBTht5-SPpp-sfaZceyFDrSltsEzXHD8S14lbgr6oz4i6GjkdGHesc620sUxbGvlQ/s200/csokol%C3%A1d%C3%A9+014.jpg)
Biztos hogy valami magasabbrendű szellemi összhang keze van a dologban (képzavar, mondjuk) , de
Duende épp a VKF határideje körül készített
négyféle forró csokit - és gyönyörű képeket róluk - a Csokoládé című film apropóján, amit meg ugye, tudjuk, egy könyv előzött meg. Nem mondom, hogy rossz film lenne, de a könyv hangulatát nem tudta nekem visszaadni. Szerencsére Duende figyelmét egyik kommentelője felhívta a párhuzamra, és azóta már ő is tudja, mi a VKF! :)
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8jzcPYq1aKVKWu_u7835Yz6cw8FO0_fl2etqCU4sfcf4avsXSGTL7mKD2VGA94NZn_yZQU__hGJZYMMqQy3p2Ol5oniMa2fFHlsrPR80zO7jRM14jONUW-Kreyy95RyIgR2LyKkXSY4Q/s200/3090663590_594f311efe.jpg)
Amikor
Tintaleves ötórai
teás beszámolóját olvastam, nagyon irigykedtem. Holott ez csak a kezdet volt, mert Eszter a gyakorlati tapasztalatok óta elméleti kutatásokat is folytatott, amiből kiderült, hogy a muffin nem is az, aminek mi ismerjük, persze hogy a fast-food feltalálói (?) , az amerikaiak egyszerűsítették le és gyorsították fel az egészet. Mindenesetre az angol irodalmon végigvonuló ötórai-tea áradatnak köszönhetően most már mindenki süthet
igazi muffint, nemcsak a lebutított sütőporos változatot.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhOJxgLqJxuJLyIQPg7i5z7zMu5BlKVAxTT2o4WUm3TdHShvpGYFlawTKTy4ceQ3Tk87jFML2MFlNOdWGKnWuzPGH0dMKg4v1biUT2pcHQj8Y-BGd7pS11YuA9FsvZPE8MPA9jYr5kxEZI/s200/gasztro+569.jpg)
Mary Poppins nekem is nagy kedvencem volt, igaz, nekem az a szirup emlékezetes, amit Mary varázsolt elő minden este a táskájából, és csodálatos módon minden este és mindenkinek más ízű volt, attól függően, hogy aznap hogy viselkedett.
Zsuzsinak pedig rögtön a
raspberry jam cake ugrott be, és nem is tudott szabadulni az ötlettől, így valóra váltotta gyerekkori álmát, bár - ahogy az már az ilyen álmokkal alattomos módon lenni szokott - bevallotta, hogy a eredmény kicsit eltért a várttól. Azért én szívesen megkóstoltam volna!
Vesta új blogján a napsütötte Toszkánát idézte fel, amikor a
mézes sertés-vesepecsényét készítette el. Frances Mayes könyvét biztos sok gasztroblogger olvasta, nekem valahogy mégis a
kerttel kapcsolatos dolgok maradtak meg a könyvből igazán, nomeg a birkózás a különféle mesteremberekkel...de ez utóbbi szerintem minden, a mediterrán világba csöppenő angolszász közös élménye, lásd Provance-ot vagy Mallorcát. Én komolyan mondom, kibírnám valahogy.. főleg, ha közben ilyen vacsorák várnának.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgbmPPwm1fHEOqFCr62wsqleYWUhpxZ8wxd_8kUHgDxVd3TC_ifesGAD0bNIV7ivegS2RmOCIGcxtOuzoprpRaw1HkFFn5GHddr6POCcHAzRjK2Utn1awBK_TpMzJ19WHKyUK55dQ7w97s/s200/K%C3%A9pek+11.16-ig+017.jpg)
Kivételesen nem maradtam le a VKF! határidejéről, és egy
créme brulée-t készítettem. Minden más helyett álljon itt egy idézet a novellából, ami ihlette, szerintem ez pont zárszónak való:
"De manapság sokan nem kérnek a jóból. Beérik hamburgerrel vagy sült krumplival. Utána esetleg felhajtanak egy turmixot, és kész. Nem esznek rendesen. Szerintem az étkezésnek meg kell adni a módját. Én otthon, ugye, hármójukra főztem, és minden áldott este volt hús, valami zöldféle és édesség. Császármorzsa, lekváros derelye, somlói galuska, ilyesmi, és persze puding. A puding sose maradhatott el. Nem mint ezek a mai anyák, hogy joghurt vagy jó esetben valami gyümölcs, és slussz. Naná, hogy a kölkek mind válogatósak és nem akarnak enni. Nálunk nem volt kecmec, ettek, mint a parancsolat, mert szigorú voltam: senki nem áll fel az asztaltól, amíg nem üres a tányérja."
Köszönöm a türelmeteket, köszönöm, hogy velem játszottatok, holnap - vagyis inkább ma - staféta-átadás!