Egyszerű csokis keksz

Annyira egyszerű, hogy csupán egy mérleg, egy tál és egy villa szükséges az összeállításához - a leírás és a hozzávalók láttán pedig egy francia cukrász sírva temetné tenyerébe az arcát.

Nem elsősorban az  egyszerűsége miatt volt  gyanús a recept: mivel eredetileg nincs  benne  semmilyen liszt vagy liszthelyettesítő, csak orbitális mennyiségű cukor, tojás meg kakaó, így a mandula nélkül kőkemény korongok születtek volna, amivel szöget kiválóan be lehet ugyan  verni, de megenni maximum tejbe mártogatva lehet. 

Amellett, hogy mandulát is raktam hozzá, jelentősen változtatni kellett a sütési időn is: így a szélén ropogós, középen pedig kicsit karamellszerűen puha, rágcsás sütiket kaptam. Francia cukrászat ide vagy oda, a gyerekek keselyűként köröztek a kész darabok felett ( és persze épp ebéd előtt voltunk), a maradékon pedig másnap összevesztek. (A karamellszósz egy sajttortából maradt, szuper volt a kekszekhez, recept még a héten.)

Hozzávalók: (kb. 16 darabhoz)

20 dkg porcukor

5 dkg darált mandula ( lehet dió vagy mogyoró is)

5 dkg holland kakaópor

5dkg apró étcsokicsepp vagy apróra vágott étcsokoládé

csipet só

1 KICSI egész tojás ( vagy egy nagyobb felvert tojás fele)

1 NAGY tojásfehérje

 A sütőt 175 fokra előmelegítettem.

Az első  5 hozzávalót elkevertem, majd homogénné kevertem az egész tojással és a tojásfehérjével.

A masszából vizezett kanállal nagy diónyi gombócokat adagoltam egy sütőpapírral bélelt tepsibe, közöttük 5 centis távokat hagyva. (A  gombócok majd hatalmas lapos kekszekké alakulnak.)

A sütő középső rácsán 10 percig sütöttem, majd kivettem és még 5 percig hagytam a tepsin hűlni.

( A sütési idő végén a kekszek közepe még teljesen puha, de nem szabad tovább bennhagyni, mert kihűlés közben akkor kőkeményre szárad. Ha kisebb kekszeket szeretnénk, akkor a sütési idő is rövidül.)

Chocolate chip cookie

Nálunk ő vetekszik a gyerekek szívében a linzerrel az első helyért az itthoni kekszek közül. A meglehetős sötét vasárnap délután vigaszsütijét darabra el kellett osztanom, mondanom sem kell, hogy nekem elég volt bőven kettő is, a többi 20 meg egy órán belül elfogyott nyom nélkül, na és mellé rengeteg tej, mert úgy az igazi. 

Van aki ezt a sütit kicsit ragadósan-puhán szereti, sőt, azt mondják, az az igazi. Nálunk inkább az a menő, ha állagban hasonlít a multikban kapható szemérmetlenül drága nagyon porhanyós kekszekhez. És hiába a  profi cukrász receptje, mivel nem vártuk ki a 24 órás pihentetési időt, a tészta inkább porhanyós-omlós-morzsálódós-szájbanolvadós maradt, de senki nem reklamált. A fűszerek furcsán hathatnak, de a kombináció tökéletesen hozza a klasszikus chocolate chip cookie aromát :).

Hozzávalók:

30 dkg liszt

20 dkg vaj

10 dkg (barna nád)cukor

10 dkg cukor

1 tk. sütőpor

1 tk. szódabikarbóna

fél tk. só

1 késhegynyi őrölt szerecsendió

fél kk. mandulaaroma ( a fehér színű, drOetket)

1 ek vaníliakivonat vagy 2 csomag vaníliáscukor

1 tojás és 1 tojás sárgája

15 dkg étcsoki chip vagy felaprított étcsoki

A szobahőmérsékletű puha  vajat, a kétféle cukrot, a fűszereket, a sütőport és a szódabikarbónát kis fokozaton simára kevertem - elég ha egynemű a keverék, nem kell habosra keverni! Hozzákevertem az egész tojást és egy sárgáját, azután elkevertem a liszttel, majd a csokichips-szel.

Két részre osztottam a tésztát és 4 cm átmérőjű rudakká formálva folpackban  hűtőbe raktam pár órára. (24 óra egyébként az előírt idő.)

Ezután késsel egyenlő darabokra vágtam - 4 dkg-osak voltak, de legközelebb kisebbek lesznek, mert hatalmas sütik lettek így is - gombócot formáltam belőlük, a sütőpapírral bélelt tepsin egy bögre aljával ellapítottam és 175 fokos sütőben 10 percig sütöttem.Ekkor még puha, de rácsra téve kell kihűteni, és akkor pont omlós-morzsálódós lesz.

Az egyik adagot kb 5 cm átmérőjűre, ujjnyi vastagra  lapítottam, így  ducibb kekszek születtek, mindenkinek ez ízlett jobban, a másik adag fél centis volt csak, ekkor nagy tenyérnyi kekszek jöttek ki a sütőből.

A forró süti tetejére szórtam még pár bespájzolt csokichipecskét, ami a süti melegétől szépen krémesre olvadt rajta.

Az eredeti recept sokkal több csokit tartalmaz, tej- és étcsokit vegyesen, de szerintem ennyi  is bőven elég volt egy szuper csokis kekszhez.

A recept innen.

Áfonyás chocolate chips cookies

Igazi vigaszkaja esős időre, és nem is júliusi/augusztusi receptnek kéne lennie, hanem őszinek, uzsonnásdobozba, télinek, sötét délutánokra. A nyári  apropója meg némi fagyasztott áfonya, amit még az utazás előtt mentettem be a fagyasztóba, és nagyon jól belefért az alapreceptbe; ribizlivel is ki fogom próbálni. Mivel a bogyók fagyottan kerülnek a tésztába, kifejezetten jól bírják a sütést, és a süti ugyanolyan jól eltartható mint egyébként, márha senki nem szereti a csokisat a családban....

Hozzávalók: (20-24 db-hoz)

15 dkg liszt

3 dkg kakaópor

1 tk.sütőpor

1 csipet só

12 dkg felkockázott étcsoki

12 dkg puha vaj

7 dkg nádcukor

1 tojás

1 kk. vaníliakivonat

10 dkg fagyasztott, gurulós áfonya

5 dkg étcsokicsepp vagy apróra vágott étcsoki

A cukrot és a vajat mixerrel habosra kevertem, és a végén hozzákevertem a tojást és a vaníliát is. Ezalatt  a mikro felolvaszotta az étcsokit (800W-on nálam 2x40 mp, egy keveréssel), azt is hozzáadtam. A massza tetejére szitáltam az első négy száraz hozzávalót, összekevertem, és ezután került bele a fagyasztott áfonya és a csokicsepp. A sűrű tésztát egy teáskanál segítségével gombócoztam ( ping-ponglabda és  gombóc fagyi közötti méretűek) sütőpapírral bélelt tepsire, picit lapítottam a gombócokat  és 170 fokon 15 perc alatt sütöttem készre úgy, hogy a tepsin hagytam kihűlni. 

Nem kicsit csokis, és szép nagy kekszek lesznek, így egy pohár tej-egy süti felállással is elégedettek voltak a gyerekek.

Nigella receptje volt a kiindulópont, cukor, csoki még így is karcsúsítva.

Kekszek adventkor: zöldcitromos-kókuszos cookie

Gyorsan egymás után három, mert két adventi vasárnapból egy negyedet töltök itthon, aminek  örülök is meg nem is...ezért úgy döntöttem, hogy nem bíbelődünk szaggatós sütikkel, - elég lesz egy osztálynyi rénszarvas -  jöjjenek az egyszerűbben előállíthatók. Ami persze nem bizonyult annyira egyszerűnek, merthogy golyóbisozni, ebbe-abba mártani, áthúzni csak kíván némi időt, viszont legalább kipróbáltunk pár újdonságot, és meg is tartjuk őket, úgy döntött az Édesszájú Csapat.

Hozzávalók:

30 dkg liszt
 fél tk.sütőpor

1 tk.szódabikarbóna
 fél tk.só

20 dkg vaj
22 dkg cukor
1 tojás
3 ek. lime-lé
8 dkg kókuszreszelék

cukor a bevonáshoz

A sütőt előmelegítettem 180 fokra és a kókuszreszeléket egy tepsire terítve- az apróbb szemű fajta - kb. 6 perc alatt halványsárgára pirítottam. Az első négy  száraz hozzávalót összekevertem.
A cukrot habosra kevertem a vajjal, belekevertem a tojást, a lime-ok levét, majd a száraz hozzávalóket egy fakanállal, a legvégén pedig a kókuszreszeléket.

Kisebb dió nagyságú gömböcöket gurigáztunk a kuktámmal, azután cukorba - részben dekorcukorba - forgatva, sütőpapírral bélelt tepsiben 10 perc alatt sütöttük ki őket. Ekkor még igen lágyak a sütik, de semmiképp sem szabad továbbsütni, mert akkor kihűlés után nagyon kiszáradnak, ahelyett, hogy finom ,kicsit omlós, kicsit ragadós belsejük és ropogós külsejük lenne.

A sütőből kivéve 2 percet üldögéltek még a tepsiben, azután óvatosan rácsra szedve hűtöttem ki őket.

Az eredeti recepthez képest csökkentettem a liszt és a cukor, növeltem a kókusz mennyiségét, a lime meg nem kezeletlen volt, így a reszelt héja kimaradt.

36 órás chocolate chips cookies

Nem ennyi ideig tart elkészíteni! Sőt, a sütisdobozból való eltüntetéséhez is nagyságrenddel kevesebb idő kell.

Ennyi ideig kell várakoznia a hűtőben a tésztamasszának, hogy - állítólag - elérje a tökéletes, platóni cookie-állagot. Ehhez a kémiának van köze, ami mindig érdekes szerintem a konyházásban is, így gondoltam megér egy próbát. A hosszú várakozási idő alatt a lisztszemcsék magukba szívják a nedvességet, ettől lesz omlós igazán a kész sütemény, és pont olyan, amit mindenféle kávézókban lehet kapni egyesével csomagolva. Mérete miatt pedig igazán aktuális: nem marad éhes egy gyerek sem, aki ebből egyet elvisz tízóraira. Izé...ja nem, teljesőrlésű kenyér, zöldség, gyümölcs, tejtermék, sovány hús...

Az igazi New York-i cookie-k tényleg nem lettek rosszak, akkorák, mint egy kisebb diszkosz - pedig a receptben megadottnál 25%-kal kisebb méretűeket gombócoztam a tepsire - sok cukor, még több csokoládé - ezt is lejjebb vettem, mert hirtelenjében csak két tábla étcsoki volt otthon - és valami kísérteties külsőt öltöttek a sütés elején: a pingponglabdánál kissé nagyobb, kemény gombócokról rétegekben olvadt le az anyag, és alul vette körbe, mint egy szoknya, azt hittem, kidobtam az ablakon a rengeteg drága jó hozzávalót - de nem, a recept működött, ráadásul a Válogatós Banda mindjárt ledöntött a cookie mellé egy teljes liter tejet is uzsonnára. Viszont azt is mondták, legközelebb lehet nyugodtan kicsit kisebb is :) .


Hozzávalók: (10-12 igazán nagyhoz)

10 dkg cukor

15 dkg barnacukor

15 dkg vaj

1 nagy tojás

1 teáskanál vaníliakivonat

20 dkg étcsoki- 60%-os kakakótartarmú legalább

25 dkg liszt

1 teáskanál sütőpor

1 csapott teáskanál szódabikarbóna

nagy csipet só

A kétféle cukrot és a puha vajat kézi mixerrel habosra kevertem, és jól eldolgoztam benne a tojást.
A lisztet, a sütőport, a sót és a szódabikarbónát a cukros keverékre szitáltam, és fakanállal kevertem össze épp csak addig, hogy egynemű legyen, túlkeverni nem szabad, majd belekevertem az apróra tört étcsokit.

36 óra hűtőbeni pihentetés után sütőpapírral bélelt tepsiben, 180 fokon 7,5 dkg-os gombócokra osztva 18 perc alatt sültek készre, kihűlés után a szélük ropogós, beljebb pedig omlósak. Egy normál gáztepsire max 4 gombóc rakható, különben összeérnek...
A sütési idő sütőfüggő, de amikor a sütik széle elkezd barnulni, bár a közepük még puhának tűnik, ki kell venni, különben hűlés közben kőkeményre változnak.


A recept és a tökéletes cookie keresése itt található.

Az amerikaiak pilótakeksze - Oreo házilag

Több mint száz éve kezdték gyártani, és bármilyen hihetetlen, a krém eredetileg disznózsírt tartalmazott...aminek megvan ugyan a helye a lecsó alatt, de két kakaós keksz között kicsit nehéz elképzelni. Én pár éve kóstoltam először, egyenesen Amerikából - merthogy vannak a helyiek ízléséhez, például a kínaiakéhoz - igazodó változatai is, és mivel épp várandós voltam, feljogosítva éreztem magam hogy felfaljam a nagy csomag kilencven százalékát (és a 12-es csomagolású Special Edition étcsokis Kitekat-ot is, igen, azóta keresem azt is mindenütt), és mivel itthon csak itt-ott elvétve lehet kapni, már régóta terveztem a neten keringő receptek alapján megvalósítani. Persze nem száz százalék Oreo, kicsit kevésbé fekete - nem is akartam elhinni, hogy ez a kakaótól van és végigolvastam az összes apróbetűt, de nem találtam festéket.
Lehet, hiányzott belőle a hihetetlen mennyiségű cukor, amit a recept írt, de egyszerűen nem vitt rá a lélek ekkora mennyiségre, ezért azt 25%-kal lecsökkentettem. Egyébként nagyon kiadós, csak ráfér egy kis várakozás a sütisdobozban, hogy ne csak ropogós, de omlós is legyen a krémtől, az különben kimászik a sütik közül.
Erre egyébként a Kraft azt ajánlja, hogy meg kell csavarni a két kekszet, a krémet lenyalni, azután lehet tetszőlegesen tejbe mártani, vagy megenni. Na, ezt biztos nem az amerikaiak találták ki, hiszen mindenki tudja itthon régóta, hogy így igenis a pilótakekszet kell enni!

Hozzávalók: (két és fél nagy tepsinyi adag, a darabszám méretfüggő)


12 dkg liszt

10 dkg holland kakaó

18 dkg porcukor

1 nagyobb tojás

15 dkg vaj

csipet só

1. tk. vaníliakivonat


-a krémhez:

6 dkg vaj

6 dkg porcukor

3 ek. tejszín

1 tk. vaníilakivonat







A lisztet, sót és a kakaót összeszitáltam, a porcukrot pedig kézi mixerrel habosra kevertem a vajjal, majd egyenként hozzákevertem a tojásokat is, úgy, hogy mindig megvártam, hogy tökéletesen elkeveredjenek.

Ezután a kakaós-lisztes keveréket a vajashoz adtam és egy fa lapáttal sima masszává kevertem. Elég hihetetlenül nem tésztának, hanem nagyon sűrű krémnek néz ki, de ez ne ijesszen el senkit. Egy jó negyedóra hűtés után kakaóval megszórt munkalapon, a tészta felső részét is szórva 4 mm vastagra nyújtottam, és kakaóba mártogatott 3 centis formával szúrtam ki a kekszeket.

A sütőt fokra 160 fokra előmelegítettem.

Sütőpapírral bélelt munkalapon egy centis távolságra raktam le, őket és azután 15 percre mélyhűtőbe raktam. Ez azért fontos, hogy a kekszek NE nőjenek meg sütés közben.

Az én sütőmben 12-13 perc a pontos sütési idő, ekkor a kekszek még érintésre puhák, de ez ne tévesszen meg senkit, kihűlés közben még szilárdulnak, ha túlsütjük őket - épp mint a cookie-k - túl kemények lesznek.

A krémhez a vajat és a porcukrot habosra kevertem, és közben hozzáadtam több részletben a tejszínt is. Habzsákba töltve a legegyszerűbb csinin beletölteni a kekszekbe.


A recept Isa blogjáról jött.

Csokis zabpehelykeksz

A Gondos Szülő megpróbálja elterelni a gyermekei figyelmét az állandóan akciózott Győriédespiskótatallérokról, meg AmericanCookies-ról, meg Étcsokis ButterCakes-ről, és erőlködik. Boldog, mikor ígéretes csokis zabpehelykekszet lát a képen, na akkor ezen a héten eheti mindenik, aki annyira éhesen esik haza délután, hogy nem bír várni vacsoráig, de azért meg annyira nem éhes, hogy esetleg egyen egy normális szendvicset (netán joghurtot, vagy kevés gyümölcsöt). Olvassa boldogan az egészséges hozzávalókat, rakja össze sorba, kicsit lecsalva a cukorból, de csak kicsit, mert kiszúrják, egyből, és akkor elér az utolsó sorhoz.

36 dkg csokoládé.

MI????

Hát biztos gyorsabban (azonnal) elfogyott volna az a 22 db keksz, ha benne van közel fél kiló csoki, de ez azért mégis túlzás.


Hozzávalók:

12 kg vaj

12 dkg barna(nád)cukor

1 tojás

10 dkg zabpehely

1 ek. tej

1 tk vaníliakivonat

13 dkg liszt

1/2 tk. sütőpor

1 ek. kakaópor

15 dkg étcsoki, egy dekával se több...


A vajat és a cukrot habosra kevertem, jól kikevertem még a tojással, zabpehellyel és a tejjel (picivel többet tettem bele) és hozzáadtam a többi hozzávalót is.

A sűrűnek ítélt tészta miatt nem gombócoztam, hogy cookie-vá lapuljanak,(mert úgy gondoltam, nem fognak....) hanem lisztezett munkalapon fél centi vastagra nyújtottam és kiszaggattam.

180 fokos sütöben 12-15 percig sütöttem. Mint a cooki(szerű) sütiket általában, ezt sem szabad kiszárítani, mert a levegőn még keményszik kicsit, és ropogós lesz.

Már nem az első tapasztalatom a "Csokoládé - több mint 100 fontos recept" c. szakácskönyvvel, a képek gyönyörőek, a receptek egyszerűek, viszont kissé mindig más sül ki a dologból...

Meglepetés keksz

Jó, valójában mandulás-narancsos-csokis cookie, de ez a képen nem látszik. Nem is látszhat, mert bár cookie-nak indult, (plecsnisüti, ahogy a gyerekeim nevezik) de rögtön ahogy betettem a sütőbe, súlyos identitászavar jelei mutatkoztak nála (vagy egyenesen skizofrénia??) és úgy döntött, inkább crinkles szeretne lenni. Nem zavarta, hogy erről a receptben szó sem volt, semmi cukorban hempergetés, semmi repedezett felület meg hűtőben pihentetés, ráadásul nem is itthonra sütöttem, hanem ajándék-rágcsának szántam gyerekeknek; nem baj, megették. Mert ugye mindannyian tudjuk, hogy nem a külcsín, hanem a belbecs a lényeg.


Hozzávalók:

12 dkg vaj (margarin most, mert az nem tejes - elméletileg, mint megtudtam)

10 dkg cukor

1 tojás sárgája

2 kk. mandulaaroma (de nem a zöld!!!)

1 narancs lereszelt héja

1 ek narancslé

5 dkg darált mandula

21 dkg liszt

1 kk. sütőpor

7 dkg apróra tört étcsoki




Így - hűen követve a recept utasításait - gyártottam meglepetés kekszet:

A sütőt 160 fokra előmelegítettem.

A cukrot és a margarint jól össszekevertem, de azért nem habosra. Hozzáadtam a tojások sárgáját,a narancs lereszelt héját és a levéből egy kanálnyit, és jól kikevertem.

A többi hozzávalót egy külön tálban elegyítettem, azután a margarinos keverékhez öntöttem és összedolgoztam.

Csini gombócokat golyóbisoztam a sütőpapírral bélelt tepsire, melyek 15 perc sütés után is csini gombócok maradtak.

Csokis-mogyorós pöfetegsüti (Crinkles)

Ha jól emlékszem, t3v3d3s-nél láttam meg először a szépséges pöfetegeket, és már jó régen. Azután pár hete, mikor volt egy kis időm szörfözni, egy nagyon menő amerikai blogon - és egyszerűen nem találom újra... - kiszúrtam egy szimpatikus, vastag tésztájú(nak látszó) csokis kekszet, tele volt velük két nagy befőttesüveg a fényképen, és mivel mogyoró is volt benne, ami nálunk még ládaszám áll a tavalyi termésből, úgy gondoltam, legyen akkor valami új csokis. Megrökönyödésemre ezek a jól ismert, bár még soha nem próbált pöfetegek lettek belőle, és semmi hasonlóságot nem lehetett felfedezni köztük és a képen lévő kekszek között. Cseppet sem bántuk, nagyon-nagyon finomak, irtó mutatósak, a tanulság az, hogy még a legnagyobbaknak sem sikerül mindig minden...


Hozzávalók: (kb 22-25 darab)

100 gr nagyon jó minőségű étcsoki (legalább 60%)

2 dkg vaj

1 tojás

3 dkg cukor

1 ek. rum

6 dkg mogyoró

3,5 dkg liszt

1 kávéskanál sütőpor

negyed kk. só

kristálycukor és porcukor


A vajat és a csokit óvatosan összeolvasztottam a mikróban. A cukrot, a rumot és a tojásokat habosra kevertem és a csokihoz kevertem. Ezután került bele az előzőleg megpirított, lehéjazott darált mogyoró a liszt és a sütőpor keveréke. A massza nagyon lágy, két órát kell pihennie a hűtőben.

Amikor már megdermedt, egy kiskanál segítségével, vizes kézzel gyorsan dióméretű gömböcöket gyártottam belőle, majd egy mély tálkában kristálycukorba, azután pedig porcukorba forgattam. ( Állítólag az először kristálycukorba forgatás a titka az egésznek.) A porcukor azonnal, nagyon vastagon beburkolja, de ez pont jó, kell a havas külsőhöz. Mivel igazán minimális cukor van a tésztában, így meg is van az egyensúly.

180 fokra előmelegített sütőben, sütőpapírral bélelt tepsiben 12 perc pontosan elég volt neki.

Barmacukrosat is csináltam, de az ismeretlen gasztrofizikai okból nem repedezett ennyire tökéletesen.

Azóta kiderítettem, hogy az amerikai dél tipikus karácsonyi édessége; változata, mint csillag az égen, a kakaópor helyett étcsoki miatt nagyon luxus-selymes variáció.