Kesudiós csirke

Folytatódik a kísérletezésem a szerkentyűvel, ami azt eredményezi, hogy az eddigi bevásárlócetlik meg receptes cetlik mellé a lakás legváratlanabb helyein bukkannak fel különféle lefirkantott ötletmorzsák arról, hogy mit dobáljak egymás után a gépbe. Néha nem kis talányt jelent ezek újra elolvasása, de ez a thai beütésű recept már a kezdetektől várja a megvalósulást, és igazán jól sikerült első próbálkozásra is, holott például a marhahúsos receptekkel már több kört futottam, de még nem vagyok elégedett az eredménnyel.

Hozzávalók (2-3 személyre) :

35 dkg csirkemell

5 dkg kesudió

2 ek. szójaszósz

fél dl száraz sherry

fél citrom leve

1 dl víz

3 zöldhagyma

2 tk. reszelt gyömbér

2 tk petrezselyemzöld

1 mérőkanál olaj

pici só

A centis kockákra vágott csirkemellet egy órára bepácoltam a szójaszósz és a citromlé keverékébe. Ezután az Actifry készülékben előmelegítettem az olajat 1 perc alatt, a pácból kivett húskockákat 3 percig pirítottam, majd ráöntöttem a megmaradt páclevet, a sherryt, a vizet és hozzáadtam a reszelt gyömbért és késhegynyi sót (Mivel a szójaszósz is sós, és a kesu is sózott). 12 percre állítottam a gép óráját és félidőben utánadobtam a kesudiót és a felkarikázott zöldhagymát.

A csirke omlósan puha, de kívül kicsit pirult, amit nagyon jól kiegészített a kesudió, ami lágyabban roppanós lett ennyi idő alatt.


A Tefal és az Essencia Főzőiskola támogatásával.

Orosz reteksaláta

Van az én anyukámnak egy barátnője. A barátnőjének pedig egy sógornője, aki Bakuból származik, olajmérnök és szuper receptjei vannak. Ez a saláta nálunk csak Ljuba néni reteksalátája néven fut, és amikor már van igazi szabadföldi retek, és igazi szabadföldi zöldhagyma, akkor eljön ennek a salátának az ideje. Remélem most hétvégén sokan látják, kipróbálják, és ugyanúgy függővé válnak, mint én vagy húsz éve. Előrebocsátom ugyanakkor, hogy ne próbálkozzon senki semmilyen műzöldséggel majd a tél közepén, mert értelmetlen. A fogyókúrázóknak el kell mondanom, hogy sajnos-sajnos (kipróbáltam) a csökkentett zsírtartalmú tejföllel nem igazi. Azt, hogy Bakuban van-e mackósajt, nem tudom, de mackósajt (klasszikus) kell hozzá, és kész, semmi kompromisszum. Ezen túl a tudnivaló még annyi, hogy az alábbi standard mennyiséget egyből duplázni kell ha két felnőttnek kell legalább jutnia, egy grillezésnél pedig négyszeres mennyiség alatt hozzá se kezdjünk.


Hozzávalók:

1 csomó retek
1 csomó zöldhagyma
1 pohár 20%-os tejföl
1 kocka (háromszög :)) mackósajt
só


A retket és a zöldhagymát megtisztítottam, karikákra vágtam és egy üvegtálban rétegezve besóztam és jól lefedve a hűtőbe raktam. (Legalább 4 óra kell neki, de inkább egy éjszakát javaslok. Még nem tudtam olyan edénybe zárni, ami megakadályozta volna, hogy másnap reggel az egész hűtőszekrény ne illatozzon úgy mint egy hektár zöldhagyma...)
Miután álldogállt a hűtőben eleget, leöntöttem a képződött levet, hozzáadtam a tejfölt, sóztam megint(ugyanis a sós levét leöntöttem, ugye tehát szinte elölről kell kezdeni) és belepotyogtattam a pici kockákra vágott mackósajtot. (Ez nagyon macerás mert a mackósajt ellenáll, és mindenhova ragad, csak épp a tálba nem akar jutni belőle. Ha jól be van hűtve a sajt is, akkor azért nem vészes, de nagyobb adagnál az ember elgondolkozik, megéri-e egyáltalán a vacakolás. Meg...)
Jól összeforgatva a hűtőben kell még érlelődnie legalább 2-3 órát.

Jégbe hűtve meleg vagy hideg natúr húsokhoz nagyon jól megy, de egy jó szelet barnakenyérrel bármikor képes vagyok egy adagot bevacsorázni. Én ugyan nem vagyok nagy barátja, de úgy képzelem a jeges vodka is csúszik hozzá...