Tárkonyos-gombás csirke

Mert nemcsak süti van, bár abból könnyebb mindig újat produkálni: olyan nem fordult még nagyon elő, hogy nemet mondott volna nálunk bárki bármilyen újdonságra, amiben cukor van, esetleg még egy kis csoki, dió-mandula-mogyoró, na jó, hébe-hóba valami gyümölcs is, esetleg. 

De ha  úgyis van süti/desszert is, akkor, ha lehet, igyekszem a leves mellett még egy főétellel megúszni legalább az egyik hétvégét, és még így is szemrehányó tekinteteket kapok, hogy de miért nem rántva... A csirkemell az alap, és akkor kiegyezünk natúrban, nekünk meg lehet kitalálni valamit mellé, ami majdnem ugyanannyi idő alatt kész van. Ilyen ez a semmi kis mártás is, és mégis ettünk valami felnőtteset, ráadásul 10 perc alatt kész, ha a köretet megoldjuk még valahogy menetközeben.

Hozzávalók:(2 személyre)

1 nagy vagy 2 kisebb csirkemell

20 dkg  barna csiperke

1 evőkanál vaj

1 dl tejszín

1 kk. zöldbors

1 tk. szárított tárkony

só

1 kk.étkezési keményítő

2 ek víz

pár csepp citromlé

Egy vastagabb aljú teflonserpenyőben a felforrósított vajon oldalanként 2 perc alatt megsütöttem az enyhén kiklopfolt, enyhén sózott csirkemelleket. Kivettem a vajból és félretettem. A megmosott, 3mm-esre szeletelt gombát mindkét oldalán  a forró serpenyőben a zöldborsssal együtt nagy lángon átpirítottam, majd sóztam, felöntöttem a tejszínnel, visszaraktam a húst is, hozzáadtam a tárkonyt, és jól lefedve néhány percig  pároltam.A z étkezési keményítőt a vízzel simára kevertem, a mártáshoz adtam, és éppcsak addig forraltam, míg a szósz picit besűrűsödött. A végén minimális citromlével lehet picit frissebbé tenni a mártás ízét.

Köretként nálunk csak krokett jöhet szóba.

Tárkonyos gombaraguleves

Miután a tél úgy döntött, hogy álnokul gyönyörű napsütésnek álcázva rúg még belénk egy nagyot jégviharral és hózáporral, belefér egy melengető télies leves a repertoárba, gyorsan kész és már lehet is szorongatni a forró levesescsészét, miután megtévesztve tavaszi kabátban dideregtük át a napot a tundrán.


Hozzávalók :(2 személyre)

20 dkg barna csiperke

1-1 közepes sárgarépa és petrezselyemgyökér

1 igazán kicsi fej hagyma

2 dkg vaj vagy 1 ek. olaj

4 dl húsleves

1 dl tejszín

2 púpozott tk. étkezési keményítő

2 tk. tárkony

só, bors

pár csepp citromlé



A felszeletelt gombát, a vékonyra(!) felkarikázott répát, gyökeret, a felaprított hagymát a vajon megfuttattam, átforgattam, picit megsóztam (mert a leves is sós) és fedő alatt kicsit pároltam, majd felöntöttem a húslevessel, beletettem az első adag elmorzsolt tárkonyt és kb még 15 0percig főztem. A tűzről lehúzva kicsit hűlni hagytam, az étkezési keményítővel simára kevert felmelegített (hogy ne rántsa össze) tejszínnel behabartam, együtt átforraltam, kapott még egy jó adag tárkonyt, kevés őrölt borsot és néhány csepp citromlevet. A félóra alatt, amíg kész a leves, még hozzácsaphatunk valami jó kis tésztaételt, és máris kitörtünk a hétköznapi(bb) ételek egyhangúságából.

Tárkonyos szarvasraguleves

Ne kapjon senki a szívéhez: a mai élelmiszerárak mellett nem jelenti a luxus magasfokát némi vadétel beiktatása az étrendünkbe ( márha nem vadászunk, az azért költségesebb). Azt a gyönyörű szarvaslábszárat, amiből ez a leves (is) készült, a Metróban vettem még októberben, tény, hogy fagyasztva, de kilója pont annyiba került, mint amennyibe a csirkemellfilé. Ráadásul a 80 dekányi részéből készült pörkölt négy, de inkább hat embernek is elég. A hús felvágása közben még időben eszembe jutott, hogy kellene egy jó kis levest is főzni belőle. Csak a tárkonyos ragu jöhetett szóba, ez ugyanis nálunk a házi húslevessel és a minestronéval benne van az első háromban.

Hozzávalók két személyre:


20 dkg szarvashús ( őzből vagy vaddisznóból is finom)

1 kis fej vöröshagyma

1 kisebb répa

5 dkg petrezselyemgyökér, zeller,karalábé vegyesen vagy szólóban

2 ek olaj

1 fél babérlevél

1 tk. szárított tárkony

őrölt bors

só

pici citromlé

1 tk. liszt

fél dl tejszín

Az olajon az apróra vágott hagymát pici sóval megfuttattam, fehéredésig pirítottam vele együtt a kis kockákra vágott húst, felöntöttem 6 dl vízzel és lassú lángon főzni kezdtem. Mikor felforrt, lehaboztam, beleraktam a tárkonyt, a babérlevelet, kevés borsot őröltem bele és további egy órát lefedve főztem. Ekkor tettem bele a karikákra vágott répát a többi kockázott zöldséget és sót. További fél óra alatt a zöldségek is megfőttek, és a hús is tökéletesen puha lett.Visszapótoltam az elpárolgott levét és levettem a tűzről pár percre, hogy hűljön egy kicsit, nehogy összerántsa a tejszínt. A tejszínt, a lisztet és kevés hideg vizet csomómentesre kevertem, és behabartam vele a levest. Visszatettem a tűzre és kevergetés mellett összeforraltam. Tálalás előtt még pár csepp citromlével és némi tárkonnyal ízesítettem, mert a tárkony íze hajlamos főzés közben elillanni a levesből.

Ui.: Ahogyan a marhahúsra is, úgy a vadhúsokra is igaz, hogy minél világosabb, annál fiatalabb volt az állat. Érdemes válogatni, mert egy öreg vadkanból nem nagyon lesz omlós pörkölthusi. Nekem ez a metrós fagyasztott Öreglak választékból mindig sikerült eddig, az apróhús sem okozott csalódást, pedig ott van némi veszteség, de annak az ára még barátibb.