Édeskömény-alma saláta

Nem szokott itt  cékla lenni. Sütőtök se. És nem lesz medvehagyma se. Mert nem esszük, ilyen megátalkodottak vagyunk mindannyian. Na és az ánizs. Minden formájában ki nem állhatom, nyilván túl sok ipekakuána szirupot kellett innom a sötét hetvenes évekbeli gyemekkoromban. De. Az udvariasság nagy úr, megittam a csillagánizs teát szó nélkül, és a Miele Fish Friday-án meg az édeskömény salátát. És nem is volt ánizsíze, tényleg. Csak olyan jó, ropogós, jöjjön-már-a-tavasz íze volt. És azután megtudtam, hogy akkor van igazán ánizsíze, ha frissen szedve fogyasztjuk Hát, ez a veszély  nem fenyeget, nálunk nem terem a kertben, főleg télen nem, és ahogy elnézem, mindenhol olasz eredetűt kapni, az meg kamionozik egy kicsit idáig.

Úgy gondoltam, akkor ideje itthon is próbát tenni vele, hiába írják, hogy ánizsos, mikor nem is. Sajnos az édeskömény itthon 1:3-as vereséget szenvedett, szóval gyakran azért nem lesz, de aki még nem kóstolta, tegyen vele egy próbát, mert olyan jólesően ropogós, és változatosságot jelent a répe-zeller-káposzta téli nyers salátakínálatában. És holnap meg csokis sajttorta recept lesz....

Hozzávalók: ( köretnek 2 személyre)

1 édeskömény

1 golden alma

1 előzö nap lecsepegtetett joghurt/10 dkg görög joghurt

fél citrom leve

1 ek. aprított petrezselyem

fehérbors

só

Az édeskömény külső burát leszedtem, levágtam a leveleit, alul a vastagabb részét, megfeleztem és kivágtam  a belső torzsáját. Egészen vékony, hosszú szeletekre vágtam fel, ugyanígy szeleteltem fel az almát is, meglocsoltam a citrom levével, majd összekevertem a fűszerekkel elkészített joghurtos öntetel. Halakhoz, fehér húsokhoz köretnek is jó, vagy csak úgy magában salátázni is tökéletes.

Almáspite

 Az eheti almás fejezet valójában már vagy két hetes, és az eddigi legjobb almáspite, amit csináltam -  a nagymamám-féle, amit   régesrég a sparheltban sütött rengeteg dióval a tetején, amit suttyomban le lehetett csipegetni a tetejéről, mikor már egy falatot se bírtunk enni a pitéből, sajnos nem hozható vissza.

A tésztával biztosra mentem, ebből a meggyes.marcipános  pitéből jött, és mivel nyersen akartam beletenni az almát, ezt a kicsit mintázott tetejű variációt választottam (Good Foodban valami karácsonyi almás süti csillagokkal volt szaggatva, csak mondom -abszolút pénztárcabarát deszertötlet), hogy az alma ne áztassa el a tésztát. Volt még egy kis égetettcukor - fagyink, így  dekadensen fagyival ettük - vacsorára.

Hozzávalók:

30 dkg liszt

20 dkg  vaj

15 dkg porcukor

1 nagy tojás

csipet só

-a töltelék:

80 dkg golden  alma

2 ek.  vaníliás porcukor

aki szereti esetleg  fahéj

-a tetejére:

2 ek. barackdzsem

A lisztet aprítógépben összemorzsásítottam a hideg vajjal, azután a porcukorral, sóval és a tojással gyorsan egynemű tésztát gyúrtam. ( Ha nem akar összeállni, kevés hideg vizet vagy egy ek. tejfölt vagy tejszínt lehet még beletenni.) Egy óráig a hűtőben pihentettem, azután kétfele osztottam, és mindkét lapot vékony 30X20 cm-es lappá nyújtottam. Az egyikkel kibéleltem a tepsit. Az almákat gyorsan meghámoztam, négybe vágtam, kimagoztam és  uborkagyaluval vékonyra szeleteltem. Egyenletesen szétterítettem a tepsiben, rászórtam a porcukrot, azután beborítottam a másik tésztalappal. Ezt kisméretű levél alakú sütiszaggatóval szaggattam ki, a levélkéket pedig visszaraktam a süti tetejére.

180 fokos sütőben kb. 30 percig sült, az alma még szaftos maradt, és nem is száradt ki.A tetejét gyorsan megkentem még barackdzsemmel, és egy kis porcukorral szórtam.  Majdnem forrón, ahogy a fagyi szépen csordogál kétoldalt a szeleteken,  legjobb csak kiskanállal tolni....:)

Kacsa zsályás sültalma-pürével

A tökéletesen összehangolt vasárnapi ebéd, már úgy értem, időre. A húslevesnek kell 3-4 óra minimum, a lassan sült kacsának/combnak is három, így azután, hogy  bezöldségeljük a levest, betoljuk a sütőbe a húst, máris takaríthatunk, vasalhatunk, moshatunk, kertészkedhetünk, gyakorol(tat)hatjuk az egyszerűsítést hatványokkal lustálkodhatunk tovább. Csak kell még valami könnyű köret hozzá, hogy a kacsazsír meg a tepertő ne csapja el a hasunkat.

Hozzávalók a kacsasülthöz (4 személyre):

1  pecsenyekacsa  vagy 4 comb

só, bors

1 fej hagyma

A megmosott szárnyast megtörölgetjük, a nagyobb hájdarabokat lemetsszük, sózzuk, borsozzuk, ahol a bőr alatt vastagabb a zsírréteg, óvatosan beirdaljuk, a hagymát a hasüregbe dugjuk.. Ha comból van szó, azt elősütjük, mint itt, ezután, illetve egyébként pedig 140 fokos sütőbe rakjuk és szép lassan megsütjük. Ha egész madár, akkor a végén rá lehet kicsit engedni a grill, vagy 10 percre feltekerni a hőfokot.

Hozzávalók az almapüréhez:

6 savanykás, keményebb húsú alma ( én Granny Smith-t használtam)

2 dkg vaj

6 levél zsálya

kevés kakukkfű

Az almákat körben bemetszettem és a sütési idő felénél a kacsa mellé raktam. A vajat felolvasztottam, a zsályaleveleket és a kakukkfüvet  apróra vágva rádobtam,  kevergetve jól  összemelegítettem és  állni hagytam.

Amikor a hús kész lett, úgyis pihentetni kell kicsit;  a vajat újramelegítettem, leszűrtem,  az almák puha húsát kikapartam a héjából,  és  összeturmixoltam a vajjal.
Ez egy könnyebb köretvariáció a portóis-aszaltszilvás-diósnál, de legalább olyan jól sikerült.

Almáspite dzsem

 Az idei - késői - nagy felfedezés. Biztos jó felmelegítve, vaníliafagyira öntve, valami kis linzerrel vagy keksszel és tényleg kész az almáspite-életérzés, de az igazi jó dzsem arról ismerszik meg, hogy az ember térül-fordul, kanalaz itt-ott a kanyarban a konyhában kinnhagyott maradék félüvegből, és az hipp-hopp észrevétlen kiürül. 

Ez egy ilyen dzsem. 

Ráadásul gyönyörű: az apróra vágott almakockák a főzés során üvegessé válnak, úgy üldögélnek a vajas kalácson, mintha valaki megszórta volna feleslegesnek ítélt drágakövekkel. Csináltam goldenből, az sárgásabb-okkeres színű lett, a jonatán viszont a héjától halvány rózsaszínes. Pirospont még, hogy nem kell bele semmilyen tartósítószer: az alma magas természetes  pektintartalmát egy kis trükkel megőrizve egészen sűrű dzsemet kapunk, és ugyan a cukor is tartósítószerként működik, de azt a receptben - mint általában az amerikai receptekben  - egyből megfeleztem, így kifejezetten hűvös kamrában vagy hűtőszekrényben kell inkább tartani.

A mérték miatt ez egy kicsi, kétüveges adag, tökéletes elfekvő almák hasznosítására, de ha töbször mérjük össze az alma és a víz mennyiségét, mindjárt komolyabb tételben is elkészíthetjük.

Hozzávalók:

4 nagyobb alma

víz

fél citrom leve

20 dkg cukor

egy csapott kk. őrölt fahéj

2 szegfűszeg

fél csapott kk. őrölt szegfűbors vagy 3 szegfűbors-szem

1 tk vaníliakivonat vagy 1 zacskó vaníliás cukor

Az almákat meghámoztam, négybe vágtam, a magházat és a körkörösen levágott héját félreraktam. A negyed  almákat apró, fél centis  kockákra vágtam. A felkockázott almát beletöltöttem egy mérőedénybe, úgy hogy az 500 ml-es jelzésig érjen, és annyi  vízzel töltöttem fel, hogy az almakockákat épp ellepje. Az egészet vastagabb aljú lábasba öntöttem, hozzáadtam az összes fűszert ( ha vaníliás cukorral dolgozunk, azt csak a főzés végén kell hozzáadni), a cukrot és a citromlevet, és beleraktam a levágott héjat  és a magházakat is. (Abban van a vitamin meg a pektin.) Nagy lángon erős forrásig főztem, és innentől még körülbelül 10-15 perc kell,erős lángon, kevergetve, hogy az almakockák üvegessé váljanak. Ekkorra   szinte átlátszóvá válik a héj is - ezt kiszedtem a dzsemből (és megettem, nagyon finom) a magházzal együtt. Ilyenkor még nem tűnik igazán sűrűnek, de kb. 24 óra kell, hogy a végleges  állagot elérje.Kigőzölt üvegekbe töltöttem, 5 percre fejre is állítottam és száraz dunsztban hűtöttem ki.

A recept innen.

Waldorf-saláta

Lehet persze beletenni mindent. Mazsolát meg konyakot, csirkenyakat vagy koktélrákot, pár csepp tabasco-szószt feltétlenül. Akkor, amikor kitalálták, semmi más nem volt benne, csak alma meg szárzeller. Még dió se, ami nélkül ma már tényleg elképzelhetetlen. Igazából szerintem ez utóbbitól igazi téli étel, és sok éve hagyományosan a szilveszteri malacsült mellé mindig van nálunk egy hatalmas adag. Sült húsokhoz tökéletes, én magában is kiválóan el tudom kanalazni, de egy egyszerű vajas pirítósnak is jó kísérője.
Sokáig a normál zellert használtam hozzá, és Túrós Lukács szakácskönyvéből dolgoztam, de amióta a szárzeller nem olyan ritkaság, már csak azzal ízlik igazán. Így tényleg salátának hat, bár a dió, a tejszín, meg a majonéz megdobja a kalóriákat benne rendesen, úgyhogy sajnos, az ünnepek utáni fogadkozások betartására abszolút nem alkalmas, pedig a ropogós alma meg a zellerszár gyönyörű zöld színe igazi tavaszi illúziót tud kelteni... dehát hol van az még...



Hozzávalók:

4 savanykás alma

4 zellerszár

8 dkg dió

1 dl majonéz

2 ek. tejszín

fél citrom leve

pici só

pár tekerésnyi bors


Az almákat meghámozom, negyedelem és hosszúkás, gyufaszálnyi részekre aprítom és meglocsolom a citrom levével. ( Kiváló késtechnikai gyakorlat, mégha a kerek alma egységesen hosszú és gyufaszálnyi méretű részekre aprítása az euklideszi geometria keretei közé sajnos nem illeszthető be. ) A zellerszárakat is vékonyan felkarikázom - amellett, hogy finomabb, mennyivel egyszerűbb ez, mint 20 dkg zellergumó gyufaszálasítása.
A diót le kellene héjazni - ez a már említett szakácskönyv szerint friss dióval a legegyszerűbb - de én ezt még soha meg sem kíséreltem. Viszont lelkiismeretesen próbálom ezt is vékony szeletkékre felvágni a durva aprítás helyett - ha szépen pucolt fél diókhoz jutunk, mint én az idén, ez nem túl bonyolult dolog, és így néz ki jól a saláta - olyan waldorfsalátásan...

A tejszínes majonézt ráöntöm az összekevert többi alkotórészre, picit sózom, borsozom, és nagyon nehezen tudom kivárni azt a két-három órát, amíg áthűl.

Összegezve: a Waldorf-saláta olyan étel, ami pont attól finom, mert a néhány hozzávaló tökéletesen kiegészíti egymást, nem hiányzik belőle semmi, így kerek, ahogy van.

Fehérboros almapüré VKF! XIII.

A körítés, az fontos :). Nálunk a köret nem annyira. Ha venném a fáradtságot és a Válogatós Bandának amellet, hogy úgyis egyszerűsített húsételt főzök általában, még minden hétvégén dupláznám a köretet is (becsületükre legyen mondva, a hasábburgonyát nem szeretik), akkor mindjárt eltölthetném az egész délelőttömet a konyhában.
Mondani lehet, hogy milyenanyaazilyen, meg mér'nemszoktattarákicsikoruktólkezdve, de az az igazság, hogy leszoktak. Egy darabig ment a zöldség, érdekesek voltak az újdonságok, mostmeg már nem - legyen jó sok majonéz . Majd megjön a kölkök esze.
Addig is ha már kénytelen vagyok választani, hogy Két Köretet Főzzek, Vagy Két Főételt? - én az utóbbit választom. A tökegyszerű köreteket meg megpróbálom kicsit felnőttesíteni, vagy kitalálni gyerekbarát (gyerekembarát) újdonságot.

Az, hogy a VKF Különleges Köretekről szól, csak most esett le, mikor látom az extrábbnál extrább recepteket. Ez a püré köretnek köret, de hogy különleges lenne... nos nem mondhatnám. Mivel rögtön ez jutott eszembe ahogy megláttam Fakanál kiírását, sokat nem törtem rajta a fejem. Mindenesetre finom, maradjunk ennyiben...

És egy megjegyzés: egy jól megcsinált krumplipüré, bizony, szerintem ebben az országban csak a saját konyhánkban érhető el. Héjában főtt krumpli, sok langyos vaj, forró tej/tejszín keverék és habosítás robotgéppel. Egyik kedvenc köretem!


Hozzávalók:

50 dkg alma
10 dkg vaj
5 dkg cukor
fél citrom leve
1 dl fehérbor
2 ek. tejföl
2 tk. étkezési keményítő

A meghámozott, felkockázott almát egy teflonserpenyőben a forró vajon átforgattam, majd lefedve megpároltam a cukorral , a citromlével és a fehérborral. A tejfölt simára kevertem a keményítővel és kevés hideg vízzel, a villával összetört almához öntöttem, kevergetve besűrítettem , hagytam felforrni és kész.
Ha még nem teljesen püré, akkor szokott kapni a botmixerrel.

Nem kell bele semmilyen más fűszer!! A cukor mennyisége egyéni ízlés és az alma savanykásságának függvénye.

A fehérbor alkoholtartalma teljesen elpárolog, nyugodtan lehet gyereknek is adni.

Sertés vagy szárnyashúshoz nagyon jól csúszik, hidegen-melegen.

A recept a hugom egyik volt kolléganőjétől, Edittől származik.

Almás morzsatorta ahogy Mamma csinálja - és mostmár én is

Jó lett volna meggyőzőbb fotót készíteni, de sajnos nem sikerült! A vendégeknek desszertként feltálalt édesség olyan sikeres volt, hogy a lányokat pusztán az (ünnepi) kalóriák miatti bűntudat tartotta vissza a repetától, a gyerekek már a Mikulás óta tele voltak édességgel, a fiúk viszont addig ismételtek, amíg egy féladagnyi maradt lefotózni.
A sütit Mammánál szúrtam ki, és a mandula-alma-narancs-tejszínes karamell-vaníliafagyi összeállítás rögtön meggyőzött. Egyébként is igazi karácsonyi-vendégség-ízű-nek tetszett, de megragadnám az alkalmat, hogy itt kampányoljak a süti mellett: a receptet azonnal kérték a vendégeink, és legközelebb csakis dupla mennyiségből csinálom: mindenki lelkesen helyeselt, amikor felvetettem, hogy nemcsak desszertként, de egy sűrűbb leves után szombatonként bevehetnénk másodikfélének.
Szóval fotó ide vagy oda, ki kell próbálni!!


Hozzávalók: (desszertként 6-8 személyre)

1 kg alma
7dkg vaj
7,5 dkg barna cukor
1 narancs héja
1 narancs leve
1,25 dl tejszín

a morzsatésztához:

- a hozzávalók legyenek hidegek

10 dkg vaj
10 dkg darált mandula
7,5 dkg liszt
7,5 dkg cukor
nagy csipet őrölt fahéj és szegfűszeg
1 csipet só

vaniliafagyi

A sütőt előmelegítettem 180 fokra.

A meghámozott almákat (keményebb húsú savanykásabb fajta legyen) felkockáztam, a vajon a narancs héjával, levével, 5 dkg cukorral kb. 10 perc alatt megpároltam.

Amíg párolódott, az aprítógépembe tettem a tészta hozzávalóit, és rövid úton morzsásítottam őket. Akinek nincs aprítógépe, a kis kockákra vágott hideg vajat egy mélyebb edényben a konyhai robotgéppel, vagy egyszerűen egy nagyobb késsel elegyítse a többi anyaggal. Mamma két villát és olvasztott vajat használ a morzsa előállításához. Picit lehet kézzel is morzsálgatni, de csak óvatosan, nehogy a végén még összeálljon :-))

A félig megpárolódott almát szűrőkanállal kerek jénai tálba szedtem, rászórtam a morzsát és mehetett is az előmelegített sütőbe 20 percre.
A visszamaradt lébe öntöttem a maradék cukrot és a tejszínt és sűrűre beforraltam néhány perc alatt.

Ha nem vendégeknek készítjük, az időzítés könnyebb, mert igazán forrón, a jeges fagyival a legjobb, de a kikapcsolt sütőben alufóliával letakarva hagyhatjuk a mártással együtt, vagy előre elkészítve csak a sütést időzítjük a vacsora/ebéd végére.

Ahogy a leírásból látszik, az alma hámozása után kb. 15 perc alatt, összesen 5 percnyi munkával össze lehet dobni, és mehet a sütőbe.

A vaniliafagyival együtt kerek , megjutalmazom-magam fogás ;-))