Fokhagymás-kakukkfüves burgonyatornyok

Igen, tudom, és biztos tudjátok Ti is, hogy milyen hihetetlen sokféle és egészséges köret van a krumplin és a rizsen kívül, tele velük az internet, de hát mit csináljak, ha az én Népem  hétvégente nagyon elszomorodna, ha egyik nap se lenne a hús mellé krumpliköret, hanem mindenféle zöldségek meg magok, meg babok, meg borsók és répák. Lehet az is, persze, csak nekik legyen krumpli. Egyszerű ez. 

Csak nagyon unalmas. 

És akkor a püré, meg a hasáb, meg a steakkrumpli helyett lett most ez a torony, finom, kicsit persze macerás, de egy darabig nem lesz unalmas, az ízekkel meg lehet játszani.

Hozzávalók: (12 tornyocska, nálunk elfogyott a kacsamellhez)

Kb. 1,5 kg közepes, hosszúkásabb krumpli

6 dkg + 2 dkg vaj

2 gerezd fokhagyma

kakukkfű

2 kk. só

A krumplit megpucoltam és uborkagyaluval szép vékony (kb. 1 milliméteres) szeletekre  vágtam egy mélyebb tálba. Már szeletelés közben  itattam le róla a nedvességet konyhai papírtörlővel. 

A vajat felforrósítottam, belereszeltem a két fokhagymagerezdet, hozzákevertem kb. egy evőkanálnyi friss kakukkfüvet,  2 kk. sót, a krumplira öntöttem és jó alaposan átforgattam (kézzel a leghatékonyabb) hogy alaposan bevonja a szeleteket.

A sütőt 200 fokra előmelegítettem, a  muffinsütőt kibéleltem a kis kapszlikkal, az aljukat megkentem a külön felolvasztott vajjal, ne ragadjon bele a krumpli, és belerakosgattam a karikákat. Nem kell persze egyenként szórakozni vele, hiszen úgyis összetapadnak, meg a vékony szeletek hajlékonyak is, a lényeg, hogy belül maradjanak  a formán, és a tetejét pedig még nyugodtan lehet tornyozni, összesülnek, nem csúszkálnak szét.

Kb. 40-45 perc kell, hogy szépen megpiruljanak a szélek, akkorra már a tornyocskák belseje krémesre és puhára sül. És igen, más íze van, mintha ugyanilyen ízesítésű krumplipürét vagy steakkrumplit készítenénk. 

A recept innen, pár változtatással.

 

 

Luxus krumpliköret

Vagy egytálétel is lehet egy kis sajttal turbózva. Merthogy a zöldség nálunk nem annyira nyerő, vagy mondjuk inkább úgy, hogy olyan zöldség lényegében nem létezik, amit mindenki szeret, pedig nem is édesköményről,cékláról, padlzsánról vagy cukkiniről, hanem például egy egészen egyszerű zöldborsóról van szó.
Nem egyszerű az életem, ebből látszik.
Ezért legalább az alapokon próbálok valamit variálni, mert mégsem lehet állandóan krumplipürét enni. Azt inkább le se írom, hogy ez a köret is csak úgy nagyjából 80%-os sikert aratott, bár a végére belejöttek...pedig omlós, krémes, szaftos, selymes, enyhe kis hagymaízzel, nekem tökéletes.



Hozzávalók:

1 kg krumpli (hámozva)

2 dl tej

2 dl tejszín

1 fej vöröshagyma

2-3 gerezd fokhagyma

pár tekerésnyi/ késhegynyi bors

2 tk. só






A megpucolt krumplit 1 cm-nél kicsit vékonyabb karikákra vágtam, lábasba raktam, hozzátettem a négybevágott, megtisztított vöröshagymát és a kicsit megnyomkodott fokhagymagerezdeket, felöntöttem a tejjel, tejszínnel, sóval, borsoztam, és lefedve, kis lángon 20 percig főztem.
Közben a sütőt 180 fokra előmelegítettem, a majdnem teljesen megfőtt krumplit - a vöröshagymától megszabadítva - mindenestől egy kisebb jénaiba öntöttem, eligazgattam, a tetejére pedig kevés vajat forgácsoltam.

15 perc alatt a teteje ropogós, a belseje puha, omlós lett, a tej-tejszín pedig sűrű, sárgás, enyhén hagymás szafttá sűrűsödött be.

Nigella receptje.