Ha jól emlékszem, t3v3d3s-nél láttam meg először a szépséges pöfetegeket, és már jó régen. Azután pár hete, mikor volt egy kis időm szörfözni, egy nagyon menő amerikai blogon - és egyszerűen nem találom újra... - kiszúrtam egy szimpatikus, vastag tésztájú(nak látszó) csokis kekszet, tele volt velük két nagy befőttesüveg a fényképen, és mivel mogyoró is volt benne, ami nálunk még ládaszám áll a tavalyi termésből, úgy gondoltam, legyen akkor valami új csokis. Megrökönyödésemre ezek a jól ismert, bár még soha nem próbált pöfetegek lettek belőle, és semmi hasonlóságot nem lehetett felfedezni köztük és a képen lévő kekszek között. Cseppet sem bántuk, nagyon-nagyon finomak, irtó mutatósak, a tanulság az, hogy még a legnagyobbaknak sem sikerül mindig minden...
Hozzávalók: (kb 22-25 darab)
100 gr nagyon jó minőségű étcsoki (legalább 60%)
2 dkg vaj
1 tojás
3 dkg cukor
1 ek. rum
6 dkg mogyoró
3,5 dkg liszt
1 kávéskanál sütőpor
negyed kk. só
kristálycukor és porcukor
A vajat és a csokit óvatosan összeolvasztottam a mikróban. A cukrot, a rumot és a tojásokat habosra kevertem és a csokihoz kevertem. Ezután került bele az előzőleg megpirított, lehéjazott darált mogyoró a liszt és a sütőpor keveréke. A massza nagyon lágy, két órát kell pihennie a hűtőben.
Amikor már megdermedt, egy kiskanál segítségével, vizes kézzel gyorsan dióméretű gömböcöket gyártottam belőle, majd egy mély tálkában kristálycukorba, azután pedig porcukorba forgattam. ( Állítólag az először kristálycukorba forgatás a titka az egésznek.) A porcukor azonnal, nagyon vastagon beburkolja, de ez pont jó, kell a havas külsőhöz. Mivel igazán minimális cukor van a tésztában, így meg is van az egyensúly.
180 fokra előmelegített sütőben, sütőpapírral bélelt tepsiben 12 perc pontosan elég volt neki.
Barmacukrosat is csináltam, de az ismeretlen gasztrofizikai okból nem repedezett ennyire tökéletesen.
Azóta kiderítettem, hogy az amerikai dél tipikus karácsonyi édessége; változata, mint csillag az égen, a kakaópor helyett étcsoki miatt nagyon luxus-selymes variáció.
Hozzávalók: (kb 22-25 darab)
100 gr nagyon jó minőségű étcsoki (legalább 60%)
2 dkg vaj
1 tojás
3 dkg cukor
1 ek. rum
6 dkg mogyoró
3,5 dkg liszt
1 kávéskanál sütőpor
negyed kk. só
kristálycukor és porcukor
A vajat és a csokit óvatosan összeolvasztottam a mikróban. A cukrot, a rumot és a tojásokat habosra kevertem és a csokihoz kevertem. Ezután került bele az előzőleg megpirított, lehéjazott darált mogyoró a liszt és a sütőpor keveréke. A massza nagyon lágy, két órát kell pihennie a hűtőben.
Amikor már megdermedt, egy kiskanál segítségével, vizes kézzel gyorsan dióméretű gömböcöket gyártottam belőle, majd egy mély tálkában kristálycukorba, azután pedig porcukorba forgattam. ( Állítólag az először kristálycukorba forgatás a titka az egésznek.) A porcukor azonnal, nagyon vastagon beburkolja, de ez pont jó, kell a havas külsőhöz. Mivel igazán minimális cukor van a tésztában, így meg is van az egyensúly.
180 fokra előmelegített sütőben, sütőpapírral bélelt tepsiben 12 perc pontosan elég volt neki.
Barmacukrosat is csináltam, de az ismeretlen gasztrofizikai okból nem repedezett ennyire tökéletesen.
Azóta kiderítettem, hogy az amerikai dél tipikus karácsonyi édessége; változata, mint csillag az égen, a kakaópor helyett étcsoki miatt nagyon luxus-selymes variáció.