Csokitorta 4.0.

Végül csak besikerült egy igazi csokitorta; kellett is a kalória, mivel az ünnepelt és a haverok 4 órán keresztül bozótharcoltak egy fedezékekkel és  torlaszokkal telepakolt ex-libaneveldében és a környező métermagas gazban, így ezután  nagyjából tizenöt perc volt szükséges a 20 centis formában sütött, súlyos, baracklekvárral nehezített, tejszínes-csokikrémes torta eltüntetéséhez. Milyen jó is volt látni :) ...

Hozzávalók: (20-22 cm-es forma, 12-16 szelet)

12 dkg vaj

10 dkg étcsoki
30 dkg barackdzsem
12 dkg cukor

2 nagyobb tojás

15 dkg liszt és belekevert 1 púpozott tk. sütőpor

-a krémhez:

20 dkg étcsokoládé

3,5 dl tejszín

1 habfix

1 ek porcukor

A világ legegyszerűbben elkészíthető csokitorta lapja úgy néz ki, hogy a vajat összeolvasztjuk egy lábasban a csokival, és azután sorban belekeverjük az összes többi hozzávalót. A lisztet nem árt átszitálni a sütőporral, és a tojást is szeretem inkább kettéválasztani, és a habbá vert fehérjét  a legvégén óvatosan hozzáadni, mert így picit levegősebb szerintem, de ehhez a variációhoz nem kell ragaszkodni, működik teljesen a "keverjünk sorban össze mindent" figurával is.
Ezután 20 cm-es (22-es vagy 18-as is jó) sütőpapírral bélelt formában 180 fokra előmelegített sütőben 45-50 perc a sütési idő, a tűpróbával jó biztosra menni, és az utolsó 10 percben lehet takarni is kicsit a tésztát.
Ezután rácson hűtjük 20 percet a formában, és azután a formából kivéve a teljes kihűlést is meg kell várni a töltéshez.

A krémje a ganache-hoz hasonlít, de hogy ne legyen nagyon sűrű, mert a torta tésztája eléggé komoly cucc,  kicsit változtattam az arányokon, és a tejszínt részben felvertem.
1,5 dl tejszínt felforrósítottam ( ne forrjon, mert különben összerántja a csokit, de legyen egész forró: a tűzről levéve várjunk 1-2 percet ) és az apróra tört étcsokira öntöttem, hagytam öt percig állni. Addig a maradék 2 dl tejszínt habbá vertem a porcukorral és a habfix-szel. Az étcsokis tejszínt simára kevertem, és a kézimixer legkisebb fokozatán egyenletesen belekevertem a tejszínhabba. Félórára a hűtőbe raktam a krémet. Ezután a
tésztát 3 lapba vágtam, a legfelső  lapot a forma aljára raktam ( így a legsimább felületű, eredetileg legalsó rész kerül felülre, így könnyebb bevonni), rájött a krém fele,  majd a középső lap óvatosan megnyomkodva, a krém másik fele - 3 evőkanálnyi krém kivételével -  és a felső lap is. Hogy majd a tetejét bevonó réteg egyenletesen terüljön, és ne folyjon le a forma és a torta közötti kis réseken, kevés krémmel teljesen a forma széléig kisimítottam a torta felső szélét - a piskótára nem kell kenni, csak épp annyit, hogy ne legyen hézag a tészta és a kapcsos forma széle között.

Bevonó:

0,5 víz

0,4 dl tejszín

7 dkg porcukor

2 dkg kakaópor

1,5  lap zselatin

A  zselatinlapokat  2 kanálnyi vízben megpuhítottam. A többi vizet és az összes többi hozzávalót simára kevertem és felmelegítettem - forrnia nem kell, és nem is kell nagyon keverni, ne legyen buborékos, mert akkor nem lesz sima, tükörszerű a felület. A puha zselatinlapokat hozzáadtam, hagytam félórát hűlni, majd  a torta tetejére öntöttem. Most majdnem tökéletes lett a máz, ahogy a csokis-ribizlihabos tortánál már elregéltem :), ez a mennyiség pedig pont elég volt a 20 cm-es formához.

A viszonylag hosszabb sütési-hűlési időtől eltekintve az összes művelet nincs fél óra, viszont a krémmel 3-4 órányi hűtés kell ahhoz hogy jól vágható legyen a torta.

A torta tésztájának receptje módosítgatott Nigella - itt csináltam először csokitorta címszó alatt - , a máz pedig a korábbi.

Csokis-ribizlihabos torta

Idén az ünnepelt passzolta a totális csokis verziót, a tavalyi fullos csokitorta, úgy látszik sok volt a jóból. Először "valami joghurtos, de ribizlivel" volt a feladat, de idén ettünk már pár hasonló ribizlis süteményt, így a krém maradt csak joghurtos, és mellé kellett valami ütősebb tészta. Sikerült találni...

Kicsit megrettentem a közel fél kiló cukortól, ami a recept szerint belekerülne, és csaltam is le belőle kicsit, de  úgy gondolkodtam, ha 16 szeletet veszünk - és mivel 26-os formában sült, simán kijött belőle ennyi - akkor az végülis fejenként annyi cukor sincs, mint egy nagy  limonádéban... És azért valljuk be, egy ilyen brutál tészta ízben igenis veri a sima piskótát. Emellett  pofonegyszerű, a muffinsütés mintájára úgy készül, hogy a száraz hozzávalókat összekeverjük a nedves hozzávalókkal.
A méret miatt viszont két 26 cm-es formát használtam, az egyikbe a kész tészta 2/3át, a másikba a maradék egyharmadot öntöttem, és így sütöttem ki, mert féltem, hogy a sűrű tészta nem fog rendesen megemelkedni egy formában készítve. ( Az eredeti receptben két  20 cm-es formában sütve négylapos a torta.)
A bevonómázba pedig egyszerűen beleszerettem, ilyet fogok most használni minden sütire, ahol csokimáz az előírás. Ez a torta most olyan magas lett, hogy a krémmel együtt már kiemelkedett a formából, így nem lett teljesen tükörszerű a bevonat, és kicsit korán öntöttem rá a mázat, emiatt  spontán lefolyogatott körben, de nem panaszkodott senki.

Hozzávalók: ( 3 26 cm-es lap jön ki belőle)
 22 dkg liszt
35 dkg cukor
9 dkg holland kakaó
2 tk. sütőpor
1 tk. sütőpor
1 tk só
20 dkg  natúr joghurt
1,2 dl olaj
2 nagy tojás
1 tk. vaníliakivonat
1csésze kávé

A sütőt 180 fokra előmelegítettem, a formákat alul sütőpapírral béleltem.
Az első öt hozzávalót összekevertem. A tojásokat szétválasztottam, a sárgáját simára kevertem a többi 4 hozzávalóval, a fehérjéket habnak felvertem.(mAzmeredetei recept szerint ezt nem kellett volna, viszont este kilenckor kiderült, hogy nincs itthon szódabikarbóna. ) A száraz hozzávalókat rászitáltam a nedves hozzávalókra, f simára kevertem, majd két részletben, alulról felfele forgatva hozzákevertem a tojáshabot is. A nagyobb adag tészta 35 percig, a kisebb csak 20 percig sült, tűpróbával érdemes ellenőrizni az állagot.

Krém:

800 gr natúr joghurt, 12 órán át szűrőben lecsöpögtetve
25 dkg ribizlidzsem/zselé
4 dl tejszín
2. ek porcukor
1 csomag lapzselatin
 5 ek víz

A lapzselatint a vízben megáztattam, majd óvatosan felmelegítettem, míg a zselatin teljesen fel nem olvadt.

A tejszínt kézi mixerrel a porcukorral habbá vertem, hozzáadtam a ribizlidzsemet, a sűrű joghurtot, majd a már langyos zselatint is a mixer legkisebb fokozatán. Volt még kevés ribizlim is itthon, az első rétegre elfelejtettem szórni, így viszont jutott belőle a torta tetejére is.

A vastagabbik lapot kettévágtam, de a kapcsos forma segítségével állítottam össze a tortát, mivel a három lap közé töltött  krémnek szilárdulnia kell. A torta tetejét nem vontam be a krémmel, csak pár kanálnyit tettem félre az oldala vékony bevonásához. Ez a zselatin mennyiség könnyű, habos krémet eredményez, szilárdul ugyan a hűtés során, de kenhető is, ha szükséges.

Máz: (az eredeti recepthez képest feleztem a mennyiségeket és bőven elég volt)

0,8 dl víz

0,7 dl tejszín

10 dkg porcukor

3 dkg kakaópor

2 lap zselatin

A  zselatinlapokat  2 kanálnyi vízben megpuhítottam. A többi vizet és az összes többi hozzávalót simára kevertem és felmelegítettem - forrnia nem kell, és nem is kell nagyon keverni, ne legyen buborékos, mert akkor nem lesz sima, tükörszerű a felület. A puha zselatinlapokat hozzáadtam, hagytam félórát hűlni, majd  bevontam vele a tortát. Azóta használtam mégegyszer ezt a bevonatot, kevésbé magas tortára, kapcsos formában, tökéletes lett. Érdemes addig várni  bevonással, amíg a máz sűrűsödik picit a zselatintól.Vízszintes, hideg  felületen ekkor még szépen terül, nem kell semmivel sem kenegetni, húzkodni sem. Hűtés után sem képez gumiszerű bevonatot a torta tetején, és gyönyörűen lehet vágni minden forróvizes-késes hókuszpók nélkül is. Majd a következő tortán megmutatom.

A torta tésztájának receptje kis átalakításokkal innen jött, a máz pedig erről az oldalról.

Salsa brava

Alap spanyol tapas-szósz az egyszerű sült krumplihoz, ami így mindjárt patatas brava (bátor krumpli) lesz. Vagyis csak bátraknak, akik csípik a csípőset. A sült krumpli-ketchup páros élvezetét én inkább a gyerekekre hagyom, de ezzel a a szósszal nagyon eteti magát a krumpli, és ha nincs otthon sör, inkább szaladjunk le gyorsan a boltba előbb...

A szósz mennyisége bőven elég egy baráti sültkrumplizáshoz, de kigőzölt üvegben simán eláll a hűtőben mint univerzális csípős szósz, de mégis frissen a legjobb. Az alábbi verzió merőben önkényes arányokat takar, a paradicsom az alap, a többi hozzávaló aránya egyéni ízlés dolga de kinn állítólag minden magára valamit adó tapas bárnak megvan a titkos receptje.

Hozzávalók:

50 dkg érett paradicsom
1 zöldpaprika
1 fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
1 kis chilipaprika
3 ek olívaolaj
1 kávéskanál őrölt paprika 
só

A paradicsomokat kimagoztam, minden hozzávalót apróra vágtam. Először kicsit megdinszteltem az olívaolajon a hagymákat és a zöldpaprikát, majd hozzáadtam a paradicsomot is, sóztam, levettem a lángot, és fedő alatt 10 percig pároltam  zöldségeket. Ezután levettem a fedőt, besűrítettem a szószt. Ha elég apróra vágjuk, turmixolni sem kell, teljesen homogén viszont csak úgy lesz, mert agyonfőzni nem szabad. 

Én még a franciaországi készletekből egy kis csípős espelette paprikát raktam bele sima fűszerpaprika helyett, így a chilivel együtt jó csípős lett; de enélkül is lehet óvatoskodni a chilivel, aki nem bírja, inkább két részletben tegye hozzá a biztonság kedvéért.

Marinált lilahagyma

A színe ellenére abszolút ehető, sőt,  lehet még társaságba menni, miután megettük, a narancstól kap egy szuper aromát; egy perc alatt van kész, egy éjszaka a hűtőben, és senki nem fogja visszautasítani a jó nagy darab steak mellé.

Hozzávalók: (2 fej hagymához)

2 nagy fej lilahagyma

2 ek. narancslé

fél narancs reszelt héja

 0,5 dl vörösborecet

0,5 dl víz

1. tk. színesbors-keverék

1 babérlevél

2 dkg cukor

csipet só

A hagymát vékonyan felkarikázzuk, minden más összetevőt elkeverünk, összeforralunk, a hagymára öntjük, hűlni hagyjuk, egy éjszaka minimum a hűtőben hűtjük. Szendvicsbe hideg húsok mellé is nagyon jó.

Szerintem egy Good Foodban láttam egyszer hasonlót.

Kókuszos-nektarinos keksz

Tulajdonképpen egy kép miatt született ez a keksz, amit láttam valahol; jó lenne, ha minden csináljunk-valami-olyasmit ötlet ilyen klassz eredménnyel végződne. A kókuszos kekszalap ropogós (a sárgabarackos-mascarponés pite tésztájának arányai  volt a  kiindulópont ), amikor kijön a sütőből, és ha rácson tároljuk a sütiket, akkor nem szárad ki és el sem ázik a nektarinoktól. Legközelebb kenek a gyümölcs alá kevés lekvárt is, ez volt a tesztverzió, és nagyon jól sikerült: a ropogós kókusz és az éppen sült gyümölcs jól kiegészítették egymást.

Igaz,a biztonsági (ha-a-gyerekenek-nem-ízlik-a-nektarinos) pár darab  kókuszos-csokivalszórt   előbb elfogyott...

Hozzávalók:

12 dkg liszt

1 kk. sütőpor (ha lehet, akkor Váncza )

7 hideg dkg vaj, felkockázva

3 dkg kókuszreszelék

5 dkg cukor

1 kisebb egész tojás

3 kicsi nektarin

Az első 3 hozzávalót aprítógépben gyorsan morzsásítottam, azután hozzákevertem a többit is. Kicsit puha tészta lett az eredmény, és nem is akartam aznap megcsinálni, ezért egy éjszakát folpackban a hűtőben töltött, de egy óra hűtés mindenképp jár neki.

Kilisztezett munkalapon vékonyra (kb. 3 mm ) nyújtottam, és szögletes kekszkiszúróval kiszaggattam, sütőpapírral bélelt tepsibe raktam. A nektarinokat kimagoztam, a legélesebb késemmel vékonyra szeleteltem, és hármasával elosztottam a szeleteket a tésztán. 180 fokra előmelegített sütőben 12 perc alatt sültek tökéletesre - ekkor kezdett picit pirulni a kekszek széle.

Morzsakéregben sült lazacfilé

Gyors, mint minden hal sütése, látványos, akár előre elkészíthető, csak be kell tenni a sütőbe és 15 percen belül kész az ünnepi vacsora. 

Hasznos akkor is, ha egész nap kerítést csiszolunk, és rájövünk, hogy közben az ebéd témaköre valahogy kikerült a látóterünkből.

Így a köret néhány félbevágott, rozmaringos-mézes körte lett mellé, aminek pont annyi sütés kellett, mint a halnak, lehet, hogy szokatlan köret a lazachoz, de a morzsával együtt szerintem tökéletes volt.

Hozzávalók: (2 személyre)

2, 10-15 dkg-os  lazacfilé szelet
-a morzsához:
8 dkg kenyér/zsemlemorzsa
4 ek. apróra vágott snidling
1 citrom reszelt héja
3 dkg puha vaj
só és bor

2 körte
2 tk méz
2 tek aprított rozmaring

A sütőt 200fokra előmelegítettem.

A morzsa minden hozzávalóját aprítógépben összekevertem - nem kell összeállnia, csak egy picit darabosabb lesz a vajtól. A leszárított lazacszeletek alsónak szánt oldalát belapogattam a morzsa egyharmadával, majd óvatosan a sütőpapírral bélelt tepsire fordítottam őket, a többi morzsát pedig igazságosan elosztottam a tetejükön, és kicsit az oldalukra is lapogattam.

A körtéket félbevágtam, vágott felüket  megkentem a mézzel, megszórtam a rozmaringgal és a hallal együtt raktam a sütőbe

15 perc alatt sült készre, ennél több általában a legvastagabb filének is elég; ha nem a lazac középső részéből van filénk, a sütési idő rövidülhet is. Ha közben a morzsa nagyon pirulna, pici sütőpapírt kell tenni a szeletek tetejére.

Zöldséges-sajtos lepénykék

Univerzális sós falatok köretnek, vacsorára egy pohár sör, bor vagy tej mellé, én most éppen köretnek használtam egy nagyon szuperfehérjés csirke-tejföl-sajt főétel kombóhoz. A saláta vagy a sima zöldség egyértelműen kevés, ha férfiak esznek húst, legalábbis mifelénk, nem lehet mindig krumpliból vagy rizsből a köret (kivéve persze a 14 év alattiaknak), és két tepsinyi hipp-hopp elfogyott.

Hozzávalók: (kb 25-30 db-hoz, köretnek 6-8 emberre) 

25 dkg kész vajastészta

1 lilahagyma

3 paradicsom

10 dkg mozzarella

10 dkg roquefort vagy más kékpenészes sajt

só

bors

kakukkfű

1 tojássárga a kenéshez

A paradicsomokat vékony karikákra vágtam, kimagozta,. a lilahagymát pedig vékony cikkekre. A tésztát kb. késfok  vastagságúra nyújtottam, a paradicsomkarikák alá nagy kerek kiszúróval vágtam a tésztát, a hagymásakhoz kockáztam. Tojássárgájával kentem, majd  a paradicsomokra mozzarella,só,bors kakukkfű, a lilahagymára só, bors és roquefort került. 180 fokos sütőben jó 15 perc alatt sültek készre. Még hidegen is finom.

Tükörtojás-süti

Nincs is jobb ennél reggelire. Legfeljebb egy kis tükörtojás ropogós baconnal, meleg, vajas pirítóssal.

Na de az hízlal! Ebben meg van gyümölcs, rengeteg  tej, és alatta egy szerény mandulás piskóta.

Most hogy volt végre időm átnézni  a tavalyi nyár óta halmozódó könyvjelzőimet, mindjárt ebbe a cuki kis ötletbe botlottam ezen a cuki blogon, nem is hinné az ember, hogy német, és hogy férfi.... A tésztát élből lecseréltem, a cukrot lejjebb vettem, a gyerekeket lenyűgöző ötlet maradt. Jól behűtve tényleg könnyű nyári süti, és másnap is ugyanilyen jól néz ki a hűtőből elővéve. A vaníliapuding "házi" rajta, ami erős túlzás valamire, ami tejből, étkezési keményítőből, cukorból  és vaníliapasztából áll, szemben a zacskóssal, ami tejből, étkezési keményítőből, sárga színezőanyagból ( de miért sárga?? miért nem rózsaszín, vagy halvány narancs, vagy bézs, esetleg világoskék??) és vanillinből áll. Szóval a tükörtojás-feeling miatt a sárga színezős pudingpor felejtős, legyen inkább mindig otthon sima érkezési keményítő.(Életmód-tanácsadó rovatunkat hallották.)

Hozzávalók:

-a tésztához
(innen indultam ki, nagyon jó alaptészta lett az alábbi módosításokkal - mandula és tepsiméret -bármihez)

15 dkg vaj

2 tojás

12 dkg cukor

10 dkg liszt
5 dkg darált mandula (vagy más csonthéjas is jó, megy a nektarinhoz/barackhoz)

1 tk. sütőpor

1 tk. vaníliakivonat

-a tetejére:

pár kanál barackdzsem

6-8 kisebb, magvaváló nektarin vagy őszibarack

1 liter tej
5 ek. cukor
9dkg étkezési keményítő
2 tk. vaníliapaszta/ 4 tk. vaníliakivonat/ sok vaníliáscukor/ 1 rúd vanília kikapart magja

A sütőt 180 fokra előmelegítettem.

A lisztet, a sütőport és a darált mandulát  átszitáltam (nem jó kihagyni, sok extra levegőt ad a tésztának), a  puha vajat,  a cukrot és a vaníliakivonatot habosra kevertem, simára kevertem a felvert egész tojásokkal, majd belekevertem az átszitált lisztes-sütőporos-mandulás keveréket. 

A  tésztát egy 20x30-as, 2 centis peremű tepsi sütőpapírral bélelt aljába simítottam egy falapáttal - viszonylag sűrű, kicsit ügyeskedni kell vele. 18 perc sült  készre, ezután megkentem barackdzsemmel.

Amíg sült, a nektarinokat leforráztam, pár perc forró vizes fürdő után lehúztam a héjukat, félbevágtam és kimagoztam őket.

8 dl tejet  feltettem melegedni a vaníliapasztával; a cukrot és a keményítőt összekevertem, és maradék  2 deci hideg tejjel  simára kevertem. Mikor már a tej forrt, beleöntöttem a keményítős-cukros keveréket, és fél perc alatt már kész is volt a puding. (Keményítőt tilos sokáig főzögélni, mert feladja, és visszahígul.)

A tepsiben maradó tészta tetejére öntöttem, majd óvatosan belepottyantottam a fél nektarinokat is (nekem 12 fél elég volt). Bár a német recept szerint ezután még csinosítani lehet a barackokat kis tortazselével, ezt szükségtelennek találtam, nem is száradt ki a hűtőben. Jól behűtve az igazi, nem muszáj reggelire, sőt egy komolyabb leves után elmegy ebédre is a nyári szünetben.

Áfonyás chocolate chips cookies

Igazi vigaszkaja esős időre, és nem is júliusi/augusztusi receptnek kéne lennie, hanem őszinek, uzsonnásdobozba, télinek, sötét délutánokra. A nyári  apropója meg némi fagyasztott áfonya, amit még az utazás előtt mentettem be a fagyasztóba, és nagyon jól belefért az alapreceptbe; ribizlivel is ki fogom próbálni. Mivel a bogyók fagyottan kerülnek a tésztába, kifejezetten jól bírják a sütést, és a süti ugyanolyan jól eltartható mint egyébként, márha senki nem szereti a csokisat a családban....

Hozzávalók: (20-24 db-hoz)

15 dkg liszt

3 dkg kakaópor

1 tk.sütőpor

1 csipet só

12 dkg felkockázott étcsoki

12 dkg puha vaj

7 dkg nádcukor

1 tojás

1 kk. vaníliakivonat

10 dkg fagyasztott, gurulós áfonya

5 dkg étcsokicsepp vagy apróra vágott étcsoki

A cukrot és a vajat mixerrel habosra kevertem, és a végén hozzákevertem a tojást és a vaníliát is. Ezalatt  a mikro felolvaszotta az étcsokit (800W-on nálam 2x40 mp, egy keveréssel), azt is hozzáadtam. A massza tetejére szitáltam az első négy száraz hozzávalót, összekevertem, és ezután került bele a fagyasztott áfonya és a csokicsepp. A sűrű tésztát egy teáskanál segítségével gombócoztam ( ping-ponglabda és  gombóc fagyi közötti méretűek) sütőpapírral bélelt tepsire, picit lapítottam a gombócokat  és 170 fokon 15 perc alatt sütöttem készre úgy, hogy a tepsin hagytam kihűlni. 

Nem kicsit csokis, és szép nagy kekszek lesznek, így egy pohár tej-egy süti felállással is elégedettek voltak a gyerekek.

Nigella receptje volt a kiindulópont, cukor, csoki még így is karcsúsítva.