2010. augusztus 27., péntek

Ízlések és...

Én: ...és akkor kiteszem a lomtalanításkor az olajsütőt. És milyen jó, hogy a nagymamák sütnek nektek rántott húst, és örülnek, mikor látják, hogy hogy eszitek. És nekem meg nem kell akkor rántott húst sütnöm.

- JÓ, JÓ, de azért lesz itthon normális kaja is...!?!? - kérdezi a Nagyobb, miközben a szája tele lazaccal és fűszervajas Hasselback-krumplival.

2010. augusztus 25., szerda

Citromos cukkinikenyér






- Anya, az angyalkás cukkinit tesszük a sütibe!!?

Tudtátok, hogy a cukkinikban belül egy angyal van? Nem?

Akkor nézzétek meg legközelebb, ha egy nagyobb cukkinit keresztben elvágtok...Tényleg ott az angyal, két mandulavágású mag a szeme, alul két tojásdad kör pedig a szárnyai. Ezért kérdezte tőlem a kuktám, amikor nekikészülődtünk a konyhában a cukkinikenyérnek. Először én sem értettem, de aztán elmagyarázta - ő már látta a cukkinitornyok készítésénél is.

Még a szamárfüles kis szótár/receptfüzetemből való a cukkinikenyér receptje, hosszú évekig az egyetlen forma, ahogyan a cukkinit felhasználtam. A recept inkább karácsonyi jellegű, dióval, mazsolával, fahéjjal, de a cukkini sárgájáról most a citrom ugrott be, ami a nagy melegben olyan jól tud esni. A recept átment némi átalakításon, karcsúsításon, de ha lehet még finomabb lett, szaftos, könnyű, a Válogatós Banda nem kuktáskodó tagja el se akarta hinni, mikor elárultam neki (előrelátóan azután, hogy betolt két nagy szeletet), majd kérte, hogy azért a süti végét ne egye meg senki, azt ő akarja megreggelizni.


Hozzávalók:

25 dkg magházától megtisztított, héjastól reszelt sárga cukkini ( lefagyasztottból is készíthető!)
(ha csak zöld cukkinink van, akkor csináljuk lime-mal és nevezzük lime-os cukkinikenyérnek :))

2 tojás

7 dkg cukor

8 dkg olvasztott vaj

2 citrom

20 dkg liszt

1 csapott kk. szódabikarbóna

1 kk. sütőpor

3 ek. porcukor





A cukkini megtisztításával és lereszelésével - a reszelő nagylyukú részén - - kezdtem, hogy álljon egy kicsit, engedjen levet, amit kinyomkodtam belőle, mielőtt a sütimasszába kevertem. A citromok héját lereszeltem, a citromok levét kifacsartam, a vajat a mikróban felolvasztottam.

A tojásokat szétválasztottam, a sárgáját a cukorral kézi mixerrel fehéredésig kevertem, a fehérjét habbá vertem. A tojássárgás krémhez kevertem a citromok lereszelt héját, az egyik citrom levét és az olvasztott vajat, rászitáltam a sütőporral és a szódabikarbónával elkevert lisztet, összekevertem és belekevertem a reszelt cukkinit. A sűrű masszát két részletben lazítottam a tojáshabbal, óvatosan, de alaposan átforgatva a tésztát.

Sütőpapírral bélelt szögletes, 22 cm hosszú formában 50 percig sült, az első tíz percben 200 fokon, majd 175 fokon, félidőtől alufóliával lazán letakarva.

Mivel a massza tetejét nem vágtam be egy késsel hosszában, így kicsit féloldalasan repedt meg a teteje - ez teljesen normális a magas nedvességtartalom miatt, ezért végül az alsó része került felülre, és ezt vontam be 3 ek. porcukor és 2 kávéskanál citromlé sűrű keverékével. A szeder nem rontott rajta, a következő cukkinis süti tetejére még sűrűbben kerül majd.

2010. augusztus 23., hétfő

Töltött padlizsán-cukkini-torony



Majdnem azt írtam hogy hústorony... A Válogatós Bandának készült egyszerű fasírozottalap került belülre, a torony pedig onnan ered, hogy az előző hétvégén benéztem a két árválkodó sárga cukkinit a kertben, és mire észbekaptam, hatalmas méretűekre nőttek - már ahhoz képest, hogy szeretem/ném egészen kicsi, 20 centis méretben leszedni őket, mikor még szinte nincs is magjuk. Így sem voltak azért nagyobbak mint a két zsenge padlizsán, ami a hűtőben várta jobb sorsát, egy ratatuille-t. Ezért a francia lecsó későbbre maradt, a padlizsán és a cukkini pedig vadító lila-sárga csíkos ebéddé alakult, bár nagyobb étkűeknek egy ilyen tornyocska inkább előételnek számít.


Hozzávalók: (3 darabhoz)

1 nagyobb cukkini

1 közepes padlizsán

25 dkg darált sertéshús

1 kis tojás

fél zsemle

1. csapott tk. pirosparika

1 gerezd fokhagyma reszelve

1 ek. aprított petrezselyemzöld



bors

olívaolaj




A zöldségeket 1 centis karikákra vágtam és besóztam, a zsemlét vízbe áztattam. Míg kicsit álldogáltak, a kifacsart zsemléből az összes többi hozzávalóból, - kivéve olívaolaj - fasírtalapot gyúrtam.

A zöldségekről leitattam a keletkezett levet és a magházas közepüket karikánként egy hegyes késsel kivágtam. Kevés olajon, nagy lángon oldalanként 2-2 percig megpirítottam őket - nem azért, mert nem sülnének át, csak minél több vizet el akartam belőlük távolítani, hogy ne áztassák el a húst - majd egymásra raktam a szeleteket és középre töltöttem a húst.

1-1 kanál olívaolajat locsoltam a tornyokra, és sütőpapírral bélelt tepsiben 180 fokon 25 perc alatt megsütöttem, az utolsó pár percben morzsoltam egy kis gorgonzolát is a tetejükre. Megkísértett a gondolat, hogy narancsszínű cheddart reszelek a tetején, de a narancssárga-lila-sárga párosítás már túl sok lett volna...

A maradék zöldségből ratatuille készült.

A következő körben olaszos fűszerezésű lesz a töltelék, titkos mozzarellagolyóval, és a tetején is egy szép szelet lágyan olvadó mozzarellával...

2010. augusztus 19., csütörtök

Ribizlis-mascarponés pite





Ez egy ilyen pités hét...

A kert északi sarkában még mindig van gyönyörű ribizli a bokrokon, így bőven a hivatalos szezonon túl is van még ribizli a hűtőben. Akkor mégis lesz tehát idén is a nagy kedvenc, ez a tejbegrízes-ribizlis süti, amit több mint egy évtizede sütök minden évben. Meg is sütöttem a piskótalapot, és amikor a krémhez akartam fogni, rájöttem, hogy lehet, ribizli van, de egy szem búzadara sincs, és mivel már letudtam a szombat délelőtti köröket a zsúfolt boltban és a még zsúfoltabb piacon, súlyosbítva egy sánta macskával, akit állatorvoshoz vittem, semmi kedvem nem volt leszaladni sehova, a piskóta ment a fagyasztóba, a ribizli pedig ebben a pitében végezte. Kicsit túlzás egy nap két sütit sütni csak úgy, hobbiból, de egy hétig strandkaján éltünk, szép volt, jó volt, de mostmár jöhet a munkásabb rész...
A tészta és a krém is szerepelt már pár hete, de olyan sikere volt, hogy úgy néz ki, idén ez lesz az alap minden nyári gyümölcsös süteményhez. Lesz még körtés-lime-os-diós, szilvás-karamelles-diós, őszibarackos- mandulás, szedres-mogyorós, etc...


Hozzávalók: (18 cm-es formához)

8,5 dkg liszt

3 dkg cukor

6 dkg vaj

3 dkg darált mogyoró

1 kis tojás sárgája

1 ek. hideg víz

- a töltelék:

15 dkg mascarpone

1 dl tejszín

1 púpozott ek. porcukor

20 dkg ribizli

1 ek. pirított mandula





A sütőt 190 fokra előmelegítettem.

A vajat, lisztet és a darált mogyorót az aprítógépben morzsássá kevertem, hozzáadtam a cukrot, tojást, a vizet és kézzel gyorsan egynemű tésztává gyúrtam; enyhén lisztezett munkalapon fél cm-nél kicsit vékonyabbra, kerekre nyújtottam a tésztát és kibéleltem vele a formát, hogy 2 centis pereme legyen.Negyedórát pihentettem a hűtőben, majd sütőpapírral béleltem és lencsét szórtam bele.(vaksütés)
15 percig sütöttem, ekkor kiöntöttem a lencsét, kivettem a sütőpapírt, és további 5 percet sütöttem még.

Ezalatt a mascarponét a cukorral kézi robotgéppel jól fellazítottam, a tejszínt lágy habbá vertem, óvatosan összeforgattam a mascarponéval, majd belekevertem a ribizlit, pár szemet kihagyva, amit a tésztakosárba töltött krém tetejére szórtam, egy evőkanálnyi pirított mandulával együtt.

Ha behűtkük, a mascarponés krém egészen katonásan vágható, de egyébként sem folyik ki a tésztából.

A barackos pitéhez képest kicsit kevesebb volt a krém és a gyümölcs, így karcsúbbak a szeletek, de maga a süti nem marad le egyébként semmiben a másiktól :).


2010. augusztus 18., szerda

Paradicsomos pite



Nemcsak az ízek fognak télen hiányozni, hanem ezek a színek is... A körte-és cseresznyeparadicsom sárgája és pirosa, a hatalmas zöld levelek közül kivilágító sárga cukkinik, nem is szólva a lila-narancssárga répákról, amelyek az elegáns Purple Haze fantázianévre halllgatnak, de a csalamádét fogják megvadítani. Mivel összekevertem a palántákat, a körteparadicsommal kicsit túlzásba estem, ezért a hihetetlen mennyiséget muszáj mindenfélébe felhasználni, ezért lett belőle nem is pite, inkább paradicsomtorta; egyébként meg olyan édes, hogy nyugodtan lehet belőle paradicsomdzsemet is főzni.

Hozzávalók:

- a pitéhez:

20 dkg liszt

10 dkg vaj

1 tojás

egy kk. só

1 ek tejszín

- töltelék:

5 dkg kékpenészes sajt (márvány, gorgonzola, blue cheese)

2dl tejszín (mínusz egy evőkanál:))

2 tojás



bors

25-30 aprószemű cseresznye/koktél és/vagy körteparadicsom

fél fej lilahagyma


A lisztet, sót és a hideg vajat az aprítógépben morzsásítottam, hozzáadtam az egész tojást és egy evőkanál tejszínt, és még a géppel majdnem teljesen egyneműre kevertem. Kézzel dolgoztam simára, lisztezett munkalapon 30 cm átmérőjűre nyújtottam és kibéleltem vele egy 26 cm-es kapcsos tortaformát - így 2 centis pereme lett. 10 percig a hűtőben pihentettem.

A sütőt 190 fokra előmelegítettem.





A tészta alját megszórtam 5 ek. zsemlemorzsával, a paradicsomokat egészben belerakosgattam a tésztakosárba, közéjük raktam a vastagra hagyott lilahagyma-gerezdeket és rámorzsoltam a kéksajtot. A teszínt és a tojásokat összemixeltem, sóztam, borsoztam és óvatosan a zöldségek közé öntöttem.

30 perc alatt sült készre, ekkor a tejszínes keverék már szilárd volt, a tészta szép aranyszínű, és a paradicsomok még kibírták kidurranás nélkül.

Finom langyosan, estére a maradék hidegen, egy pohár száraz fehérborral tökéletes vacsora lett volna, de az Ember elvetette ezt a javaslatot, és megette az összeset. Pedig volt hal is.

2010. augusztus 15., vasárnap

Csokitorta 2.0




Mert ez most...öööö...szezonális.

A ribizli miatt.

Inkább a szülinapok miatt...

A korábbi torta egyszerűsített verziója, sima piskóta, hátulról előrefele készült étcsoki-ganache krém, ha lehet még nagyobb sikere volt, kicsit könnyítettem a krémen részben egy olvasói levél hatására; viszont az előre felvert tejszín miatt mégis látványosan nagy tömegű, cukor és vaj hozzáadása nélkül is - tiszta diétás...;) - jól kezelhető, nagyoncsokis-krémes torta lett belőle.


Hozzávalók: (12 szeletes, 18 cm-es forma)

-a piskótához:

5 tojás

5 ek. cukor

4 ek liszt, 1 ek. kakaópor és 1 csapott kk. sütőpor, átszitálva


- a krémhez:

3 dl tejszín

30 dkg étcsoki

1 habfix

A sütőt 175 fokra előmelegítettem
A tojások sárgáját kézi mixerrel 6-8 perc alatt halványsárga, sűrű habbá vertem. Fa lapáttal hozzáforgattam az átszitált liszt-sütőpor-kakaópor keveréket. Gyorsan habbá vertem a fehérjéket, és két részletben beleforgattam a piskótamasszába.

18 cm-es, alul sütőpapírral bélelt formában tűpróbáig - ez 25 perc volt- sütöttem. A kikapcsolt, kinyitott sütőben hagytam félig kihűlni, ezután vettem ki a formából, és rácson hagytam teljesen kihűlni.

A csokit apróra tördeltem és a mikróban 400 watton 3 perc alatt, kétszeri keveréssel megolvasztottam. A tejszínt egy habfix-szel majdnem teljesen keményre vertem, és míg járt a mixer keverője, belecsorgattam a megolvadt csokit., és már mehetett is a tortába.
Ezzel a krémmel töltöttem-borítottam a 3 lapba vágott piskótát.

A habfix csak biztonsági játék volt, de a torta alkalomra készült, így semmiképp nem akartam kockáztatni; ha a ganache megáll úgy, hogy utóbb verjük fel habosra a csoki-tejszín keveréket, meg kell állnia józan számítás szerint előre felvert tejszín plusz csoki sorrendnél is.





2010. augusztus 10., kedd

Saját termés








..."saját levében"-nek ajánlva :)










a tigriscsíkosak
csíkosak, tényleg





a feketék még zöldek








vannak sárgán világító lámpások





vannak önkifejezésre hajlamos egyedek





de a cukkinik általános sztrájkot tartanak












Related Posts with Thumbnails