Blogkóstoló

Ha két centinyi gyömbért fél perc alatt lehet lereszelni, akkor 3 kilónak mennyi idő kell? És hány ember? Na és mennyi reszelő? Továbbá az hány centiméter gyömbér...? És ha fél kiló lisztből 1 deka élesztővel 9 óra alatt kel meg a tészta az én hűtőmben,  akkor mennyi élesztő kell ahhoz, hogy éjféltől másnap délig pont jó legyen, ha a liszt 12 kiló? És azután működjön estig... Az ilyen kérdésekre nincsenek megnyugtató válaszok....

Pedig adós vagyok még a naan kenyér receptjével, dehát hogy néz ki a recept fénykép nélkül? De most várnék még egy hetet, mikor újra naan-t sütök :). Igazából az volt a szerencsém, hogy ezeket a kérdéseket fel se tettem magamnak, amikor nekiindultam a Blogkóstolónak, különben inamba száll a bátorságom. Amikor meg már előző nap lett, akkor nem volt más hátra, mint nekiállni, a százszor is kigrammozott - és így majdnem kilókban mérhető -  fűszereket összekeverni és reménykedni, hogy minden ugyanúgy működik majd, mint négy emberre. 

És tényleg. Az íze ugyanolyan lett, sikerült eltalálni a sót, a chilit, (köszi, Lorien!)  a szósz olyan sűrű lett, mint szokott, a naan se hagyott cserben, ráadásul a háttérkonyha és a lelkes  Gundeles diákok borzasztó sokat segítettek - itt is szeretném megköszönni a közreműködésüket. 

Persze minden erőfeszítés és igyekezet hiábavaló lett volna, ha nincs a hullámokban támadó lelkes közönség, akik nem ijedtek meg attól, hogy csípős, fűszeres,  hogy sokaknak a  csirke tikka masalából csak a csirke volt ismerős. Hogy vittek belőle haza, vacsorára, meg másnapra a családnak, visszajöttek megdicsérni, hogy ez jobb, mint amit ők csinálnak, na és hogy hogy  is kell ezt a kenyeret sütni...? Jó volt látni az ismerősöket is, bevallom, a nyomás alatt például utólag jöttem rá, hogy pár embert egyszerűen fel se ismertem...bocsánat!! Azt hiszem, a hangulatról mindent elmond, hogy a reggeltől kezdődő hajtás ellenére az ezután kezdődő  10 órás álldogálás meg se kottyant, aznap cseppnyi fáradtságot nem éreztem, úgy feldobott a sok kedves ember jelenléte.

Kedvenc fotómat a blogkóstolóról itt találjátok, remélem, találkozunk még így - a 2000 darab macaronról még nem tettem le  ;) !