Segítsüti 2015 ősz - Méteres kalács

Egy méter sütit, valaki...?

Igen, az őszi sütilicit is már iskolaköteles korba lépett: ez lesz a hatodik, őszi  jótékonysági fordulónk. Sok új és lelkes bloggerrel, sok, régi lelkes bloggerrel és a főszereplőkkel: azokkal az önzetlen licitálókkal, akik megbíznak bennünk, mert tudják hogy a befolyt összeg minden fillére a támogatottakhoz kerül, na és tudják, hogy olyan finom sütiket, mint amilyeneket itt lehet megnyerni, legfeljebb csak az anyukájuk tud sütni.

Ezért is választottam most egy igazi klasszikust: a méteres kalácsot - és mivel a süti a nevét a hosszúságáról kapta, tényleg egy méternyi, (3 klasszikus püspökkenyérforma egyben) süti a licitnyertesé.

A hagyományos  receptet jól ismerem, mert az én anyukám,  nagymamám, nagynénéim is sütötték nagyobb ünnepeken, de azért én kicsit luxyra formáltam: csak vaj, rengeteg tojás, tejszín, valódi csokibevonat, a töltelékben pedig nem a puncs pudingpor a főszereplő, hanem a rum, narancs- és citromhéj, és még némi rumos mazsola,  természetes színezék, semmi aroma.

Az árverés szeptember 21.-én, hétfőn indul, és szeptember 24.-én, csütörtökön zárul, a támogatottunk pedig a Mosoly Alapítvány, akin keresztül, tárgyi beszerzés formájában a beteg és lelki traumát átélt gyermekek gyógyulását támogatjuk. Az akcióról itt találhattok meg minden információt, a sütiárverést  pedig ezen az oldalon - egyszerű jelszavas regisztrációval - lehet elérni.

Egy méter sütit, valaki...??

( Tejérzékény verzió is kérhető, sőt, ha valaki ragaszkodik a retro puncs pudingporhoz, az is oké.)

Málnás-rozézselés macaron

Elérkeztünk a desszerthez: az Országos Bormustra három Tesco különdíjas borával volt már előétel, főétel, jöhet az édesség!

A szigetcsépi Gál Szőlőbirtok és Pincészet 2014-es kékfrankos roséja tökéletes választás volt a finom vaníliás málnadzsem mellé: a bor gyümölcsös-aromás ízének egy része  a középen rejtőző borzseléből  átszívódik a süti tésztájába, másik része pedig akkor robban a szánkban, amikor beleharapunk (vagy valljuk be, hamm, bekapjuk egyben) a macaronba és az édes-vaníliás-mandulás ízt ellensúlyozza a könnyű  szárazságával.

Hozzávalók: (kb. 30 db macaronhoz)

90 gr  tojásfehérje (ez kb. 3 közepes tojást jelent)
25 gr cukor
200 gr porcukor
110 gr mandula
1 kk. céklapor vagy pár csepp piros ételfesték

- a töltelékhez:

1 dl 2014-es Gál kékfrankos rosé

3 gr porzselatin

2 ek. sűrű málnadzsem

A porcukrot és a darált mandulát kávédarálóban kétszer átpörgetjük, hogy teljesen sima,lisztszerű legyen, és ezután kétszer átszitáljuk a céklaporral.

A szobahőmérsékletű (és egy napig a konyhában vagy 5 napig a hűtőben várakozó) tojásfehérjét a fokozatosan hozzáadott cukorral lágy habbá verjük (ne csússzon ki a tálból, ha fejjel lefele fordítjuk) majd belekeverjük a mandulás keveréket, és átforgató mozdulatokkal addig keverjük, míg lassan, de szalagszerűen folyik le a lapátról.

Fél centi nyílású habzsákból, jó minőségű szilikonos  sütőpapírral bélelt tepsire, a habzsákot függőlegesen tartva kb. 2 cm. átmérőjű köröket nyomunk. 

45 perc pihentetés tán 140 fokos sütőben a középső sínen 16-18 perc alatt készre sütjük, úgy, hogy az első 8 percben az alsó sínre, az utolsó 5 percben felülre teszünk egy másik tepsit.

Teljes kihűlés után óvatosan leválasztjuk a sütőpapírról.

A töltelékhez a zselatin 2-3 ek. borral pár percig megáztatjuk, a maradék bort felforrósítjuk, a zselatinhoz adjuk, simára keverjük.

Egy kisméretű tálcára öntjük, a hűtőben dermedni hagyjuk.

A borzseléből dermedés után pici köröket szaggatunk, ez kerül a süti közepére, habzsákból körben  málnadzsemmel  kerítjük, így töltjük.

Ha egyszerűsíteni akarjuk a dolgunkat, akkor a forró borhoz keverjük a málnadzsemet, majd kihűlés tán töltjük vele a macaronokat - így viszont nem lesz a közepében külön egy finom rosébomba :).

Marhaszelet kékfrankos gombával

A vörösbor-marhahús klasszikus párosítás, de ebben a receptben nem mártás készül belőle, és nem is a  a hús kísérője - bár az üvegből maradt bor tökéletes az ebéd/vacsora mellé - , hanem egy első hallásra-olvasásra furcsának ható, sokáig készülő gombaétel alapeleme. 

A lassú tűzön készült  gomba magába szívja a bor és a fűszerek zamatát, és a szafttá sűrűsödött bor/leves igazi ízbomba: önállóan, hús nélkül is megállja a helyét, de ekkor két személyre is dupláznunk kell a mennyiségeket.

Az Országos Bormustrán a Tesco különdíjas vörösbora a Bock Pince 2014-es kékfankosa lett, és a meleg nyárillatú, enyhén testes bor a friss, gyenge apró csiperkével vadas jellegű, fűszeres, férfias fogást eredményezett.

Hozzávalók: (4 személyre)

60 dkg fehérpecsenye
kevés olaj
frissen őrölt bors
3 dkg vaj

40 dkg apró szemű barna  csiperkegomba
5 dkg vaj
4 dl Bock Kékfrankos 2014
3 dl csirkehúsleves (nem helyettesíthető leveskockával, mert nagyon sós lesz!)
1 kicsi babérlevél 
két gerezd fokhagyma
fél vöröshagyma
fél teáskanál tört koriandermag
3 szem tört szegfűbors
csipet fahéj és szerecsendió
fél kávéskanál frissen őrölt bors

A gombát a borral, a levessel, a vajjal és a fűszerekkel egy lábasban fedő alatt 4, ezután anélkül még 2 órát gyöngyöztetve főzzük. Ha szükséges, fedő nélkül, nagyobb lángon sűrítsük be a végén a mártást, de figyeljünk oda, nehogy odakapjon a besűrűsödött szósz. 

Csak utólag sózzuk, ha szükséges, mivel a levesben is van só.

A főzés ideje alatt az ujjnyi vastag   hússzeleteket szobahőmérsékleten olajozva-borsozva pihentetjük.

Forró, vastag aljú serpenyőben kevés olajon, oldalanként 2 percig sütjük, megfordítás után a vajat is mellédobva. Tálalás előtt, már a tűzről lehúzva fedő alatt még 2 percig pihentetjük , (így közepesre sül, a szelet belül enyhén rózsaszín marad)  a vörösboros gombával és a szósszal leöntve tálaljuk.

Sárgarépás panna cotta szecsuáni borssal és szezámmaggal

A jó bornak nem kell cégér, ismerjük mindannyian a mondást, de ha valaki nem mélyed el rendszeresen az egyre bővülő és egyre színvonalasabb hazai kínálatban, annak lehet, nem árt tippet adni, hátha legközelebb nem áll tanácstalanul a polcok előtt, vagy épp ellenkezőleg, megkóstol olyan bort is, amit egyébként nem ismer és/vagy nem venne meg ismeretlenül.

A 36. alkalommal megrendezett Magyar Bormustra idén is díjazta a legjobb borokat, a verseny főtámogatója, a Tesco pedig saját különdíjasokat is választott, ami nemcsak puszta elismerés, hiszen a legjobb borokat így nemcsak itthon értékesíthetik a pincészetek, hanem az áruházláncon keresztül könnyebben kijuthatnak a külföldi piacokra is.

A három különdíjas borhoz kérésükre készítettem három receptet, itt az előétel, amelyet a főétel és egy desszert követ.

Az Irsai Olivér magyar keresztezésű (bor)szőlőfajta, muskotályos, gyümölcsös ízű: a mostoha kunsági  homok alatt rejtőző lösz adottságait  kihasználó Frittman Pincészet légies, könnyű száraz bort készített belőle a 2014-es évben.  Az enyhén édes-fűszeres-borsos panna cotta a ropogós szezámmaggal és a picit sós füstölt lazaccal tökéletes párja volt ennek a szárazsága ellenére is nőies, gyümölcsös aromájú, nagyon jól guruló bornak.

Hozzávalók: (4 személyre)

4 dl tejszín
20 dkg édes sárgarépa
negyed kk. só
12 szem szecsuáni bors
4 gr zselatin
2  evőkanál szezámmag
füstölt lazac

A megtisztított sárgarépát  vékonyra gyaluljuk, a tejszínben  a mozsárban porrá tört szecsuáni borssal és a sóval  közepes lángon 10 percig alig  gyöngyöztetve pároljuk, a tűzről lehúzva belekeverjük a zselatint, oldódásig keverjük. A szezámmagot serpenyőben megpirítjuk.

A tejszínt és a répát botmixerrel pürésítjük, a sózás miatt ekkor utánakóstoljuk, 4 pohárban/tálkában elosztjuk, behűtjük. Tálaláskor rászórjuk a pirított szezámmagot, lazacszeletkékkel díszítjük.

A poszthoz a bort a Tesco biztosította, a borról írt (laikus) vélemény a szerző saját álláspontja.

Krémsajtos gofri csokivajjal

A gofri az gofri, de kívülről ropogós,  belül viszont krémes a natúr krémsajttól. Megtartjuk. Na de a csokivaj... Ami tulajdonképpen kakaó(s)vaj, mert vaj és jó minőségű holland kakaó van kikeverve, de semmi cukor...na az a legjobb ebben - meg valószínűleg minden másféle - gofriban. Az is jó benne, hogy gyerek ezt nem eszi, mivel nem édes, tehát több marad nekünk. (Mind.) Fagyasztható, azaz mindig van itthon. Sűrű, zsíros, keserű és mégis addiktív. A gofri kapott hozzá egy kis juharszirupot még, tökéletesebb nem is lehetett volna.

Hozzávalók:(4-6 személyre)

45 dkg liszt
12 gr sütőpor
2 gr só
8 dkg cukor
12,5 dkg natúr krémsajt (az eredeti receptben duplaennyi)
4 tojás
4-5 dl tej
4 ek olaj
2 tk. vaníliakivonat
egy teáskanál citromlé

- a csokivajhoz:

6 dkg vaj
2 dkg holland kakaó

A lisztet, sütőport, sót, cukrot elkevertem. A krémsajtot a tojások sárgájával, majd a tejjel, olajjal és a vaníliakivonattal kézi mixerrel kissé felvertem. Hozzáadtam a száraz hozzávalókat, simára kevertem, majd a citromlével kemény habbá vert tojásfehérjét is beleforgattam. (Ha túl sűrű a tészta, ekkor még adhatunk hozzá tejet. Félórát pihenni hagytam.

Mivel a tészta cukrot tartalmaz, rendszeresen kiolajozott gofrisütőben sütöttem. 

A csokivajhoz simára kevertem a vajat és a kakaóport, egy alufólián 4 mm vastagra elkentem, hűtőbe raktam, kockákra vágtam tálaláskor.

A gofri nagyjából innen, a csokivaj pedig Stella Park szuper ötlete.

Áfonyás-fahéjas morzsás muffin

Szegény, unalmas muffin...téged se fog megnézni senki. Pedig ez egy deluxe verzió, áfonya, vaj, fahéjas morzsa a tetején: gyorsabban fogyott, mint bármelyik nyári gyümölcsös pite, édes volt, levegős, szaftos, a teteje ropogós; legeslegjobb lenne reggel az illatára ébredni és bekapni a napsütésben a teraszon egyet egy nagy pohár hideg tejjel, csak az a baj, hogy ehhez előbb nekem kellene mégis felkelni és megsütni.
(Nem,másnap is finom.)

Hozzávalók:

10 dkg vaj

16 dkg cukor

2 tojás

12 gr sütőpor

1 kk.só

25 dkg liszt

1,2 dl tej

20 dkg áfonya

-a morzsához: 

4 dkg vaj

7 dkg cukor

fél kk. őrölt fahéj

6 dkg liszt

A vajat és a cukrot kézi mixerrel 5 percig habosítottam, majd egyenként belekevertem a tojásokat. A lisztet elkevertem a sütőporral és a sóval, és a tejjel váltakozva a vajas keverékhez adtam. ezután kevertem bele az áfonyát, de a felét előtte  kissé megtörtem, hogy az íze jobban átjárja a tésztát.

Muffinpapírral bélelt formában szétosztottam (kellett egy plusz ramekin is, mert 13 muffin akart belőle lenni) A morzsa hozzávalóit villával összenyomkodtam, rámorzsáltam a muffinok tetejére és 175fokra előmelegített sütőben kb. 25 perc alatt megsütöttem.

A muffinrecept innen.

Cheddar sajtos - paradicsomos pite

Ki kell használni a szuper paradicsomnevelő időt, és sütni egy ilyen pitét mindenképp - én  biztos megcsinálom újra a szezonban: a (kétszer)  sült paradicsomok édesek, a cheddaros, ropogós réteg jól áll a szaftos zöldségnek (gyümölcsnek), semmiképp nem kell túlfűszerezni, ilyet legközelebb csak jövő nyáron ehetünk, és hol van az még... Ha lehet ne egyenparadicsomból, hanem különféle fajtákból készítsük,és nem azért, mert így milyen jól néz ki, hanem mert a lucullus vagy a - kicsi - ökörszív paradicsom húsosabb, a mindenféle minik jobban tarják a formájukat és más-más ízűek. Én szerencsés vagyok, egyrészt terem a kertben, a húsos fajtákat pedig meg tudom venni a helyi piacon. A receptet erősen át kellett alakítani, hogy működőképes legyen, mert pl. a sütési idők teljesen tévesek voltak,  és a margarinnak se vagyok nagy barátja, de megérte a trükközést; ez ugyan csak fele adag, de a 20x30-as tepsiben a pite  főételként vagy hús mellé köretként is pont elég 2-4 emberre, étvágytól függően. (Szerintem azért inkább kettőre...)

Hozzávalók:

15 dkg liszt
8 dkg cheddar sajt


7 dkg hideg vaj
1 kk cukor
1 tk. só
2-3 evőkanál jeges víz és fél kk. ecet
1 kicsi tojás

80 dkg- 1 kg  paradicsom
1 tk só

plusz egy kis tojás a tészta kenéséhez
só
bors
3 ek. olívaolaj
2 gerezd fokhagyma
friss bazsalikom/kakukkfű

A sütőt 175 fokra előmelegítettem.

A sajtot lereszeltem és elkevertem egy evőkanál liszttel, hűtőbe raktam. A többi lisztet elkevertem a sóval és a cukorral, aprítógépben morzsásítottam a vajjal, majd hozzádtam a liszttel elkevert sajtot, a jeges vizet, ecetet és a tojást, gyorsan egynemű tésztává gyúrtam. Folpackba csomagolva hűtőbe raktam.

Egy nagyobb tepsit sütőpapírral béleltem, és a kisujjnyi szeletekre vágott paradicsomokat enyhén sózva  35 percig sütöttem, félidőben átforgatva a másik oldalára a szeleteket. (A paradicsomok kicsit összesülnek, ezért akkor lesz elég a 20x30-as mérethez, ha egy 30x30-as tepsit ki tudunk rakni a friss, megsütendő  paradicsomszeletekkel.)

A tésztát lisztezett munkalapon, felülről is lisztezve a 20x30-as, sütőpapírral bélelt tepsi méretére nyújtottam, a tepsi peremén kicsit fel is húzkodtam és megkentem a felvert tojással. 10 percre betettem a paradicsomok után a sütőbe, majd kiraktam a sült paradicsomokkal, a vékonyra szeletelt fokhagymát a paradicsomok közé dugdostam, sóztam, enyhén borsoztam és további 20-25 percet sütöttem. Mikor a tészta széle kezd megpirulni, ki lehet venni, és forrón megszórni friss zöldfűszerrel.

A recept kiindulópontja itt.