BloggerKonyha : Házi ízek Gabojszával

Nyáron a grillen, télen a sütőből... Kevesen tudnak ellenállni egy klassz kis sült kolbásznak, igaz?

Nem kell rokonok/barátok/üzletfelek által szervezett disznóölés-kóstolóra várni, vagy megkísérelni a majdnem lehetetlent és megbízható hentest keresgélni! Jövő héten a Kuktanodában Gabojszától megtanulhatod a házi kolbászkészítés összes titkát. Ha van egy egyszerű húsdarálód, akkor már csak ez az egy lépés választ el attól, hogy saját, finomabbnál finomabb sült kolbász illata járja be a konyhád.

A kolbász mellé jár persze friss, ropogós héjú puha kenyér és jóféle mustár. Benne lesznek ők is a tananyagban!

A november 11.-i estre itt jelentkezhetsz. Mindenkit szeretettel vár a Kuktanoda stábja és az "Anya, ez isteni..." blog szerzője - higgyétek el, a blognév találó :)

Sajtos makaróni angolul - mac and cheese

Nem akarok "angolkonyházni", és nem is lenne igazam. Mert például itt ez a sajtos makaróni, ami nem is makaróni persze, hanem macaroni/maccheroni, rövid, kicsit hajlított cső alakú tészta., szarvacska, mondjuk. Nem sós vízben megfő és rá a reszelt tucatsajt, jó sok, hogy legyen valami íze, hanem egy kicsi ezmegaz, jobb sajtok, kevesebb is elég, és mégse több, csak ízben ... és örökbérlete van a konyhánkban.

Hozzávalók: (4 kisebb étvágyú személyre)

35 dkg macaroni tészta  (pl. Tesco-ból)

7 dl tej (inkább 3,6%-os)

1 fej vöröshagyma

1 nagyobb babérlevél

1 nagy tk. mustár

10 dkg cheddar sajt

só a tészta vizéhez

vaj a tepsi kikenéséhez - ha nem teflon

tetejére reszelt parmezán és 3-4 ek. zsemlemorzsa

A sütőt 108 fokra előmelegítettem. Feltettem melegedni a tészta vizét.

Egy másik lábasban a tejet forraltam fel a tisztított, félbevágott hagymával, fokhagymával, babérrel, majd lekapcsoltam alatta a gázt, és hagytam hűlni. Ekkorra pont forrt a víz, belezúdítottam a tésztát és  10 percig  főztem. Közben lereszeltem a cheddart.

A tejből kihalásztam az ízesítőket, belekevertem a tésztát, a cheddart, elsimítottam, a tetejét megszórtam a zsemlemorzsával és a reszelt parmezánnal.

20 perc alatt készre sütöttem, ekkorra a tészta megpuhulva részben magába szívta az öntetet, illetve az enyhén hagyma-fokhagyma-mustár-babérízű krémes mártássá alakult.

A recept a Good Food oldaláról származik.

Rugelach

Szakácskönyvek, gasztroújságok na és a net... Kifogyhatatlan a választék a süteményekből. Mégis minden családban akadnak kedvencek és őket ritkán tudja überelni valami neten felfedezett  extra újdonság. Ha a gyerekeimet kérdezem, akkor nekik a Rákóczi túrós, a csokis kuglóf, a Sacher-torta, a somlói galuska, és persze a kókuszos tekercs lenyom bármilyen desszertcsodát. Nehéz dolga van annak a sütinek, ami a családi klasszikusok közé akarja beverekedni magát. A rugelachnak  Chili&Vanilia blogjáról egy  éve elég volt egy alkalom. Szó szerint bármennyit képesek belőle megenni, ami azért is nagy szó, mert csokinak híre-hamva sincs benne... 

Most dupla adagból készítettem, ráadásul kicsit apróbb, hamm-bekaplak méretben, így könnyen besegítettek a kicsike  unokatesók is, az öt felnőtt meg nézegethette a morzsákat a sütisdoboz alján...

Hozzávalók: (dupla adag, kisebb méret, 64 db - hidd el, nem sok!)

24 dkg krémsajt ( Philly, de a sajátmárkás cuccok is jól működnek)

24 dkg vaj

6 ek. cukor

30 dkg liszt

nagy csipet só 

-a töltelékhez:

4x3 ek. barackdzsem

4x4 ek. cukor

4x1 púpozott kk. fahéj

4x 5 dkg durvára darált dió

4x2 ek. apróra vágott mazsola

- a tetejére felvert tojás

A szobahőmérsékletű  krémsajtot, a cukrot és vajat kézi robotgéppel simára kevertem, majd hozzáadtam a lisztet, sót  és egy evőkanállal egyneművé kevertem - nagyon puha, ragadós a tészta, ezért ezután hűteni szükséges. Legjobb, ha egy éjszakát áll a hűtőben - így sok bosszúságtól kíméljük meg magunkat.

Másnap ezt az adagot 4 egyenlő részre osztottam, három adag azonnal visszament a hűtőbe, a kinn maradtat jól lisztezett felületen, lisztezett kézzel gombóccá formáltam. A sütőt 180 fokra előmelegítettem.

Újra liszteztem a munkalapot, és a tésztát gyorsan  kb.20-25 cm átmérőjű körré nyújtottam. Megkentem a 3 evőkanálnyi  jó kis házi barackdzsemmel, megszórtam 3 ek.  cukorral - amihez hozzákevertem a fahéjat is - ,  3 dkg dióval,  2 ek.mazsolával, kicsit megnyomkodtam a tölteléket, majd  a legélesebb késemmel először 4 negyed körcikkre, ezután még az egyes negyedeket 4 felé cikkeztem és a vékonyka, hosszúkás háromszögeket a szélesebbik végüktől amilyen szorosan csak tudtam, feltekertem. Ilyenkor a töltelék persze kimászik a szélén, ezért a "szorosan" azt jelenti, hogy azért maradjon benne a töltelékből. Ami pedig a szélén kijön, gyönyörűen karamellizálódik a sütőben. A kifliket sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgattam - a hajtás vége alul legyen - és ugyanígy dolgoztam a maradék három résznyi tésztával is.

A kiflik tetejét felvert tojással kentem - ez egyébként megfogja a kifele igyekvő tölteléket is.

20 perc alatt sült készre, ekkor még melegen porcukorral szórtam.

A tészta maga nem igazán édes, ezért teljesen helyénvaló a dzsem-cukor kombó a töltelékben. Nálunk a sima darált diónál jobban bevált az aprítógépben darált, amiben maradnak kisebb diódarabok, amelyek a puha, édes sütiben nagyon jól érvényesülnek.Legjobb hűvös konyhában dolgozni a tésztával, nálam a negyedik adag már azt is megérzi, hogy a munkalap mellett készre melegedett a sütő.

A klasszikusan chanukai/karácsonyi  zsidó édességet Chili és Vanília blogján találtam, de nálunk bármikor van rá vevő.

Hervad már ligetünk

Szárzeller-krémleves

Csak hardcore szárzeller-rajongóknak. Nekik át se muszáj szűrni. Nem édes, nem savanykás, nem csípős - szárzeller ízű, mellé alma, a tetejére pirított dió, lehetne tehát nagyon elegánsan Waldorf-krémlevesnek is hívni, ha eltekintünk attól, hogy majonéz azért mégsincs benne, fűszernek viszont pluszban  egy kicsi gyömbér, hogy melegítsen.Még kapott egy kis Grana Padanot is a tetejére, nekem ez a tökéletes téli leves, a sütőtök nálunk semmilyen formában, senkinél nem nyerő :).

Hozzávalók:

35 dkg szárzeller-szár

3 dkg vaj

2 kisebb, savanykás alma - pl. Granny Smith

0,5 l húsleves vagy zöldségalaplé

2 késhegynyi őrölt gyömbér

1 nagy evőkanál mascarpone

só

bors

A zellerszárakat fél centi vékonyra karikáztam és a vajban kis lángon, néha megkevergetve üvegesre pároltam. Felöntöttem a húslevessel, az almát meghámoztam, felkockáztam és a leveshez adtam. a gyömbérrel együtt Kb. 20 perc után ítéltem teljesen puhának a zellerszárakat, ekkor leturmixoltam, hozzáadva a mascarponét is. Szitán áttörtem/szűrtem és egyet melegítettem rajta a tálalás előtt.Pirított dió, sajt tökéletes kiegészítője.

Sörös marharagu velefőtt petrezselymes krumpligombóccal

Biztos vagyok benne, hogy akik anno a lassú, kemencében sütést kitalálták, nem azért tették, mert utána még álmosan kóvályogtak, üres tekintettel bámultak maguk elé  és semmittettek lényegében  egész vasárnap. Helyette  etettek állatokat, rengeteget, zsákoltak, válogattak, őröltek, tartósítottak terményt és termést, szőttek-fontak, meg mindenféle hasonló, nagyon hasznos, télre felkészülő dolgokat csináltak.

A kemence helyett megteszi egy sima sütő is, főleg ha etetés, zsákolás, szövés-fonás helyett be kell iktatni vasárnap egy minősítő versenyt meg egy cirkuszlátogatást gyors egymásutánban, alig megszakítva egy ebéddel, ami után igazából egy jó nagyot kéne aludni, míg be nem sötétedik, majd azt kis szünet után folytatni másnap reggelig.

Hozzávalók. ( 4 személyre)

70 dkg marhahús ( lábszár vagy comb)

4 ek olaj

25 dkg gomba

1-1 fej  vörös és lilahagyma

1 nagyobb sárgarépa

1. tk. bors, 

só

1 babérlevél

1 ág rozmaring

0,5 l világos sör ( a Dobozok Őre nem engedett csak egy könnyű Steffl-t felhasználni)

- ha szükséges alá sütés közben, még kevés víz

40 dkg főtt krumpli

10 dkg liszt

1 kis csokor petrezselyem

só

Annyira gyönyörű, fiatal lábszárat kaptam, hogy sajnáltam felkockázni, inkább  szép kerek, centis szeleteket  vágtam  belőle, és a szeleteket a felforrósított olajon, egy vastagabb aljú, teflonbevonatú lábasban gyorsan megkapattam. Rádobáltam a négybevágott, megmosott gombát és a durvára felvágott kétféle hagymát, sóztam, lefedve kicsit hagytam levet engedni, majd felöntöttem a sör 2/3-ával, hozzáadtam a fűszereket, a felkarikázott répát. Lefedve - elég jól záródó, nehéz fedővel -  a 170 fokra előmelegített sütőbe raktam 3 órára. Közben egyszer öntöttem hozzá a sör maradékát, majd kb. még egy deci vizet.

Asütési idő végén a  krumplit sós vízben megfőztem, áttörtem, majd mikor már langyosra hűlt, gyorsan összegyúrtam az apróra vágott petrezselyemmel és a liszttel. Nagyobb diónyi gombócokat kerekítettem, beraktam a hús mellé a szaftba, és 200 fokra felvett sütőben még 15 percig főztem együtt a raguval.

Körte-piskóta-muffin-cupcake karamellszósszal

TGIF.
Nagyjából ennyire futotta említésre méltó  főzés-sütés terén az elmúlt egy-két hétben, meg kell becsülni :).

A muffinnál könnyebb tészta, cupcake-nél szimplább külső, és a nedves hozzávaló a tojásokon kívül csak a leturmixolt körte, amitől nagyon finom, elegáns körteíze lesz a sütinek. Mondjam persze, hogy a Válogatós Banda egyből leöntette még étcsokival? A körte-étcsoki nem rossz párosítás, de én eldugtam kettőt karamellszószosnak.

Hozzávalók: (12 db-hoz)

10 dkg liszt

10 dkg zabpehelyliszt

1 púpozott kk. sütőpor

2 tojás

10 dkg cukor

5 dkg olvasztott vaj

2 nagy, érett körte

1 kk. vaníliakivonat

A sütőt 200 fokra előmelegítettem.

A száraz hozzávalókat összekevertem és átszitáltam. A tojásokat kettéválasztottam, a fehérjét habbá vertem, majd sorban hozzámixeltem a sárgáját és a többi hozzávalót. A körtéket kimagoztam és héjastól leturmixoltam Pont 2 dl-nyi püré lett belőle, amit szintén a sütibe kevertem. Végül az egész keveréket a száraz hozzávalókhoz öntöttem és óvatosan nagyjából egynemű keverékké forgattam. Én ezeket a kis szilikonformákat használtam, de pont  olyan jó a papírral bélelt muffinforma is. 15 perc után tűpróbáztam a sütiket, és már készen is voltak. Szerintem minden extra körítés nélkül is finom, de ét vagy tejcsokiöntet, vagy karamellszósz melléadva mindjárt fenszi édességet varázsol belőle, holott csak egy majdnem-muffin.