Mézes-mustáros lazac vajastésztában sütve

Nutella, kiskanállal üvegből, megvan?
És mustár?

Igen. Botswanai ügynökünktől  olyan mustár kaptam, hogy simán meg tudnám enni üvegből. Illetve...meg is ettem már a felét, az az igazság, és mielőtt végképp kikanalaztam volna, mentettem például ebbe a lazacba. Szóval ez a mustár...pezsgős és juharszirupos, édeskés, csak enyhén  csípős, karamelles, nagyonjó. Megérdemli a lazacot, a lazac meg a mustárt. Ha valakinek pont ilyen nincsen a háztartásában, tegyen pici mézet hozzá, ha kerül kis fehérbor/aszú/sherry/pezsgő az ebédhez, azt is, ennek a mustárnak egy simához képest eleve folyósabb az állaga.

Hozzávalók:

 -személyenként:

10 dkg lazacfilé

2 tk mustár
1 tk méz
1 tk juharszirup
1 hajszálvékony citromkarika
kevés őrölt bors
só

4 személyre kb. 20 dkg vajastészta

A sütőt 200 fokra előmelegítettem.

A vajastésztát  vékonyra nyújtottam és akkora téglalapokra vágtam, hogy át tudjam hajtani a lazacszeleteken. A téglalap közepét, kétszer akkora területen, mint a lazacszelet, megkentem mézzel, mustárral,csorgattam rá juharszirupot, csipet borssal és sóval szórtam. A halat a mézes rész alsó széléhez raktam, a tetejére tettem a citromkarikát,   ráhajtottam a tészta másik felét. Körben viszonylag szorosan, jól lenyomkodtam a tészta széleit, azután villával is, és 1 centisre körbevágtam. Oldalt, magasabban, villával kétoldalt megszúrtam a tésztát,  nehogy kirepedjen a gőztől. Jobb ízlésű olvasók a halfigura-díszítést nyugodtan lehagyhatják. 

A sütőben tojással lekenve, sütőpapírral bélelt tepsiben 20 perc alatt készre sütöttem.

Csokitorta 3.0.

Viszont cukor összesen csak 4 dkg van  az egész tortában, abszolút diétás, főleg, hogy  egy vékony szelet után 3 napig nem kíván az ember lánya csokoládét egyáltalán. Esetleg... még egy kicsi szeletet ebből a sütiből.

Ennél a csajnál láttam a receptet - sose értem, mi vezet valakit, hogy olyan videót tegyen fel a netre, amin tortakrémkavarás közben zenére riszál, de hát ettől tarka a világ -  , és  igazából a mázba szerettem bele....

Hozzávalók: (24 cm-es formához)

kekszalap:
10 dkg zabkeksz (Győri Édes)
10 dkg mogyoró
2 ek. porcukor
3 ek. kakaó
6 dkg olvasztott vaj

csokikrém:

25 dkg étcsoki
3 dl tejszín
2 egész tojás
1kk. vaníliakivonat
csipet só

máz:
5 dkg étcsoki
2 ek. tejszín
1 ek méz
1 ek. víz

A sütőt 175 fokra előmelegítettem

A kekszalaphoz mindent betettem egy aprítóba, és addig daráltam, amíg a mogyoró is egészen aprószemű lett a keverékben; hozzáöntöttem az olvasztott vajat, elkevertem és a kapcsos tortafomába egyengettem úgy, hogy 3 centis pereme is legyen. 10 percig sütöttem az alapot 175 fokon, rácsra téve  kihűtöttem.

A krémhez a tejszínt felforraltam, a felaprított csokira öntöttem és pár perc állás után egy kanállal simára kevertem. Beleütöttem a két tojást, hozzáadtam a vaníliakivonatot, sót,  összekevertem, igyekezve, hogy ne verjek bele sok levegőt, mert akkor ronda buborékos lesz majd a süti teteje. (A kekszalapra öntöttem a krémet és 175 fokon 20 percet sütöttem. (Ha sok a buborék, egyszerűen óvatosan az asztallaphoz kell csapkodni a formánkat párszor mielőtt a sütőbe tennénk.) A sütés végére kicsit megemelkedik a krém, de a hűlés során szépen visszalapul.

A mázhoz a tejszínt a vízzel és a mézzel  felforrósítottam, az aprított csokira öntöttem, simára kevertem. A  kihűlt torta közepére öntöttem,  körbeforgattam a formát - ha ez jól sikerül, nem is kell semmivel hozzányúlni, szépen, fényesen, egyenletesen és   hajszálvékonyan terül el  a torta tetején.

Hűtőbe ne tegyük, a ganache krém kemény lesz; tökéletes úgy kb. 2 órai pihentetés után, akkor még szebben vágható, mint ahogy a képen sikerült.

Sárgarépa-krémleves

Sárgarépa-krémleves. Hát mit lehet erről mondani? A-vitamin, meg melegít a gyömbérrel és a chilivel, mindjárt jön az új, ne együk a nitrátos primőrt, ilyesmik. Télen vagy borús napokon  anti-depresszáns napfény-terápiának is megteszi, olyan jó színe van.

Egyébként meg tényleg  jó, eszi a család fele, a másik fele meg ( na vajon melyik?) rágja nyersen a répát, az se rossz végül is.

Hozzávalók 4 személyre:

4-5 db nagyobb sárgarépa

1 pici fej lilahagyma

2 dkg vaj

1 liter csirlehúsleves, esetleg zöldségalaplé

fél tk. őrölt gyömbér
negyed tk. örölt chilipehely
só
fél dl tejszín

A forró vajon megfuttattam az apróra vágott lilahagymát, sóztam, hozzáadtam a megtisztított és minél  vékonyabb szeletekre vágott répát, és kevés levessel puhára pároltam fedő alatt. Mikor már majdnem teljesen megpuhult, (10 - 15 perc, ha szép vékonyra karikázzuk a répát) összeforraltam a többi levessel és a fűszerekkel.Leturmixoltam és egy kevés tejszínnel kerekítettem.

Málna-örvényes sajttorta

Kit érdekelnek a madzagbikinik és a kockahasak, amikor össze lehet dobni egy ilyen csízkéket, betolni negyedkiló cukrot és rengeteg zsíros krémsajtot ?

És különben is, ez az eddigi legjobb, az egyes számú, ez lesz nálunk mostmár A Sajttorta, míg világ a világ, ilyet kérek magamnak  szülinapi tortának magamtól.

Hozzávalók: (20-22 cm-es formához)

15 dkg zabkeksz (Győri Édes)

3 dkg olvasztott vaj

60 dkg tejszínes krémsajt/soft cheese

22 dkg cukor

1 tk.vaníliakivonat

csipet só

3 tojás

-a málnaörvényhez:

15 dkg fagyasztott málna

2 ek.cukor

A keszet morzsává aprítottam, összekevertem az olvasztott vajjal, a kapcsos forma aljára nyomkodtam és 10 percig elősütöttem. Ezután a  sütő hófokát 165 fokra csökkentettem. 

A felolvadt málnát leturmixoltam, átpasszíroztam és a cukorral tejszínsűrűségűvé forraltam be.

Egy teáskannában vizet forraltam.

Míg a kekszalap sült, a krémsajtot egy nagy, mély tálban 3 percig a kézi mixerrel  nagy fokozaton habosítottam, alacsony fordulaton hozzáadtam a cukrot, a vaníliakivonatot,és  egy csipet sót. Ezután a krém közepébe mélyedést csináltam, beleütöttem 1 tojást, és csak annyi ideig kevertem a mixerrel, míg egynemű lett kevés, körülötte lévő krémmel, majd lapáttal összeforgattam a krém többi 90%-ával. Ugyanígy kevertem hozzá a többi tojást is. Így elkerülhető, hogy a felvert tojással sok levegőbuborék kerüljön a masszába, amitől azután rengeteg kráter jelenne meg sütés közben a torta felszínén.

A krémet a kihűlt kekszalapra öntöttem, a munkalaphoz ütögetve elegyengettem, a feljövő kis buborékokat egy hústűvel kipukkasztgattam :).

A málnaszósszal bepöttyöztem a tortát (legközelebb sűrűbben), és egy fogpiszkálóval meghúzogattam a pöttyöket.

A kapcsos formát alul és körben 3 rétegben hajtogatott alufóliába burkoltam, nehogy a víz belefolyjon, egy nagyobb tepsibe raktam, a sütő középső rácsára tettem,  körbeöntöttem a lobogó vízzel, míg az alufólia engedte, és 165 fokon 65 percig sütöttem. A torta tetejére félidőtől lazán alufóliát raktam. A sütés végére kissé megemelkedik a torta,  - és ekkor még rezgős az egész - de azután kihűlés közben szépen visszasimul, és jól látszik a málnás díszítés is. 

Egy éjszakás hűtés után tálalható, a maradék szósszal.

Martha Stewart receptjét NSHP blogján könyvjelzőztem. 

Kávét....!

Érzitek az illatot...? 

Itt egy kávéfüggő beszél..vagyis ír. A családi hagyományok szerint még ki se nőttem a járókából, már hangosan követeltem a kávéadagomat a vasárnapi ebédnél. A szüleim szerencsére nem paráztak a  homeopátiás adagnyi koffeinen,  nekem gyerekkoromban minden vasárnap kijárt pár kiskanál kávé, vízzel elkeverve, sok cukorral, kávéspohárból természetesen.  A pszichológiából tudjuk, a gyermekkor kulcsa mindennek. Így koffeinista lettem. Mindegy, csak kávé legyen, este is bármikor. És utána alszom. Ebből látszik, hogy a súlyos hozzászokás esete forog fenn.

Pedig nem azért iszom, hogy ébren maradjak. hanem azért mert a kávé...finom. Mikor a posztot már a fejemben forgattam, elgondolkodtam arról, miről tudnék legnehezebben lemondani: alkohol, édesség, kávé..? 

A kávéról, egyértelmű.

Nincs jobb, mint reggel a friss kávéillatra ébredni, ebben a reklámoknak tökéletesen igazuk van. Jó, én kotyogóhívő vagyok, frissen darál, vizet kimér, nem megtöm, jól ráhúz, gázlángot beszabályoz. És amikor megindul a cucc, rohan elzárni.

És most már hivatalosan is tudom, hogy kell jó kávét és capuccinot  készíteni, megtanultam a Tchibo baristájától, Horváth Lajostól. Capuccino-ügyben pedig nehéz lett volna hozzáértőbbet keresni, ő ugyanis Latte Art bajnok, - tudjátok, mikor hihetetlen ábrákat készítenek a tejhabra, sőt a tejhabból,saját szememmel láttam, minden segédeszköz nélkül, pusztán a hab öntési módjával is akár. Sőt azt is megtanultam, hogyan kell tökéletes  tejhabot csinálni, mikor az ember a napi negyedik kávéját - süti helyett - capuccinonak álcázza.Persze az igazi olaszok nem isznak capuccinot reggeli után, sajnálhatják.

Hogy mi kell egy jó capuccinohoz? Jó eszpresszó, ez az alap, erről Horasz beszámolt tegnap. Ha van egy jó eszpresszónk, és ellen tudunk állni a csábításnak, hogy intravénásan beadjuk magunknak reggel, azonnal, mikor elkészül,  akkor jöhet a tejhab.
Mint a konyhában mindennek, ennek is van tudományos alapja. Először is a tej zsírtartalma. Érdekes módon a legegyszerűbben a zsírszegény tejet lehet felhabosítani, ez viszont messze nem viszi úgy az ízeket, mint a zsíros tej. Tehát ha tej, akkor  3,6-os. A cél pedig a sűrű, igen apró buborékokból álló hab. Ha csak úgy uccu neki, belenyomjuk a gőzkart, akkor ez nem fog sikerülni. A tejesibriket - kis gyakorlás kérdése - úgy kell tartani, hogy a tej a gőz erejétől körbe-körbe forogjon a szélén, szép örvényt képezzen, a gőzkar pedig a tej felszíne alatt helyezkedjen el. ( Ha túl magas, akkor mosogatószer-buborékjaink lesznek.)
Így alakul a tökéletes hab, feltéve, ha nem forraljuk szét a tejet, mert akkor keserű, égett lesz.  Nem kell ehhez ételhőmérőt kell alkalmazni, a lényeg, hogy a kezünk épp elviselje az edény melegét, aki dolgozik konyhában, az simán kibírja azt az 55 -60 fokot. Ha minden jól megy, ekkorra pont egy-két capuccinohoz való hab keletkezik; az edényt párszor odaütögetjük a pulthoz, hogy a nagyobb buborékok szétpattanjanak és már önthetjük is a habot az előmelegített csészében várakozó kávénkra. Mert ha tökéletes a habunk, akkor az gyönyörűen, sűrű folyamként önthető - ekkor játszhatunk a formázással is, márha bajnok baristák vagyunk. Ha nem, akkor nyugodtan kanalazzuk. :)

A capuccino alapjaként a kávébemutatón a Tchibo két új kávéját használták, az egyik  a selymesebb,  lágyabb tiszta arabica, a Milano,  a másik robustával vegyes keverék, a Sicilia. Én eszpresszóban a Milánóra, capuccinoban a Siciliára szavazok, mert a tej mellett jobban kijön a kávé életmentő illata és aromája...

Aszaltparadicsom-pesto

Az idei egyik kedvenc kence/tésztamártás, bár nem tudom, mennyiben járul hozzá ehhez a címhez a hozzá használt sk. rozmaringos-fokhagymás, olajban eltett aszalt paradicsom, ódákat zengek itt a cuccról és lehet, hogy a boltiból pocsék lenne. Igazából már nem is tésztára rakjuk, hanem pirítósra; annyira durván jó, hogy egy pohár borral kevés ennyire egyszerű, abbahagyhatatlan vacsorát tudnék mondani. (Talán ha lesz rendes újhagyma, akkor az azzal készült friss körözött übereli majd...) Ez az adag elég egyébként kb. 40dkg spagettire is.

Hozzávalók:

3 dkg aszalt paradicsom (ez az enyémből 8-10 fél aszalt paradicsom, mert  éppcsak nem csörgősre aszalom)

3 dkg kesudió

3 ek. frissen reszelt parmezán

1 ujjnyi friss rozmaringhajtás

1 kis gerezd fokhagyma (ez mindkettő a paradicsom közül nálam)

kb. 1 dl olívaolaj

só és kevés frissen őrölt feketebors

Az aszalt paradicsomot (puha az olajtól és nem is kell lecsöpögtetni sem) a késes robotgépben összedaráltam a kesuval, és a többi hozzávalóval, és azután fokozatosan az olívaolajjal. Annyit kell hozzáadni, hogy tejfölszerű, kenhető massza legyen. A végén kóstolgattam, sóztam, borsoztam.

Ebből a mennyiségből összesen kb. két dl pesto lesz.

A kesus cucc ötlete az Aldi pesto rosso-jának üvegéről jött, de van ilyesmi itt, itt, és itt is.

Rákóczi túrós macaron

Tegnap volt a Macaron Day, nálunk is, erről már tavaly írtam itt. Régóta megvan már az ötlet arra, hogy házasítsam a klasszikus magyar sütiket a klasszikus francia sütivel. Itt az első, legegyszerűbb példa rá, hiszen a Rákóczi túrós is cukros  tojáshab, túró, baracklekvár, na meg egy kis tészta, a macaron meg cukros tojáshab, egy kis mandula, a töltelék meg lehet akár baracklekvár meg túró is. Teljesen hozta a Rákóczi túrós fílinget, csak épp cuki macaron formában, a Válogatós Banda pillanatok alatt eltüntette, és mindenki boldogan jelentkezett, hogy tökéletes félbeharapott fotóalanyt produkáljon.

Hozzávalók:

egy adag sima macaron, fél rúd vanília kikapart magjával ízesítve - recept pl. itt

túrókrém ( túró, porcukor, citromlé)

házi barackdzsem

A macaronok töltésekor körben kaptak egy túrókrém-gyűrűt, középre pedig sűrű házi barackdzsemet adagoltam.

Tvoábbi macaronok nálam:

kávés és matcha teás
csokis-gesztenyés
mákos-citromos
pisztáciás étcsoki ganache-zsal
diós vérnarancsos
blue curacao és kókuszos

Tripla citromos keksz

Egyik: - Kééérdezhetek valamit???? Hoooogy tudsz te ennyire finom kekszet sütniiiii????? (pillarebegtetés, cicás mosoly)
Másik: Anya, ez a keksz első osztályú. (szájba betöm, gyorsan el)
Harmadik: Hmm. Jó ez a keksz.De nem kellene közé valami? (szünet) Egy kis..hmmmmmmm.....Nutella....? (vigyor)

Hozzávalók:

10 dkg vaj
8 dkg cukor
10 dkg liszt
8 dkg mandulaliszt/darált mandula
2 ek. búzadara (helyette mehet még mandula is)
1 kk. vaníliakivonat
2 citrom lereszelt héja
fél  citrom leve
negyed kk. só
10dkg kandírozott citromhéj
porcukor

A puha vajat, a cukrot és a citromhéjat   3 perc alatt habosra kevertem a kézi mixerrel, hozzáadtam a  citromlevet, vaníliát és a sót, majd a lisztet, mandulát és búzadarát és csak addig kevertem, míg egyenletes masszát kaptam. A végén adtam hozzá az apróra vágott kandírozott citromhéjat. Gyorsan két, 3 cm átmérőjú rudat formáltam a puha masszából és folpackba csavarva hűtőbe raktam 2 órára.

A sütőt 180 fokra előmelegítettem, a kekszet fél centis karikákra vágtam és sütőpapírral bélelt tepsiben adagonként 10 perc alatt megsütöttem. Ekkor még egészen puhák a sütik, de a tepsin kihűtve tökéletesen omlósak, a kevés búzadarától ropogósak, a kandírozott citromtól pedig picit rágcsálnivalók, a sok citromtól pedig ultracitromosak lesznek. 

A teljes kihűlés előtt porcukorba forgattam a kekszeket, még abba is jutott némi citromhéj.

Nagyjából ebből a receptből indultam ki.

Téli csirkemell caprese

Vagyis nem téli, de a paradicsom még most bújik ki a melegágyból egy keleti fekvésű ablakpárkányunkon, van viszont tavalyi, olajban eltett, aszalt, amit eddig dugdostam, számolgattam, mint Micimackó  a mézesüvegeket, aggódtam, nem tart ki a szezonig; de most újra könnyelműen felbontottam egyet, hogy egy kis koncentrált augusztussal vigasztalódjunk, míg ki nem süt a nap.

Hozzávalók: (2-4 személyre, étvágy és köret kérdése)

egy egész csirkemell (vagy két fél??)
2 gombóc mozzarella
12-14 db olajban eltett aszalt paradicsom
bazsalikom
só, bors

A sütőt 180 fokra előmelegítettem.
A csirkemellet feleztem, majd a fél melleket lapjában kettévágtam, egészen kicsit sóztam, klopfolni szigorúan tilos.

Teflonserpenyőben 2 ek. olajon, nagy lángon, oldalanként 1 perc alatt átsütöttem, 5 percig jól záródó fedő alatt pihentettem, bazsalikommal, sóval, borssal fűszereztem, rápakoltam a paradicsomot, a szeletekre vágott sajtot, és a sütőben 5 perc alatt összesütöttem őket.
Olyan gyorsan kész, hogy a köret készítésével kell kezdeni az ebédet.

Túrós batyu

Hamm, bekaplak...és még másnap reggel is jó, a citromos - vaníliás, szaftos túrótöltelék miatt más kelttésztáktól eltérően majdnem a friss élményét hozza, mazsolapártiak tehetnek bele mazsolát is, egyébként a bukta tésztája az alap - és ezzel csináltam még egy kókuszos-csokis kalácsot is nemrég, jelszó az egyszerűség, ha valami  bevált és  megy fejből  minekannyitvariálni... 

Hozzávalók:

50 dkg liszt

2 dkg élesztő (vagy 1 zacskó szárított)

4 dl langyos  tej

2 tojás sárgája

2 ek.cukor

6 dkg olvasztott vaj

csipet só

-a töltelékhez:

fél kg túró

2 ek. vaníliás porcukor

1 nagy tojás

1 citrom reszelt héja

1 tojás/ cukros víz a tészta megkenéséhez

A tálba tett  lisztbe mélyedést csináltam, és a beleöntött 1 dl  langyos tejben kevés cukorral és a lisztből egy evőkanálnyival 15 perc megfuttattam az élesztőt. A tojások sárgáját addig simára kevertem a cukorral, hozzáadtam a többi  tejet is, majd az egészet a liszthez-élesztőhöz öntöttem és kb 10 percig dagasztottam. A vajat  a sóval együtt a legvégén adtam a tésztához, és még legalább 5 percig dagasztottam, ekkorra fényes, sima, viszonylag kötöttebb tésztát kaptam.

Folpackkal letakarva egy  órát - nem kellett több, mert a  konyhaablakba besütött végre  ezerrel a nap -  kelesztettem, míg kelt, a töltelék hozzávalóit összekevertem. ( Télen lehet 2 óra is a kelési idő.)

A tésztát kilisztezett munkalapon kézzel jól átgyúrtam és kb. 30X70 cm-es vékony téglalappá nyújtottam. 

Mi a csini kis batyuk hívei vagyunk, ezért a tésztát 10X10-es kockákra vágtam, a négyzetek sarkát kicsit meghúzogattam, középre raktam egy púpozott evőkanálnyi tölteléket, a négy sarkot középen összefogtam,  erősen összenyomtam, picit csavartam is a csücskén. (Így is kinyílt még egyik-másik.)

A sütőt 180 fokra előmelegítettem.

Fél órát kelt  még a sütés előtt, tojással kenve  20 perc alatt sült meg, a sütési idő harmadában takartam is az alanyokat.

Tojás helyett lehet 2 evőkanál víz és két evőkanál porcukor keverékével is kenni a sütit, miután kivettük a sütőből.

Ha nem készült volna a végéből egy kis tekercs kakaós, (biztos, ami biztos,mert különben a Válogatós Banda reklamál, hogy nincs csokis...???) akkor  21 darab lett volna belőle.

Horvátilona.

Római lakoma

Nemcsak a forró csoki római, hanem ez a lakoma is, igaz az ókorból. A Dining Guide-on olvashatsz róla részletesen.

Római forró csoki

Ha Rómában vagy tégy úgy, mint a rómaiak. Ha tél van, akkor igyál  forró csokit.


Ja, nem tél van???

P.s.:  Ha valakinek mond valamit az, hogy Bohóc csoki, ez az, likvid formában. (Na jó, kicsit jobb.)

Hozzávalók: (személyenként)
1 dl víz
1 tk holland kakaó
3 tk cukor1 ek. tejszín

fél dl friss narancslé

1 ek.rum vagy  narancslikőr

A kakaót elkeverjük a cukorral, 2 evőkanálnyi vízzel simára keverjük, felforrósítjuk, hogy a cukor teljesen elolvadjon, hozzáadjuk a többi vizet, ezután a tejszínt, megint felforrósítjuk, belekeverjük a narancslevet és az alkoholt. Utána hósöprés. Vagy előtte.

Egy ezeréves Konyhaművészetben hívták  római forró csokinak, bár állítólag angol recept, és nem, nem jó drága étcsokiból. Se tejjel. Ez így jó.

Expressz kenyér vasárnap estére

Igaz, ma már hétfő van, de remélem, nemcsak velem fordul elő, hogy vasárnap este hatkor rájövök, hogy 1. nem dagasztottam kenyeret hajnalban, 2.sötét és hideg van, de leautózni a város másik végében lévő pékhez a fenntartható fejlődés követelményeibe ütközik, 3. még egy vacak félkész védőgázas cucc sincs itthon, 3. sőt, arra se voltam képes, hogy kettő táján bepakoljam a kenyérsütőt és megnyomjak három gombot. Ilyen hanyag hozzáállás mellett nem csoda, hogy az írek jutnak eszembe, akik az ilyen problémákat a szódás/sütőporos kenyérrel megoldották. (vagy ettek krumplit, de ez most a recept szempontjából mellékes) Tökéletesen megtévesztőre sikeredett, senki nem reklamált, bár felvetődött hogy akkor a) süssek palacsintát b) pizzát c) csináljak bolognait d) rengeteg sült krumplit de a támadásokat visszavertem azzal, hogy akkor másnapra nem lesz a sajtos-majonézes-sonkást tízórai szendvicshez kenyér. Erre felvetődött lehetőségként az iskolai büfé überkirály melegszendvicse, de akkorra meg már kész is volt a cipó.

Hozzávalók:

35 dkg liszt

2 tk sütőpor

1 150 gr-os joghurt

kb 0,8 dl víz
3 dkg vaj

1 tk. só

A száraz hozzávalókat összekevertem, a vajat felolvasztottam,  a joghurtot mérőpohárba raktam és felhígítottam annyi vízzel, hogy összesen 2,4 dl legyen. Mindent 1 perc alatt  simára összedolgoztam a  mixer dagasztófejével, egy szögletes.22 cm-es  fém sütőformát sütőpapírral béleltem, beletettem a veknire formázott, réteslisztbe forgatott tésztát, a tetejét éles, vizezett késsel mélyen bevágtam és 180 fokon 45 percig -tűpróbáig -   sütöttem, a vége felé a tetejét lazán takartam.

A legelső találat nyert a gugliban, nem tévedés :), kicsit alakítva, tojás nélkül, csak sütőporral.

Egyszerű sajttorta sűrített tejjel

Annyira egyszerű, hogy már kevergettem, mikor rájöttem, hogy a cukrozott sűrített tej és a sima sűrített tej között azért van némi különbség, és nem csak annyi, hogy utánacukrozunk, és kész. Ezért ez egy Piszke version ;),  alapból tojásmentes, és erősen gyanítom, kevésbé édes az amerikai alaprecepthez képest. A trükkje a viszonylag komolyabb mennyiségű citromlé hozzáadása, ezzel lehet elérni, hogy tojás nélkül is megszilárdul a krémsajtos rész.
Bár a recept nem ír elő vízfürdőt (hurrá), az alufóliával körbeburkolás nem haszontalan, mert kezdetben a krém viszonylag folyósabb állaga miatt fennáll némi csöpögésveszély a legtutibb kapcsos formánál is. És bár nem tízperces, mint eredeti neve sugallja,de a normál sajttortákhoz képest lényegesen rövidebb ideig kell csak sütni, igaz, a hőfok is magasabb. Ha valakinek eszébe jut esetleg a sütési idő felénél valami kis sütőpapírt vagy alufóliát lazán  elhelyezni a forma tetején, akkor még szép világos  marad akár a széle is.
Nálunk egy estét bírt ki négyünkre, és szerintem ma, amikor a Nem Is Olyan Válogatós Banda rájön, hogy a szülők este még kénytelenek voltak a maradék negyed tortát megenni, nehogy megromoljon, vagy ilyesmi, még szorulni fogunk.

Hozzávalók: (20-22cm-es formához)

20 dkg zabpelyhes keksz (Győri Édes)
5dkg vaj
35 dkg mascarpone/krémsajt
30 dkg cukrozatlan sűrített tej (Aldiból jött)
4 ek. cukor
0,6 dl citromlé
1 kk. vaníliakivonat

A sütőt 180 fokra előmelegítettem.

A kekszet aprítógépben morzsásítottam, a megolvasztott vajjal összekevertem és  egyenletesen a kapcsos tortaforma aljára nyomkodtam.

Az összes többi hozzávalót sorban kézi mixerrel összekevertem. (nem kell sokat keverni, csak annyit, hogy egynemű legyen.). A kekszalapra öntöttem, elegyengettem, a forma alját alufóliába bugyoláltam és a sütő középső rácsán 40 percig sütöttem.

Ekkor még igencsak képlékeny a süti közepe, de kihűlés közben tökéletesen megdermed.

Hozzá nálunk volt málna- és meggydzsem, de  más szósszal vagy öntettel is szóbajöhet,  kinek mi tetszik, de csak úgy magában is finom, és a szerkezete jóval könnyebb mint az eddig általam próbált recepteké.

A tej dkg-ban megadása nem tévedés, ez kevesebb, mint 3 dl, az üvegen is 500 gr van feltüntetve!

Kiindulópont itt.