Srí Lanka-i zöldségcurry

Szó szerint. Vagy legalábbis felénk a petrezselymet/gyökerét mindig csak "zöldség"-nek hívták, anyukám, ha kiküldött a kertbe a (hús)levesfőzéskor, akkor mindig répát meg "zöldséget" kellett szednem és a kerti csapnál megpucolnom (nagyon untam és utáltam), sőt a petrezselymet (mámint a levelét) meg úgy nevezték, hogy zöldség zöldje... :D

Na, szóval ez petrezselyemgyökér, finom édes, most már nyersen is simán megeszem, de szerintem bármilyen műs zöldségből, vagy vegyesekből is szuper ez a curry, mert a szósz az tényleg mondent visz. Itt a húsos változata, és inkább úgy gondolom, nem kell a húst-zöldségeket keverni, más-más jellegű étel lesz belőle, de mindenképpen nagyon finom.

Hozzávalók: (4 személyre)

 4 szem szegfűszeg
1-1 csapott kk. édeskömény-mag, koriandermag és római kömény

 6 zöld kardamom
5 szem egész szegfűbors

1-1 csapott kk. kurkuma és cayennebors

2 ek. citromlé
 

5+5 dkg kesudió (ha sózott, ne adjunk az ételhez több sót, vagy csak utólag sózzuk)
3 ek.kókuszreszelék

60 dkg petrezselyemgyökér

5 dkg gyömbér lereszelve
4 gerezd fokhagyma, lereszelve

4 dkg vaj
2 nagyobb fej vöröshagyma
1 ek. paradicsomsűrítmény (a tubusosat használom az Aldiból)
kisujjnyi fahéj
6-7 dl húsleves
5 ek. sűrű kókusztej

 

A szegfűszeget, édesköménymagot, római köményt, koriandert, a kardamomból kiszedett magokat és  a szegfűborsot serpenyőben folyamatosan  kevergetve átpirítottam, mikor illatozni kezdtek, gyorsan mozsárba szórtam és porrá törtem. Hozzáadtam a kurkumát és a cayenne borsot, majd elkevertem a fűszerkeveréket a citromlével.

A serpenyőben megpirítottam a kesut, majd a kókuszreszeléket (ez pillanatok alatt kész,vigyázni kell) és a kesuból 5 dekát botmixerrel pürésítettem.

 

A petrezselyemgyökeret megtisztítottam, ujjnyi vastag karikára vágtam és egy nagy serpenyőben a forró vajon nagy lángon átpirítottam a gyömbérrel és a fokhagymával. Hozzáadtam a fűszerkeveréket, a kesupürét, a nagyon apróra vágott vöröshagymát , a paradicsompürét, a fahéjat és a levest. Kb. 30 percig félig lefedve pároltam, ezután a kókusztejet is hozzáadva még pár percig összeforraltam.

Tálaláskor lehet  megszórni  a megpirított, kicsit megtört kesudió másik felével.(Oké, a fotós adagra már nem maradt kesu, a képen snidling.)

Halas lasagne

Bár a jelszó, hogy csak halakkal ne kelljen dolgozni, még mindig nem vesztette nálam aktualitását, főképp azért, mert úgy gondolom, amit nem szeretek igazán, azt nem is tudom jól elkészíteni sem, azért próbálkozom erősen. Egyrészt mert csak ezért nem száműzhetem a halat az asztalról, másrészt meg milyen finom, egészséges, csupa jótétemény a hal. Hát akkor együnk halat. Ami jelen esetben szerényebben képviselteti magát az ételben, de legközelebb megpróbálom figyelmesebben olvasni a recept elejét, ahol 6 személyre másfél kiló halat dolgoznak be a lasagne-lapok közé.Vagy az már túlzás?

Ami nagy meglepetés volt, hogy mennyire finom volt a receptben szereplő póréhagyma helyettesének szánt petrezselyemgyökér (nálunk úgy hívják: zöldség, és passz); finom diós ízt adott az ételnek, így abszolút jól passzolt a halhoz.


Hozzávalók: (4 személyre)

12 lap zöld lasagne lap

4-5 szelet tengerihal-filé (pollock-filé, pontosabban)

40 dkg sárgarépa

20 dkg petrezselyemgyökér

1 nagy sárga kaliforniai paprika

5 dl tej

5 dkg vaj

5 dkg liszt

egy csokor petrezselyemzöld

késhegynyi currypor

1 zöldcitrom

bors

só


A halfilét kiolvadás után leszárítgattam, sóztam, borsoztam és meglocsoltam a zöldcitrom levével.

A vajon lassan megfuttattam a lisztet, folyamatosan kevergetve felöntöttem a tejjel, simára kevertem és kevergetve besűrítettem a besamelt, majd belekevertem a felaprított petrezselymet és a curryport.

A megtisztított zöldségeket felkarikáztam és lobogó vízbe dobtam 3 percre, majd leszűrtem és hideg vízzel leöblítettem. A paprikát kisujjnyi csíkokra vágtam.

Ezután kevés besamelt öntöttem a kivajazott jénai aljára, kiraktam 3 lasagne lappal (mint tudjuk, a hőálló tál- és tepsigyártók valamint a lasagne-lap gyártók titkos, globális összeesküvése folytán NINCS olyan tál vagy tepsi, amibe pontosan beleillenének a lapok, akárhanyasával is rakjuk őket) a zöldségek egyharmadát elterítettem, meglocsoltam besamellel, újabb réteg lasagne, ezután a halszeletek és besamel, megint tésztalap, a megmaradt zöldség fele és besamel, tésztalap, maradék zöldség és besamel. Közben sóztam is óvatosan minden zöldségréteget
A 200 fokos sütőben kb. 35-40 perc alatt sült készre, szépen összeállt, a felesleges zöldség- és hallé elpárolgott, a teteje megpirult.

De a hal, az kevés volt benne. Majd legközelebb.

Egy ezeréves karácsonyi tina különszámban talált recept alapján.

Minestrone leves nálunk

Amikor eszembe jutott, hogy az egyik kedvenc levesünk még nincs is itt fenn, mindjárt az volt a következő gondolatom a zöldségvagdosás közben, hogy vajon az olasz gasztroblogokon egymásnak feszülnek-e az emberek, hogy akkor most kell-e bele fejtett bab, vagy emberiség elleni bűntett-e, ha kihagyjuk a karfiolt, továbbá, a paradicsom igenis egészben vagy jó a sűrítmény is, a fűszerezés rejtelmeiről nem is szólva, na és persze mi volt az igazi ős-itáliai minestrone, amit már Romulus és Remus is kanalazott, ha unták a farkastejet. Márcsak azért is, mert ez a recept, ami a kis szürke füzetemben található, és tuti, hogy valamilyen magyar szakácskönyvből másoltam oda vagy tizenöt éve, annyira vicces mennyiségeket tartalmaz, - és én meg mindig be is tartom őket. Mikor először csináltam, nagyon bevált, és azóta úgy vagyok vele, bevált recepten ne változtass. Ehhez képest ha lecsúszik az a fél deka a mérlegről, nem olyan nagy tragédia :DD Sőt, ahogy itt nálam a legtöbb széles körben elterjedt ételreceptnél szerepel - a pizza nálunk, a chilis bab nálunk stb. - minden relatív ezen a jobb sorsra érdemes sártekén.

Hozzávalók:( 8 személyes adag minimum)


3 ek. olivaolaj

2 fej vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

5 dkg füstölt szalonna

2 sárgarépa

12, 5 dkg zeller (ez egy kis fej zeller kb.)

1 fej karalábé (ez is kisebb)

20 dkg zöldbab

20 dkg karfiol

20 dkg kelkáposzta

1,5 liter húsleves

12,5 dkg zöldborsó

2 nagy paradicsom

2 tk. kakukkfű vagy 4-5 kakukkfűág

3 tk szárított bazsalikom vagy 2 ek. aprított friss levél

bors

3. ek vörösbor

spagetti

sajt


A zöldségeket legjobb előre megpucolni, megmosni és felvágni.
A hagymát és a répát fel karikázom, a fokhagymát vékony lapokra vágom, a szalonnát pedig kockákra. Egy nagy fazékban felforrósítom az olajat, rádobom a zöldségeket és a szalonnát, és kevergetve lassan pirítom-dinsztelem, picit sózom, ha engedtek levet a zöldségek, le is fedem.

Ezután hozzáadom a hasábokra vágott karalábét, a vékonyabb hasábokra vágott zellert, a kisebb rózsákra szedett karfiolt és a felvágott zöldbabot, a kisujjnyi csíkokra vágott kelt és felöntöm a húslevessel. 30 percnyi főzés után 2 felszeletelt paradicsomot és 12,5 dkg (de tényleg így van a recept...:)) zöldborsót adok még hozzá.
Ekkor fűszerezem borssal, kakukkfűvel, bazsalikommal és 3 ek vörösborral. A sózáshoz kóstolni kell, mert az függ a leves sósságától is.
Ha zsenge a borsó, még 7 perc, és kész is a leves. ( Igen a 7 percet se én találtam ki.. .de működik, és egyik zöldség sem lesz így szétfőzve, ami azért nem mindegy.)

A spagettit mindig külön, feltördelve főzöm hozzá, a sűrű, laktató, jóízű leves tetejére pedig sajt jöhet, persze legjobb a parmezán, vagy más aromás keménysajt.

A legegyszerűbb, ha ugyanekkor készítünk egy adag mirelit minestrone keveréket is, mert még nem láttam 20 dkg-os karfiolt, se kelt, mindig van valamennyi maradék, és ki vesz 2 répát a boltban?

A szárított fűszerek mennyisége az saccperkábé, kóstolni kell, én tépegetek kintről frisset, ahogy az már modoroséknál szokásban van.

Ha nem vagyunk 8-an a levesre, az sem baj, jól bírja a hűtést, az ízek meg még csak jobban összeérnek. Végül is zöldségleveskúrának se rossz.