Epres-narancsos-vaníliás kehely

Akinek van egy szép üvegkelyhe, az folyton bele akar rakni valamit. Nem üveggolyókat vagy mini növénykertet persze, hanem valami édeset, valami sütit, valami réteges jóságot, legyen az tiramisu, trifle, puding, somlói vagy gesztenyepüré.Nincs is jobb annál, mint a kerttel folytatott, erősen késésben lévő, így egyelőre vesztésre álló  küzdelem után belekanalazhatunk egy ilyesfélébe. Nemcsak babapiskótával, hanem 2 tojásos házi piskótával is csináltam azóta, annyira népszerű lett, és nem hátrány a gyorsasága sem, mert most már nincsen idő begubózni a konyhába órákra. ( Ugyan négyfele osztottuk, de szerintem bármelyikünk simán meg tudta volna enni kár az egészet is )

Hozzávalók. (18 cm-es tálhoz, 4 személyre desszertnek)

14-16 babapiskóta

2 nagy narancs leve

1 narancs lereszelt héja

2 ek narancslikőr vagy konyak

fél liter tej

3,5 dkg étkezési keményítő

3 ek cukor

fél rúd vanília (vagy 1 ek házi vaníliakivonat vagy 2 vaníliáscukor)

2 tojás sárgája

25 dkg eper

( Ha sütünk piskótát magunk, akkor 2 tojást, 4 ek cukrot és 2 ek meleg vizet 10 perc alatt kézi mixerrel sűrű, habos masszává kell felverni, rászitálunk 2 ek lisztet és 1 fél kk. sütőport, óvatosan, de alaposan egy lapáttal összeforgatjuk, és 20X25 cm-es szögletes vagy 28-as kerek lisztezett-vajazott vagy sütőpapíros fomában 175 fokon 10 perc alatt megsütjük)

A keményítőt és a cukrot a két  elkeverem, majd simára keverem 1,5 dl tejjel és a tojások sárgájával. Közben a többi tejet a kikapart vaníliarúddal és a kis magokkal együtt felforrósítom, belekeverem a keményítős keveréket, és épp csak addig főzöm kevergetve tovább, míg enyhén besűrűsödik a puding.Ammikor kicsit már kihűlt, hozzáadom az egyik narancs levét és lereszelt héját.

Lerétegeztem a babapiskótát, - meglocsolgatva a narancs levével elkevert  likőrrel - a vanílapudinggal és a felszeletelt eperrel, és két-három órára eldugtam a hűtőbe

Epres dupla mandulás tartelette

Volt ez a jó kis galette, és a maradék tésztának beígértem, hogy csini kis minitortákban végzi. Így is járt, és úgy is hívhatnánk, hogy frangipánmasszával, de szeretek inkább óvakodni az ismeretterjesztéstől. Ráadásul kinek milyen ez a mandulás massza, van, akinek marcipán alapú, van, aki csak hanyagul darált mandulát használ, és még ki tudja, hányféle módon az igazi, de hogy így is jó volt, az biztos.

Hozzávalók: (4 tartelette-hez)

6 dkg liszt

4 dkg  vaj

2 dkg darált mandula

3 dkg porcukor

1kis  tojás fele

(vagy megcsináljuk a galette-t és kimarad a tészta 1/3-a...)

A tészta első három hozzávalóját aprítógépben morzsásítottam, azután hozzáadtam  a cukrot és a tojást is, és gyorsan összegyúrtam és pár órára  hűtőbe raktam, maradhat akár egy éjszakára is.

A hűtőből kivéve jól kilisztezett munkalapon és lisztezett nyújtófával vékony,  - 2-3 mm-es - lappá nyújtottam,  ráraktam egy tartelette-formát és plusz 1,5 centit hagyva körbevágtam., a formákat a tésztával kibéleltem.

4 dkg vaj

5 dkg cukor

1 tojás
4 dkg darált mandula
1 csapott evőkanál liszt

10 szem eper

A sütőt 180 fokra előmelegtítettem.

A vajat és a cukrot habosra kevertem, és sorban- az epret kivéve -  belekevertem a többi hozzávalót is, és elosztottam a masszát a 4 formában.

Az epreket négybe vágtam, belerakosgattam a puha mandulás masszába és a tortácskákat kb. 20 perc alatt megsütöttem.


A mandulás krém receptje David Lebovitztól.

Epres-kókuszos galette

Mennyivel jobban hangzik, mint az, hogy lepény...;) Igaz nálunk ez általában két réteg tészta, plusz töltelék, a galette breton vátozata meg igazából egy palacsintaféle, de a hajtogatás módja hasonló a képen láthatóhoz. És nem mellékesen, sokkal pozitívabb így a gyümölcs-tészta arány, mégsem kell izgulni, hogy kifolyik sütés közben a gyümölcs leve, és ha nagyon fel akarunk vágni ki akarunk tenni magunkért, akkor csinálhatunk helyes kis egyszemélyes adagokat is. A tészta kis átalakítással a marcipános-meggyes pite első osztályú omlós tésztája, így is jól működik, és a lenti adagból nagyon jövőbemutatóan maradt annyi, hogy hamarosan  valamilyen tartelette készül belőle. Esetleg epres...

Hozzávalók:

16 dkg liszt

12,5 dkg  vaj

6 dkg darált mandula

10 dkg porcukor

1 tojás

25 dkg eper

3 ek. kókuszreszelék

6 ek. babapiskóta

2 ek. kókuszlikőr 

opcionálisan kevés kókuszpehely

A tészta első három hozzávalóját aprítógépben morzsásítottam, azután hozzáadtam  a cukrot és a tojást is, és gyorsan összegyúrtam és hűtőbe raktam. Kicsit több hűtést igényel a mandula miatt, ráfér egy éjszaka is, úgy is könnyen kezelhető marad. 

A hűtőből kivéve jól kilisztezett munkalapon és lisztezett nyújtófával vékony,  - 2-3 mm-es - lappá nyújtottam, és egy 30 cm átmérőjű kört vágtam ki belőle egy tortaforma segítségével. Körben 4 cm-t kihagyva megszórtam az apróra tört babapiskótával, kiraktam a megtisztított, félbevágott eprekkel, meglocsolgattam a likőrrel, megszórtam a kókuszreszelékkel és a kókuszpehellyel, a széleket körben felhajtogattam és 180 fokra melegített sütőben sütőpapírral bélelt tepsin 20 percig sütöttem.

Ez az adag nálunk szerény méretű desszertnek számít, első nekifutásra egy morzsa nem maradt belőle. A tészta és a babapiskóta miatt szerintem egyáltalán nem kell a gyümölcsre cukor, de lehet mellé kis tejszínhabot, mascarponét, vagy ha melegen tálajuk, vaníliafagyit adni.

Epres flognarde

Ez nem clafoutis. Azért nem, mert a franciaországi Limousine régióból származó, és az okcitán nyelv "megtölt" jelentésű szavából származó elnevezést csak akkor használják, ha a süti cseresznyével - eredetileg ki sem magozottal - van töltve. Minden más gyümölcs esetén a becsületes flognarde névre hallgat, lehet az alma, szilva vagy bármilyen bogyós. Ennyit az etimológiáról, hozzátéve, hogy életemben először tejespitéről Ízbolygótól hallottam vagy két éve, nálunk soha senki nem csinált ilyet a családban, pedig még ettem kemencében sült almás pitét meg rétest a nagymamámnál.

És ha már francia, akkor kipróbáltam a híres-nevezetes Julia Child receptjét, a Mastering The Art of French Cooking c. könyvéből, és azt kell mondjam Váncsa mesteré állja a próbát.

Igazából helyes, napsütéses, akácillatú tavaszi-nyári délutánokon kellene bekanalazni, de egy ilyen ronda esős napon langyosan igazi vigasztaló uzsonna vagy vacsora, és ráadásul igazán egyszerű.


Hozzávalók: (24 cm-es formához)


3 dl tej

14 dkg kristálycukor

3 tojás

1 ek vaníliakivonat/2 cs. vaníliás cukor

1 csipet só

5 dkg liszt

30-40 dkg eper

porcukor a megszóráshoz


A sütőt 175 fokra melegítettem elő.

Turmixban (késes aprító is jó) 1 percig kevertem a tejet, a tojásokat, a vaníliakivonatot, a sót, és a cukor felével előzőleg összekevert lisztet.

Sütőpapírral béleltem a forma alját, beleöntöttem a tészta egyharmadát és 2 percig közepes lángra tettem a gázra, hogy ez az alsó réteg megszilárduljon. Ezután rászórtam a félbevágott epret, megszórtam a cukor másik felével, ráöntöttem a tészta többi részét (mégha ez eredetileg a posztban nem is szerepelt :)) és 55 percig sütöttem a sütő középső rácsán. A tetejére lehet lazán alufóliát tenni félidőtől, de nálunk így pirultabban is nagy sikere volt; Langyosan, porcukorral megszórva a legjobb.