A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vöröshagyma. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vöröshagyma. Összes bejegyzés megjelenítése

2008. április 6., vasárnap

VKF! XIV. Lecsós-fokhagymás csirkemelltekercs




Biztos, hogy ahány ház, annyiféle lecsó. Bevallom én például egészen sokáig abban a tudatban voltam, hogy a lecsó - úgy mint otthon, természetesen - tojás, paradicsom és paprika, esetleg egy kis hagyma elegyét jelenti. Megdöbbenve bámultam a lábasba, amikor az éhes kollégista-sereget valaki lecsóval akarta jóllakatni - és az bizony tele volt tarhonyával. Ez lecsó??? - kérdeztem megdöbbenve.


Azóta tudom már, hogy a lecsó alapból csak paprika, paradicsom és vöröshagyma, netán alá némi füstöltszalonna felhasználásával készül, (biztos vannak még fokhagyma-pártiak is, továbbá az arányok, és a zsír-olaj használata is képezheti állandó vita tárgyát) és aztán persze jöhet a rengeteg turbós változata a a magyar ratatuille-nek. Amelynek eredetéről csak annyit röviden, hogy állítólag ez nem is magyar, hanem szerb, meg hát tudjuk a paprika-paradicsom sem őshonos nálunk - paprikát tömegméretben pl. csak a XIX.sz. végén kezdtek egyáltalán termelni itthon. Ennyit röviden arról, mi a magyaros...

Húsokkal kombinálva lecsós szelet lesz belőle, de valljuk be, klasszikus, nyarat varázsló ízeik ellenére ezek a fogások - hát nem néznek ki korszerűen. Ezért arra jutottam, hogy valahogy a hús mellé varázsolom a lecsót, és hogy a hús ne szomorkodjon csak úgy natúr, kapott egy kis igazi, alföldi nap érlelte fokhagymát.


Hozzávalók (négy személyre) :

2 csirkemell
4 nagyobb gerezd fokhagyma
20 dkg zöldpaprika
20 dkg paradicsom
egy kisebb fej vöröshagyma
1 tk. pirospaprika
8 ek. étolaj
20 dkg vajastészta
só


A paprikát kisujjnyi szeletekre felvágtam, a paradicsomot forró vízbe mártva lehéjaztam, félbevágtam, kimagoztam és felvágtam, a vöröshagymát karikáztam. Felforrósítottam 3 ek. olajat, rádobtam a hagymát, kevergetve átforgattam, sóztam, majd rádobtam a paprika- és paradicsomdarabokat és a pirospaprikát.Kaptak még egy kis sót, kis kevergetést, majd lefedve és néha kevergetve dinsztelődtek összesen húsz percig, addig a hús és a tésztakosár is elkészült.

4 felfújtformát - hőálló csésze is jó - , kibéleltem sütöpapírral az alján, és körbe-körbe is, biztos ami biztos. A félkész, 2 mm vastag vajastésztalapokból vágott körökkel és 3 cm széles téglalapokkal - egyik hosszanti szélét kicsit meghullámozva szintén kibéleltem a formákat, lencsét töltöttem beléjük és 200fokos sütőben 20 percig sütöttem őket. (Utána persze a lencsét kiszedtem belőle.)

Ezalatt csirkemelleket hosszában félbevágtam, kiveregettem, sóztam és a hajszálvékonyra szeletelt fokhagymaszeletekkel beborítottam, feltekertem, összetűztem hosszában hústűvel és a maradék felforrósított olajon körbepírítottam. Ezután lefedtem és pici vizet aláöntve 10 perc alatt átpároltam.

A lecsót a tésztakosárba töltöttem, és kész lett a vacsora.




2008. január 18., péntek

Szarvaspörkölt



A pörkölt nálunk igencsak a népszerűségi lista végén kullog. Ez alól a felnőttszekcióban csak két kivétel akad: pörkölt vadból, vagy gyenge, omlós marhából. Ha lehet, én mégis a vadat részesítem előnyben.Árban szinte ugyanott van, és ha ügyesen választunk - a szarvasraguleves kapcsán tudtam meg Lorientől, hogy itthon hivatalosan nem is lehet vadhúst csak fagyasztva árulni - a világos vörösebb őz-, vaddisznó- vagy szarvashúsból igazi klasszikus ízélmény kerekedik.

Hozzávalók (4 jóétvágyú felnőttre) :

80 dkg szarvashús (most lábszár)
5-6 ek. olaj
30 dkg vöröshagyma
2 csapott ek. pirospaprika (édesnemes)
10 szem borókabogyó
1 kisebb babérlevél
2 teáskanál szárított kakukkfű
só


A szarvaslábszárral megküzdöttem, mikorra megszabadítottam az inas-hártyás borítástól, majd falatnyi kockákra vágtam. A felaprított vöröshagymát ( lehet a hús fele mennyisége is, nekem így tanította egy vadászó ismerősöm, hiszen ez adja a szaft testét) a felforrósított olajon kavargatva megdinszteltem, kicsit meg is sóztam, amikor a leve elpárolgott, rádobtam a húst, és fehéredésig átpirítottam. A tűzről levéve adtam hozzá a pirospaprikát, nehogy megégjen és keserű legyen. Felöntöttem annyi vízzel, hogy egy ujjnyira ellepje, hozzáadtam a babérlevelet és a borókabogyót és egy órán át lassú tűzön lefedve főztem. Ezután kivettem a babért és a borókát, sóztam, ha kellett pótoltam az elpárolgott levét vízzel, az utolsó félórában adtam hozzá a kakukkfüvet. Összesen két és fél óra alatt lett omlós és vajpuha.

Természetesen egy jó minőségű vörösbor nem rontja el, de ha ilyen nincs otthon, jobb kihagyni. Én speciel jobb szeretem bor nélkül, mert a vad íze szerintem jobban érződik.

Semmiképp nem javaslok bele több babért vagy borókát, mert keserű lesz.

Klasszikusan legjobb hozzá a krokett, de most csak egyszerű főtt krumplival ettük.

Még fogom ismételni tavaszig.



Related Posts with Thumbnails