Több mint száz éve kezdték gyártani, és bármilyen hihetetlen, a krém eredetileg disznózsírt tartalmazott...aminek megvan ugyan a helye a lecsó alatt, de két kakaós keksz között kicsit nehéz elképzelni. Én pár éve kóstoltam először, egyenesen Amerikából - merthogy vannak a helyiek ízléséhez, például a kínaiakéhoz - igazodó változatai is, és mivel épp várandós voltam, feljogosítva éreztem magam hogy felfaljam a nagy csomag kilencven százalékát (és a 12-es csomagolású Special Edition étcsokis Kitekat-ot is, igen, azóta keresem azt is mindenütt), és mivel itthon csak itt-ott elvétve lehet kapni, már régóta terveztem a neten keringő receptek alapján megvalósítani. Persze nem száz százalék Oreo, kicsit kevésbé fekete - nem is akartam elhinni, hogy ez a kakaótól van és végigolvastam az összes apróbetűt, de nem találtam festéket.
Lehet, hiányzott belőle a hihetetlen mennyiségű cukor, amit a recept írt, de egyszerűen nem vitt rá a lélek ekkora mennyiségre, ezért azt 25%-kal lecsökkentettem. Egyébként nagyon kiadós, csak ráfér egy kis várakozás a sütisdobozban, hogy ne csak ropogós, de omlós is legyen a krémtől, az különben kimászik a sütik közül.
Erre egyébként a Kraft azt ajánlja, hogy meg kell csavarni a két kekszet, a krémet lenyalni, azután lehet tetszőlegesen tejbe mártani, vagy megenni. Na, ezt biztos nem az amerikaiak találták ki, hiszen mindenki tudja itthon régóta, hogy így igenis a pilótakekszet kell enni!
Hozzávalók: (két és fél nagy tepsinyi adag, a darabszám méretfüggő)
12 dkg liszt
10 dkg holland kakaó
18 dkg porcukor
1 nagyobb tojás
15 dkg vaj
csipet só
1. tk. vaníliakivonat
-a krémhez:
6 dkg vaj
6 dkg porcukor
3 ek. tejszín
1 tk. vaníilakivonat
A lisztet, sót és a kakaót összeszitáltam, a porcukrot pedig kézi mixerrel habosra kevertem a vajjal, majd egyenként hozzákevertem a tojásokat is, úgy, hogy mindig megvártam, hogy tökéletesen elkeveredjenek.
Ezután a kakaós-lisztes keveréket a vajashoz adtam és egy fa lapáttal sima masszává kevertem. Elég hihetetlenül nem tésztának, hanem nagyon sűrű krémnek néz ki, de ez ne ijesszen el senkit. Egy jó negyedóra hűtés után kakaóval megszórt munkalapon, a tészta felső részét is szórva 4 mm vastagra nyújtottam, és kakaóba mártogatott 3 centis formával szúrtam ki a kekszeket.
A sütőt fokra 160 fokra előmelegítettem.
Sütőpapírral bélelt munkalapon egy centis távolságra raktam le, őket és azután 15 percre mélyhűtőbe raktam. Ez azért fontos, hogy a kekszek NE nőjenek meg sütés közben.
Az én sütőmben 12-13 perc a pontos sütési idő, ekkor a kekszek még érintésre puhák, de ez ne tévesszen meg senkit, kihűlés közben még szilárdulnak, ha túlsütjük őket - épp mint a cookie-k - túl kemények lesznek.
A krémhez a vajat és a porcukrot habosra kevertem, és közben hozzáadtam több részletben a tejszínt is. Habzsákba töltve a legegyszerűbb csinin beletölteni a kekszekbe.
A recept Isa blogjáról jött.
Lehet, hiányzott belőle a hihetetlen mennyiségű cukor, amit a recept írt, de egyszerűen nem vitt rá a lélek ekkora mennyiségre, ezért azt 25%-kal lecsökkentettem. Egyébként nagyon kiadós, csak ráfér egy kis várakozás a sütisdobozban, hogy ne csak ropogós, de omlós is legyen a krémtől, az különben kimászik a sütik közül.
Erre egyébként a Kraft azt ajánlja, hogy meg kell csavarni a két kekszet, a krémet lenyalni, azután lehet tetszőlegesen tejbe mártani, vagy megenni. Na, ezt biztos nem az amerikaiak találták ki, hiszen mindenki tudja itthon régóta, hogy így igenis a pilótakekszet kell enni!
Hozzávalók: (két és fél nagy tepsinyi adag, a darabszám méretfüggő)
12 dkg liszt
10 dkg holland kakaó
18 dkg porcukor
1 nagyobb tojás
15 dkg vaj
csipet só
1. tk. vaníliakivonat
-a krémhez:
6 dkg vaj
6 dkg porcukor
3 ek. tejszín
1 tk. vaníilakivonat
A lisztet, sót és a kakaót összeszitáltam, a porcukrot pedig kézi mixerrel habosra kevertem a vajjal, majd egyenként hozzákevertem a tojásokat is, úgy, hogy mindig megvártam, hogy tökéletesen elkeveredjenek.
Ezután a kakaós-lisztes keveréket a vajashoz adtam és egy fa lapáttal sima masszává kevertem. Elég hihetetlenül nem tésztának, hanem nagyon sűrű krémnek néz ki, de ez ne ijesszen el senkit. Egy jó negyedóra hűtés után kakaóval megszórt munkalapon, a tészta felső részét is szórva 4 mm vastagra nyújtottam, és kakaóba mártogatott 3 centis formával szúrtam ki a kekszeket.
A sütőt fokra 160 fokra előmelegítettem.
Sütőpapírral bélelt munkalapon egy centis távolságra raktam le, őket és azután 15 percre mélyhűtőbe raktam. Ez azért fontos, hogy a kekszek NE nőjenek meg sütés közben.
Az én sütőmben 12-13 perc a pontos sütési idő, ekkor a kekszek még érintésre puhák, de ez ne tévesszen meg senkit, kihűlés közben még szilárdulnak, ha túlsütjük őket - épp mint a cookie-k - túl kemények lesznek.
A krémhez a vajat és a porcukrot habosra kevertem, és közben hozzáadtam több részletben a tejszínt is. Habzsákba töltve a legegyszerűbb csinin beletölteni a kekszekbe.
A recept Isa blogjáról jött.
6 megjegyzés:
Majd kiprobalom hogy legyen itthon keszitett keksze a fiamnak.Agi
Ez de jó. Imádom az Oreo-t, biztos ki fogom próbálni. Mentettem a receptet, köszi!
Biztos sokan lesznek, akik örülnek ennek a eceptnek, szerintem viszont tényleg kívánósnak kell lenni, hogy vki rákapjon :) Nem kevés olyan kaja volt odaát, amiről máig nem tudom, miért olyan nagy szám, hát, ez a keksz volt az egyik. Pedig szinte az összes többi etette magát.
Hát én nagyon csípem :) De még gondolkodom a tökéletesítésen, ebben a receptben ugyanis nincs semmilyen lazítóanyag (sütőpor, szódabikarbóna, szalalkáli, viszont az amcsik tuti használják) és attól olyan levegós-ropogós. Viszont lapos...szóval szerintem vékonyabbra kell nyújtani viszont kicsit turbózni a lazítókkal...
Az Oreo sem rossz, de a Pilóta ezerszer finomabb. :)))
úúúh, imádom az oreo-t, ezt biztosan kipróbálom valamikor =)
Megjegyzés küldése