2009. január 30., péntek

Diós-kéksajtos farfalle (vagy bármilyen más tészta)


De csakis durum. És mégse bármilyen, hanem olyan, ami jól felveszi a selymes szószt, ahogy egyébként a fényképen ez éppen nem látszik. Ez a mártás egyébként nemcsak tésztára jó, feldob bármilyen natúr sültet, zöldséget, hidegen salátaöntetként funkcionál, de ha kis keményítővel vagy pár tojássárgájával besűrítjük, akkor süthetjük tésztakosárban vagy pie-ként. Ha meg hozzáadjuk a tojás habját is, lesz belőle felfújt.
Szóval egy jolly joker, tervezek is lehúzni húzni róla még pár bőrt. Talán Doki írta, hogy előbb utóbb minden blogger bekattan valamire? Na, akkor én most erősen megindultam a diós-kéksajtos-bekattanós irányba...




Hozzávalók:(2 személyre nálunk)

10 dkg gorgonzola (blue cheese, roquefort, kéksajt, márványsajt stb., mindez mondjuk nem egészen ugyanaz, de ez megérne egy külön posztot, lényeg, hogy jó minőségű kék(zöld)penészes sajt legyen)

1,5 dl tejszin

5 dkg dió

2 ek konyak

35 dkg farfalle


A tésztát lobogó, bő, sós vízben elkezdtem már főzni, mikor hozzáláttam a mártásnak.
A diót durvára törtem és egy teflonserpenyőben picit megpirítottam. Hozzáöntöttem a tejszínt, belemorzsoltam a kéksajtot,lassú tűzön, kevergetve beleolvasztottam, összeforraltam, belekanalaztam a konyakot, és még két evőkanállal a tészta keményítős főzővizéből is löttyintettem hozzá. A teljesen leszűrt, lecsöpögtetett tésztát a serpenyőben kevertem össze a mártással.

Sajtot a világért se szórjunk rá!!!

2009. január 29., csütörtök

Öt könyv


Valahogy rögtön az elején nem értettem..mintha azt olvastam volna pár héttel ezelőtt valahol kérdésként, hogy írj arról az öt könyvről amit 2008-ban olvastál.. Remélem, csak félreértettem, de tudom, hogy nem akartam hinni a szememnek. 5 ? Összesen? Egy évben? Nem egy hónapban? Vagy, mondjuk, ha szabadságon vagyok, akkor egy héten...

A 2008-as év legemlékezetesebbjei:

Grecsó Krisztián: Tánciskola
Most a kedvenc itthoni regényem, az Alföld kisvárosait és figuráit elém varázsoló keserű- édes hangulat.

Juliette Walls: Az üvegpalota
Önéletrajzi regény, elképesztő fehér gyermekkor a Egyesült Államokban, abszolút sallangmenetesen, önsajnálat nélkül, sok humorral és empátiával.

Antonio-Pérez Reverte: A Dél Királynője
Máig nem tudom eldönteni, hogy fikció vagy tényleg dokumentumregény.Nem nagyon bírtam letenni. A szerző magyarul megjelent másik két könyve felvésve az elolvasandó listára.

Edward Rutherfurd: Az Erdő
Hosszú évek óta a legjobb történelmi regény, amit olvastam. Dél-Anglia története évezreden átnyúló, egymásbafonódó sorsokon és történeteken keresztül. Aki nem bírja, hogy beszippantja 600 apróbetűs oldal, bele se kezdjen. Megjelent magyarul még az írótól London, Dublin, Írország ébredése és a Ruszka, ugyanilyen stílusban, de Az Erdő a kedvencem.

Nick Hornby: Hosszú út lefelé

Mindjárt kétszer elolvastam egymás után. Szerintem a legjobb Hornby-regény. (Na jó, a Fociláz-at nem bírtam végig, így nem állapíthatom meg 100%-ra.) Eszméletlen duma, súlyos tanulságok a röhögés mögött.

Cserke gurította hozzám a hógolyót, én pedig passzolom phzs-nek, Mennyei Mannának és Katának .



2009. január 27., kedd

Halakról

Kisebb:...És akkor Jézus azt mondta a halászoknak, hogy használjanak hálót. A halászok pedig a hálóval aaaannyi halat fogtak, hogy teljesen elfáradt a kezem, mire kiszíneztem őket!!

2009. január 25., vasárnap

VKF! XXII. - Anikó csirkéje


Pontosabban ez egy variáció. A nevét a keresztségben az anyukám egyik kolléganőjéről kapta, tőle származik a tejfölös-hagymás-pirospaprikás-bacon-os-vörösboros ízorgia, és azután egyszer úgy gondoltam, jó lenne valami fehérboros kombinációt is kitalálni. Így született ez a változat, ami azután Zsuzsa VKF-kiírása miatt egytálabb étel lett annyiban, hogy került bele karikákra vágott krumpli.Ezzel nemcsak a kiírásnak felelt meg tökéletesen, elvetve egyúttal a köret gondját is, hanem eljuttatott ahhoz a felismeréshez is, hogy vajon miért nem így csináltam eddig mindig, hiszen a krumpli is jól magábaszívta az összes ízeket - tulajdonképpen a hús meg a bacon elhagyásával vegásítani is egyszerű.


Hozzávalók: (kb 4 személyre)

4 csirkecomb

8 szelet baconszalonna

80 dkg krumpli

2 doboz tejföl

25 dkg csiperkegomba(lehetőleg kisebbek)

2 nagyobb fej vöröshagyma

2 tk.kakukkfű

őrölt bors

1dl félszáraz/száraz fehérbor




A sütőt előmelegítettem 260 fokra.

A baconszeletekkel kibéleltem egy szögletes jénai tálat. A megpucolt krumplikat jó félcenti karikákra vágtam- ez volt a következő sor, utána jöttek a vöröshagymakarikák, néhány pici gomba egyben, majd a besózott és lisztbe forgatott csirkecombok. Jöhetett a többi - félbevágott - gomba, azután a hagyma, majd a krumpli másik fele.

Ezután az egészet nyakon öntöttem a tejfölös-fehérboros-kakukkfüves-borsos öntettel, amibe tettem még egy fél kávéskanálnyi sót is.

A tálat alufóliával lefedtem, 40 percnyi sütés után a fóliát levettem, hogy kicsit piruljon a teteje, és elpárologjon némi leve is, hogy sűrűbb legyen a szaft.

Ha valaki cseréptálban csinálja, az még sokkal helyesebben jár el, ekkor viszont kell a tejfölhöz még egy dl víz is, vagy fehérbor opcionálisan.

A történeti hűség kedvéért: a korábban ismertetett korcsolyázós ügy miatt az összes szeletelés és pucolás az Ember érdeme. Lehet megtanul főzni.

Philippini



Szerintem elég egyszerű, de nagyon munkaigényes kaja,ami viszont eddig mindig „behozta” a fordított időt, hálás ízlelőbimbók és tekintetek formájában...Leírom miből, hogyan készül, s a végére kerülnek az apróbb kis csalások...:-)

Alapvetően ez egy zöldséges, húsos, tésztás ennivaló. A hozzávalók ízlés szerint variálhatók, elhagyhatók, bővíthetők.
A recept a Fülöp-szigetekről származik, Európára adaptálva.



Hozzávalók:

Vegyünk minél többféle hagymát
:
2 fej vöröshagyma

1 fej lilahagyma

1 szál póréhagyma

1 csom zöldhagyma

1 fej fokhagyma


25 dkg. lilakáposzta

25 dkg. fehérkáposzta
25 dkg. sárgarépa


20 dkg. spagetti
20 dkg. csirkehús


oliva olaj, gyömbér, szójaszósz, chilipaprika, chiliszósz, ketchup,cheyenne bors


Na,a hozzávalók nagyjából ennyien vannak. Kapjunk elő egy WOK-ot.Na, ez nekem nincs, tehát egy nagyon nagy lábost kerítek. ( széles aljú, nem túl magas falú) Kb. fél centi olaj a lábos aljára, és rákerülnek a zöldségek.

A lényege ennek az ételnek, hogy nagyságrendileg hasonló méretű darabokra vágjuk a zöldségeket.
Az összes hagymafélét elkezdjük dinsztelni, pirítani az olajon.Ha friss gyömbért szereztünk, akkor gyufaszál méretű csíkokra vágjuk, és hozzádobjuk. A fokhagyma girizdeket 2-4 be vágva adjuk hozzá. Folyamatosan kevergetjük.
2-3perc múlva mehet a répa, ( esetleg fehér répa, karaláb, egy PICI zeller is) Jöhet hozzá pici szójaszósz.

A chilipaprikát felaprítjuk, pici olajon megpirítjuk, majd a felcsíkozott csirkemellet hozzádobjuk, borsozzuk.


Eközben a már lobogó sós vízbe a kettétört spagettit tesszük. 1 percig főzzük, majd a lángot kikapcsoljuk, fedőt rátesszük. 6 perc múlva leszűrhető,és kész.


A zöldségeinket ugye nem felejtettük el kevergetni? A répák óta eltelt újabb pár perc, hozzáadjuk a káposztákat.( esetleg zöldbab, kukoricakonzerv, zöldpaprika ) Keverjük, pirítjuk. Ha leégés-gyanús lenne, locslhatunk hozzá újra szójaszószt. Sótartalma miatt pici levet ereszt...

A pirított húst kiszedjük egy kis tányérra, félretesszük. A visszamaradt forró chilis olajban átforgatjuk a leszűrt tésztát.A zölségeink lassan készen vannak, hiszen nem szétfőzni szeretnénk őket, hanem ahogy „példaképem” Benke Laci bácsi mondaná: resh, ropogós legyen! :-)Hozzádobjuk a hús, tésztát, szójaszószt, chiliszószt, ketchupot, átkeverjük,és frissen, forrón a tányérokra halmozzuk.

Mint biztos feltűnt, szójaszószt pl. többször keveset tettem bele.
Kifejezetten ízlés kérdése, én pl. még a tányéron is meglocsolom.Nekem itthon van saját termésű chilim, s bár végül is bármilyen csípőssel helyettesíthető a chiliszósz, „igazi” csak ettől lesz...
Csirke helyett lehet pulyka, malac, még marha is. De akár el is hagyható, és máris VEGA kaja lett.
Most, a gazdasági válság idején készült ételben a drága spagetti tésztát helyettesítettem egyszerű csavart tésztával, amit még nagy tételben a kutyinknak vettünk...:-)

Összefoglalva:A minél többféle hagymát az egyforma méretűre vágott többféle zöldséggel, szójaszósszal megpirítunk, vlm. tészta, és vlm. hús kerül hozzá, s picuri csípőssel bolondítjuk.
étvágyat!


Papachef



Vendég

Tudtam, hogy segítőkész. Tudtam, hogy van humora. De az Illető akkor vált gyanússá, amikor véletlenül kiderült, hogy egy egyszerű szerdai napon ebédet főz a családjának. Amikor pedig megtudtam, hogy a komplett karácsonyi menü elkészítése mellett még stollent is sütött ( "-Azt is Te csináltad??? - Mééér,baj?" ), akkor már azt is tudtam, hogy terveim vannak vele. Így érkezik a virtuális konyhámba - azt nem tudom, milyen rendszerességgel, mert ilyen felesleges részletekbe nem mentünk bele, de bármikor szívesen látva - az Illető, aki a Papachef nicknevet választotta magának. Remélem, sokan fogadják majd a receptjeit örömmel, nekem meg meggyőződésem, hogy a férfiak, ha egyszer nekiveselkednek a főzésnek, valamiért - biztos, mert mások, mint a nők..hát azért - más, "pasisabb" kaják elkészítésére képesek.

Arról meg aztán külön értekezést lehetne írni, hogy vajon miért férfiak a legnagyobb séfek...
De tényleg, miért?

2009. január 20., kedd

1 szalag

"Igazából nem is jó szó rá a díj - szóljon, akinek eszébe jut rá jobb kifejezés - inkább jelzés a barátságról és a közelségről, ami legkevésbé értendő földrajzilag. Lényege, hevenyészett fordításban:"Ha blogolsz, hiszel a "proximitásban" a térben, időben, és kapcsolatokban való közelségben és teszel is érte".
Ezek a blogok különösen varázslatosak.Íróik célja, hogy barátokat találjanak. Nem az anyagiak vagy a hatalom érdekli őket.
Reméljük, hogy amikor kibomlik a szalag az üzeneten, még több barátság fog születni. Figyeljünk oda jobban az ilyen blogokra! Add tovább nyolc újabb blogolónak és mutasd meg ezt a leírást is!"

Garffyka küldte nekem ezt a láncszemet, ami összekapcsolja az egymástól olyan sok mindenben különböző, de valamiben mégis nagyon hasonló embereket: akik hisznek abban, hogy ez a webkettes izé, a bitek meg a byte-ok, ha okosan használjuk, nem elválasztanak, elidegenítenek, és elmagányosítanak, hanem összekötnek. Áthidalnak földrajzi távolságot, kulturális vagy (már aki ezt számontartja) vallási, társadalmi, ízlésbeli, életkorbeli különbséget.
Blogger vagy?

Sok szeretettel adom tovább Annának, Cserkének, Dokinak, Grenadine-nak, Ízbolygónak, Mammának, Marmalade-nak, és Noéminek, aki most csak néha lakik a szomszédunkban, egyébként a napokat számolja vissza Kijevben, és még mindig 800 felett jár...
Related Posts with Thumbnails