Duplacsokis kenyér

Nem is duplán szerintem, hanem inkább triplán és nagyon-nagyon. Eddig is tudtuk, hogy az amerikai receptek alapján készült sütik  egyik durva véglete a tíz dekánként ezer kalória, de valljuk be őszintén,  nem esnek jól ??? De, nagyon is jólesnek. Mert finomak. Mert édesek. Mert tele vannak vajjal. Cukorral. Csokival. És megérdemlünk néha valamit, ami jó,  erkölcstelen, és hízlal ? IGEN.

A Baked fiúk második könyvükben csupa amerikai klasszikust idéztek fel, és nekem úgy tűnik, még rátettek a klasszik receptekre egy lapáttal. Nálunk még nem fordult elő, hogy valamiből, ami csokis, két szerény szelet után, - egy nagy bögre tejjel, csakhogy legyen a vacsorában valami, ami egészségtudatosnak minősíthető - a gyerekek felállnak az asztaltól és azt mondják: "köszi Anya, ez szuper, de egyszerűen nem tudok többet enni...." - pedig mogyoróvaj nem is volt hozzá. Így tulajdonképpen  két legyet ütöttem egy csapásra: a kenyér másik  fele szuper desszertalap maradt fagyihoz.

Mindemellett a hozzávalók listája - talán az összesen 20 dkg cukrot kivéve - nem is igazán rémisztő, elkészíteni - lévén hogy igazi jó amerikai módra csak mindent össze kell keverni - igazán egyszerű. A cukrot pedig, szokásommal ellentétben  nem csökkentettem le, és szükség is van rá a rengeteg kakaó miatt. Az egyszerű hozzávalók és az egyszerű elkészítés ellenére egy magasabb osztályú sütemény kerül ki a sütőből - ez az igazi mesterek titka.

Hozzávalók:

15 dkg nádcukor

12 dkg kakaópor

6 dkg liszt

5 dkg cukor

1,5 tk. szódabikarbóna
1 csapott tk. sütőpor

1 tk. só

2 tojás plusz egy tojássárgája

2 dl tej ( A receptben író van, egy éve nem látok sehol...)

1 tk. vaníliakivonat

1,2 dl étolaj

20 dkg étcsoki

A sütőt 180 fokra előmelegítettem.

Az első hét hozzávalót egyenletesen elkevertem. A következő négy hozzávalót kézi mixerrel simára kevertem, majd fokozatos, lassú sugárban a mixer legkisebb fordulatán a száraz hozzávalókhoz öntöttem . Csak addig kell keverni, míg sima lesz, nem kell túlkeverni! Az apróra tört étcsokit fakanállal forgattam bele.

Szögletes, 22X12-es, kilisztezett és vajazott kenyérformában sütöttem, pontosan a recpet szerinti egy óra tíz percig, ekkor már jó volt a tűpróba. 

Először lassan mozdul a tészta, de azután gyönyörűen felemelkedett, kitöltötte teljesen a formát. Úgy a 40. perctől kezdve takartam a tetejét, mert a sok kakaó miatt ijesztően feketének nézett ki - mintha égett lenne, de hogy átsüljön, az utolsó 10 percben levettem az alufóliát. Kisülés után 10 percig a formában hűlt, majd rácsra raktam ki. Ekkor a külső "héja" vékony és picit  ropogós,  másnapra, alufóliába csomagolva volt szerintem tökéletes, ekkor egyenletes, nagyon csokis, sűrű, de mégsem fojtós, tömör gyönyörűség lett belőle.

Legközelebb a csoki fele megy a tésztába, másik fele pedig csokis bevonatként kerül a süti tetejére.

Zsályás-kolbászos húsgombócok spagettivel és paradicsomszósszal

Biztos találkoztatok már azzal a jelenséggel, hogy ugyanaz az étel más formában sütve-főzve-feldolgozva valami titokzatos okból egy fokkal feljebb lép, ízesebb, érdekesebb, finomabb lesz. Így jártunk mi is ezzel az eredetileg szósz formájában létező raguval: szétválasztottam a paradicsomos alapot a fűszeres hústól, és az utóbbi idők egyik legütősebb olaszos fogása lett belőle. A szósz egy kevéssé értékelhető fotóval már jó pár éve fenn van a blogon, ember ki nem próbálta szerintem, pedig  megérdemli. Ha pedig egy kis energiatöbblettel húsgombócos mártássá alakul, akkor esélyes, hogy az asztalnál ülő pasik elégedett szuszogással lapátolják befele az utolsó gombócig. Nálunk teljesen kidőltek tőle...:)

Hozzávalók ( 4 személyre)

- a gombócokhoz

25 dkg sovány darált hús (én most pulykát használtam)

10 dkg csípős szárazkolbász

6 nagy levél zsálya

6 gerezd fokhagyma

1 zsemle

1 kicsi tojás vagy egy tojás fele
fél tk.só 
bors

- a mártáshoz

7 ek. olívaolaj
3 ek. sűrített paradicsom
1 nagy fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
1-1 kk. szárított bazsalikom, kakukkfű és oregano
1 kk. só és cukor
kevés frissen őrölt bors


40 dkg spagetti

A kolbászt körömnyi darabkákra aprítottam, apróra vágtam a zsályaleveleket (Az idei telet szó nélkül kibírta a kertben) a fokhagymát fokhagymanyomón préseltem át.  A zsemléből kinyomkodtam a vizet és a hozzávalókból összeállítottam a gombóc masszáját. Nagy, púpozott teáskanálnyi masszát használtam egy gombóchoz - kb 40 darab lett.

Feltettem a tésztának a vizet.

A mártáshoz egy nagy teflonserpenyőben megforrósítottam az olajat, az apróra vágott hagymát és fokhagymát átforgattam, majd sóztam és kisebb lángon, kevergetve megpároltam benne. Mikor a hagyma leve már nagyrészt elpárolgott,  öntöttem még 2 ek olajat a serpenyőbe és a gombócokat óvatosan -két részletben- beleraktam, kicsit nagyobbra vettem a lángot és először kb. 3 perc alatt az alsó felüket, majd a felsőt pirítottam meg ( Ha így kis kérget sütünk a gombócok aljára-tetejére, elkerülhetjük hogy totálisan szétesve kvázi milánói mártásként végezzék.)

Ekkorra forrt a víz és beletettem a spagettit és a sót.

Mikor már az összes gombóc biztonságban megpirult, hozzáadtam a sűrített paradicsomot, annyi vizet, hogy félig ellepje a gombócokat, megfűszereztem a szószt és részben fedő alatt  még 10 percig főztem - ekkorra a mártás  is besűrűsödött.

Szolg közl: Bár sokáig Aranyfácán fan voltam, de úgy kell külön vadászni rá, most az Aldi tubusos sűrített paradicsomát használtam. Átlagos olasz konzerv sűrített paradicsom szárazanyagtartalom(ref): 18%. Aranyfácán: 22-34%, Aldi tubusos olasz: 36% (!!)

Citromos-vörösáfonyás keksz

Már le se merem írni, hogy Meyer citromos :D. De nem is ez a lényeg benne egyébként, hanem a búzadara. Igen, egy kicsi trükkel nemcsak ropogós textúrát lehet bevinni egy omlós vajas kekszbe, hanem a keksz állagának lerontása nélkül szuper aromákat is, bármilyen folyadékkal. Csináltam már búzadarás  kekszeket, ilyet és ilyet,  de a beáztatós ötlet a Meyer citromoktól jött: mivel nem olyan erős az ízük, mint a sima citromnak, ezért úgy gondoltam több citromlevet kell bevinni a sütibe, hogy a finom, lágy aroma előjöjjön, de úgy, hogy közben ne tegye tönkre  a vajas keksz állagát. És mivel (meyer) citromlével működött, szerintem működik más folyadékkal is, a hétvégére tervben van egy whiskys-tejcsokis-karamellás keksz, majd tudósítok...

Hozzávalók: (kb 25 darabhoz)

12 dkg puha  vaj
8 dkg cukor
15 dkg liszt
2 ek. búzadara 

2  Meyer citrom lereszelt héja 

2 ek. Meyer citromlé ( vagy 1-1  kanál citrom és  mandarinlé,  sima citromból elég a fele)

5 dkg aszalt vörösáfonya
negyed kk. só

A búzadarát elkevertem a citromlével, és hagytam állni. Kézi mixerrel 3 perc alatt habosra kevertem  a vajat és a cukrot, belereszeltem a citromok héját, majd kanállal hozzákevertem a lisztet, a beáztatott búzadarát, sót és az áfonyát. A puha masszát kétfele osztottam, és 3 cm átmérőjű, kb 10 cm hosszú rudakat formáztam belőlük folpackba csavarva. 2 óra hűtés után éles késsel jó fél centi vastag szeletekre vágtam a tésztát és 180 fokra melegített sütőben 12 perc alatt megsütöttem. ( Jó ujjnyi helyet kell hagyni a sütik között, mert megnőnek sütés közben.) Ha a korongok széle már  pirulni kezd, akkor jó, bár puha még, de a tepsin kihűtve lesz tökéletes.

Halfilé Meyer citrommal és kaprival

A tökéletes  mediterrán fílingbe kicsit bezavar a sűrű hóesés, de  a vacsora/ebéd  15 perc alatt kész, és amíg sül a hal, nyugodtan kezdjük meg az üveg száraz fehérbort, és ne zavartassuk magunkat a gondolattól, hogy mindjárt mehetünk lapátolni a havat 60 méter járdáról.

Hozzávalók (személyenként):

1 nagyobb tengerihal-filé
3 vékony szelet Meyer citrom
2 dkg vaj
1 ek. kapribogyó

A sütőt 180 fokra előmelegítettem.

A halfilét enyhén  sóztam (azért, mert  sóban eltett kapribogyót használtam), borsoztam. A sütőpapírt megvajaztam, rápakoltam a filéket, megszórtam a kicsit leöblített  kapribogyóval, betakargattam a citromszeletekkel, a vaj másik felét rámorzsoltam és 180 fokon 10 perc alatt gyorsan megsütöttem. Takarni, becsomagolni nem kell, a vaj és a citrom gondoskodik arról, hogy a halfilé ne száradjon ki, kicsit sült-kicsit omlós maradjon, és a kaprival együtt  nagyon finom, tunkolnivaló szószt varázsolnak a hal mellé.

(Meyer) citromos szelet

Eddig meg voltam győződve arról, hogy a muffin a világ legegyszerűbb süteménye.

Hát nem.Ez az.

És szerintem sokkal jobb, mint a muffin. Talán nem lehet annyiféle módon variálni, alapból mondjuk csak mindenféle citrusfélével, de egy kis plusz  alkohol, csonthéjas, fűszer nem rontja el, és akkor már ott is vagyunk ezer variációnál. Most a még mindig tornyosuló Meyer citromokból készült, és a Népek azonnal beszavazták az állandó műsorfüzetbe.

Ha megnézem a könyvjelzőimet, akkor a lemon slice-ból van vagy tíz, ideje volt egyet kipróbálni, és mekkora mázli, hogy ezt az abszolút just-for-dummies receptet választottam.5 perc alatt van kész, nem kell hozzákomolyabb felszerelés, csak egy  tál, egy fakanál, egy citromcsavaró és egy tepsi.

Hozzávalók: (20X20as tepsihez vagy 22cm-es formához)

-a tésztához:

10 dkg vaj 

12 dkg liszt

2. ek. cukor

csipet só

A sütőt 180 fokra előmelegítettem.

A vajat a mikróban 400 watton 2 perc alatt  megolvasztottam (langyos legyen csak), és hozzákevertem az előzőleg összekevert cukorhoz, sóhoz  és liszthez. A kevercset a sütőpapírral bélelt tepsire szórtam, és egyenletesen elnyomkodtam a tepsi alján.  20 perc alatt a sütő alsó harmadába tett rácson  megsütöttem - kellemes aranybarna színűnek kell lenni a tésztának.

a krémhez:

3 tojás
10 dkg cukor
3 ek. liszt
2 (Meyer)citrom lereszelt héja 
1,2 dl. citromlé

Minden hozzávalót simára kevertem, és a sütőből kivett tészta tetejére öntöttem. 160 fokra levett sütőben 20 percig sült. (Ekkor még kicsit mozoghat a közepe, nem baj, a kihűlés során megdermed, pont, mint a sajttorta.)

Rácson, a tepsiben hűtöttem ki.)

Kapcsos formában nem csinálnám, mivel ha a tészta nem zár tökéletesen a forma oldalánál, esetleg kifolyhat a citromos krém, ami a sütés kezdetén igen folyós.

Sima citrom esetén a cukor mennyiségét emelni kell, maximum a duplájára.Ha  naranccsal, mandarinnal készül, maradhat a fenti arány - 10 dkg -nál kevesebb esetleg nem köti meg rendesen a tojásokat.

Recept innen.

Karácsonyi torták III. (műelemzés, recepttel)

A klasszikus témaválasztáshoz klasszikus forma dukál: az alkotó nem tért le a hagyományos útról, amikor egy expresszívebb, nonfiguratív forma helyett a fatörzsábrázolást választotta a francia karácsonyi fatörzstortához (aka Buche de Noel) Sőt, további komor kereteket jelölt ki a hagyományos csokoládékrém melletti kiállásával, hiszen így a forma és a beltartalom könnyen  hétköznapi utánzássá silányíthatja a sütemény külső megjelenését. Ráadásul ott lebegett a übergiccs habcsókgombák csalogató csapdája, amit csak erős túlzások igénybevételével lehet más, nem hétköznapi magasságba emelni. De művészünk inkább az elegáns, nemesen egyszerűsítő értelmezés mellett voksolt:  kellemesen lágy, natúr marcipánból készült indák és borostyánlevelek teszik mozgalmassá az összhatást, jelképezve egyúttal az újjászületést, a Zélet nagyszerű burjánzását. Az összbenyomás mindezek ellenére mégis az, hogy alkotónk a pár napon belül elkészült művek utolsó darabjára kissé megfáradt, magába fordult, és elveszítette játékos lendületét, amelyet nem ellensúlyoz a torta oldalán felbukkanó, vicceskedő  kukac sem.

Hozzávalók: 

a piskótához:

5 tojás sárgája

3 tojásfehérje

5 ek. cukor

3 dkg olvasztott vaj

7 dkg liszt

3 dkg kakaópor

1 késhegynyi sütőpor

1 dl frissen csavart narancslé

1 ek. porcukor

-a krémhez:

5 tojás sárgája

15  dkg cukor

5 ek víz

15 dkg étcsokoládé

3 dkg kakaópor

25 dkg vaj

5 dkg porcukor

- a díszítéshez: 15 dkg marcipán

A sütőt 180 fokra előmelegítettem.

2 tojás szétválasztottam, három egész tojást és 2 sárgáját a cukorral  kézi robotgéppel 10 perc alatt világos, habos krémmé kevertem, a végén hozzáadva a vajat is. A lisztet, kakaót, sütőport hozzászitáltam és óvatosan forgatva sima tésztává kevertem. Sütőpapírral bélelt 30X32 cm-es tepsibe simítottam és 180 fokon 10 perc alatt megsütöttem.Ezalatt  a narancslevet és a porcukrot kicsit beforraltam, a kisült piskótát meglocsoltam vele, majd sütőpapírostól feltekertem és hagytam kihűlni.

( A tojássárga arányának növelése, plusz a vaj (vagyis a plusz zsíradék) puhábbá és könnyebben és szebben tekerhetővé teszi a piskótát.)

A vízből és a cukorból kis lángon szirupot főztem - nem kell sokáig főzni, elég ha felolvad a cukor és picit besűrűsödik a folyadék.Az étcsokit a mikróban 1 perc alatt, kétszeri keveréssel megolvasztottam. A szirupot  hűlni hagytam.A tojássárgáját kézi mixerrel felvertem és közben fokozatosan belecsorgattam a meleg szirupot( óvatosan, nehogy összerántsa a tojást) és habosra vertem. A vajat is habosra kevertem a kevés porcukorral elkevert kakaóval, hozzákevertem az étcsokit, majd apránként a tojásos krémet.

A piskótát megtöltöttem a krém kétharmadával, a tekercs 1/3-át ferdén levágtam, oldalról a hosszabbik részhez illesztettem és így vontam be kívülről, eltakarva a krémmel az illesztést is.

A díszatés natúr marcipánból készült.

A piskóta fejből, a krém pedig a klasszikus fatörzskrém jól megemelt étcsokitartalommal.

Penne Meyer-citromos-gombás szósszal

Ez volt az egyik sós étel, amihez kipróbáltam a Meyer citromot, és nagyon jól sikerült eltalálni az arányokat, színeket-ízeket, végre nemcsak olaszos-paradicsomos  a tészta :)


Hozzávalók: (2 személyre)

30 dkg penne (durum)
25 dkg aprószemű fehér csiperkegomba
2 dkg vaj
fél Meyer citrom leve és lereszelt héja
1 dl tejszín
1 csapott teáskanál étkezési keményítő
frissen őrölt bors
só

A tésztát ki-ki főzze meg ízlése szerint, mialatt a mártás elkészül.

A szószhoz a megmosott, aprószemű csiperkét négybe vágtam és a teflonserpenyőben felforrósított vajra dobtam, csipetnyi sóval  sóztam. Néhány keverés után hozzáöntöttem a citrom kifacsart levét ( ez a fajta citrom nagyon lédús, majdnem fél deci volt egy fél citromból) és fedő alatt néhány perc alatt átpároltam, így a gomba is levet eresztett. (Nem akartam most megpirítani a gombát, meg is maradt a szép világos színe). A tejszínt simára kevertem a keményítővel és a gombára öntöttem. Ráreszeltem a citromhéjat, épp csak összeforraltam, hogy kapjon a szósz kis testet a keményítőtől, és 4-5 tekerésnyi friss borssal fűszereztem.

A mély, dús ízű parmezán jól kiegészítette a mártás nagyon kicsit  savanykás-fűszeres ízét.

Ha sima citromból készíteném, akkor egy tk. citromlé mellé tennék bele egy fél mandarin levét, hogy hasonlítson a Meyer citromhoz.