Madeleine

A sárga ételek GBT-s témájáról rögtön ez a kis semmiség süti jutott eszembe. Proust ugyan nagyon megmarketingelte, de valójában - ha az alapreceptet nézzük - igazából egy kellemes, elég édes, vaníliás piskótaszerűség, olyan, amit - bár egyébként is puha - sötét téli délutánokon teába lehet mártogatni.
Előnye viszont a könnyű elkészíthetőség, és hogy ezerféle ízvariációt lehet belőle kihozni, vagy tea helyett lehet melléadni valami ütősebb szószt, gyümölcsöset vagy csokisat - bár nálunk az első 12 darabot csak úgy magában a gyerekek 5 perc alatt eltüntették a reggeli után.

Ebben a receptben a plusz egyedül a barnított vaj használata, ami ad egy kis mogyorós-diós mellékízt (talán), nem ördöngösség, de nem muszáj ilyet használni, nyugodtan lehet sima olvasztott vajat is használni, úgy kb. 10 perc kell, és már lehet is sütni.


Hozzávalók:

17 dkg vaj

10 dkg liszt

12 dkg cukor

5 kisebb tojás

1 tk. vaníliakivonat

1 csipet só


A vajat egy vastag aljú lábasban felolvasztottam és lassú lángon kb. 20 percig gyöngyöztettem - a végén teljesen tisztán lehetett érezni a mogyorós-diós illatát, nagyon finom :). Ezután dupla törlőpapíron keresztül átszűrtem, hogy az apró barna részecskéktől megszabaduljak.

Amíg a vaj készült, kézi mixerrel habosra kevertem az egész tojásokat - nagy fokozaton 3-4 percig - majd fokozatosan hozzákevertem a cukrot is és addig kevertem, amíg piskótaszerű lágy keveréket kaptam. Óvatosan, már csak fakanállal hozzákevertem a vaníliakivonatot és az átszitált lisztet, amíg egynemű masszát kaptam. Ezután kevertem bele, szintén kedvesen és gyengéden a langyosra hűlt vajat.

A madeleine-formát kivajaztam (azt tapasztaltam, ha lisztezem is, a sütik kapnak egy lisztes-vajas barna bevonatot) és a mérőkancsóba töltött folyós masszából - így a legegyszerűbb, nem kell kanállal mindent összecsöpögtetni - a formákat 4/5 részig megtöltöttem.

190 fokra előmelegített sütőben kb. 12 perc kellett míg egy adag kisült- ha a széle elkezd barnulni és a sütik teteje tapintásra már nem nedves, lehet kivenni.

Ennyi tésztából 44 nagyobb madeleine lett.

101 Cookbook receptjét használtam.


És egy kis OFF:

Igen divatos virágokat dobálni a gasztrofotókon ide-oda, én se tudtam/fogok ennek ellenállni, mert kétségtelenül feldobják a képet, ráadásul szerencsés vagyok, mert kéznél vannak.

Itt téli jázmin látható: Igénytelen, nagyon korán virágzó cserje. A nagyon korán valójában januárt jelent, de idén nem tudott kibontakozni nálunk a kocsibejáróról rálapátolt méteres hó alatt. Kevésbé havas teleken annyira jól esik ránézni, igazi gyönyörűségek a sötét januári napokban fagyálló, világító sárga virágai. Ráadásul könnyen terjed, hajtásai a földig hajolva legyökeresednek.