Cheesecake parfé eperrel

Ugyan a panna cottát én se írom főtt tejszín-nek, se a tagliatellé-t szélesmetéltnek, de valahogy jobban szeretem, ha van magyar megfelelője, a krumplilevest krumplilevesnek hívni. De ez a desszert annyira cheesecake és nem sajttorta, hogy muszáj volt anglomán nevet hagyni neki. Nyilván tudat alatt közrejátszik a névválasztásban, hogy amióta Tintaleves Eszter kislányának ügyes keze az én nevemet húzta ki a sapkából(?), azóta egy ezévi GoodFood naptár szolgál a konyha falán, számontartani az ide-oda szaladgálnivalókat és a hétvégék szigorú és igazságos elosztását nagymamák megvizitálása, a régóta halogatott rokonlátogatások, baráti csevejek, s a máig látogatatlan és lassan félévessé cserepedő rengeteg bébi megcsodálása okán. Eszterrel megbeszéltük, hogy majd sorban főzöm a havi ételeket, és bár van lemaradásom, ez a sajtorta-parfé kitüntetett helyen állt a kipróbálandó, havonta sorakozó kaják között. Valódi neve strawberry upside-down cheesecake, ugye milyen jól hangzik? Jól tettem, hogy kipróbáltam, mert nagyon szuper párosítása a savanykásnak, édesnek, krémesnek, tejszínesnek, lágynak és hidegnek, fehérnek és pirosnak, mellesleg látványos, pedig pofonegyszerű.


Hozzávalók: (kb 8 szelet)

2,8 dl tejszín
és még 0,5 dl tejszín
1 pohár tejföl
20 dkg soft cheese (natúr sajtkrém, a Tesco-ban is ezen a néven fut)
8,5 dkg porcukor
1 citrom/lime
8,5 dkg teljes kiőrlésű keksz (Győri Zabfalatok, tökéletes)
5 dkg vaj
11 szem eper
ribizli (nem látszik...)

(A kevéssé kerek mennyiségek az oz-gr átváltás miatt alakultak ki.)




A tejszínt a porcukorral lágy habbá vertem, belekevertem a fél deci tejszínnel elkevert tejfölt,(hm-hm, akartam én házi créme fraiche-t készíteni, csak valahogy elfelejtkeztem arról, hogy azt napokkal előbb kell indítani, egyébként meg 2 dl creme fraiche a recept szerint) a soft cheeese-t, a fél lime levét és lereszelt héját. Tálastól betettem a mélyhűtőbe jó két órára, majd kivettem és robotgéppel jól felkevertem a félig fagyott masszát, hogy ne legyenek benne jégkristályok.

Egy 20x11 cm-es (7 cm mély de kb 6 centi magas lesz a süti csak) négyszögletes fémforma alját és két végét sütőpapírral borítottam, a félbevágott eperszemeket vágot felükkel lefelé belesorakoztattam, a közökbe ribizlit tettem (nem látszik; az eredeti receptben áfonya van, az látszik a képen, gondolom, mert laposabb a szem, vagy ügyesebb a cukrászuk, mint én...) és óvatosan rákanalaztam a krémet.

Ezután újabb hűtés következett. Legalább 3-4 óra kellett, hogy kellően szilárd legyen ahhoz, hogy a lezúzott, és a megolvasztott vajjal elkevert kekszmorzsát egyenletesen el tudjam lapogatni a tetején, vagyis a leendő alján.

Tálalás előtt nem árt, ha kicsit enged, mert a a parfé ugyan szeletelhető egy jó éles késsel, de a megfagyott eperszemek átvágása már nem fog menni a parfé roncsolása nélkül.

És akkor hogy fotózunk???


Ui: Most látom, hogy a képek tisztára a blogszínhez vannak dizájnolva...persze direkt!!



Két évvel ezelőtt: Epres tiramisu











Egy évvel ezelőtt: Görög citromos süti