Gyümölcssaláta bazsalikomsziruppal

A két pici sárgadinnye szombat délfele kettecskén kuporgott a piacon egy láda sarkában, az árus rakosgatta ide-oda szegényeket, látszott hogy ezek a méretük miatt senkinek sem kellettek... Én megsajnáltam őket, hazavittem, begurítottam a hűtő sarkába, és amikor a nyaralás előtt jól ki kellett enni onnan mindent, előkerültek. Volt   málnából és ribizliből kevés, amit nem fagyasztottam még le, barack a dzsemfőzésből, már csak egy kis szirupot kellett összedobni  bazsalikommal  - hagytak még   a csigák  a kertben.

Nem mértem mennyiségeket, viszont a dinnyéből kikapart magok helye  nem is olyan kicsi, a két pici dinnyébe is simán belement vagy 20 dkg vegyes gyümölcs: málna, ribizli és apró kockára vágott sárgabarack. 

Már a  szirup főzése előtt jól hűtsük jégbe a gyümölcsöket.

A bazsalikomsziruphoz:

2 ek víz. 

4 ek cukor

pár csepp citromlé

4-5 bazsalikomlevél

A vizet és a cukrot lassan felmelegítettem, hozzáadtam a citromlevet, kicsit hagytam, hogy besűrűsödjön, majd beledobtam a megmosott és felaprított bazsalikomot. Még 2-3 percig forraltam, és hagytam teljesen kihűlni. ( Ha egy éjszakát áll a hűtőben, még jobban átveszi a bazsalikom ízét, és halványzöldes lesz.)

A leszűrt szirupot a jól behűtött gyümölcsökre locsoltam, és egy élesebb szélű kiskanállal már kanalaztuk is kifele a dinnyét a héjából az illatos szirupos gyümölcsökkel együtt.

Mángoldos-tejszínes gnocchi

A mángold gyönyörű. Egy könnyelmű beveásárlási rohamnak köszönhetően, mikor tavasszal a piacon  a zöld levelű és neonsárga, vörös, és  magenta  erezetű, meg a  lilalevelű, lila erezetű palántákat egy árusnál megláttam, tele van vele a kert. Nőnek őrült módjára, csak inni kérnek folyton,  de a gyerekek kizárólag egzotikus külsejű dísznövényként hajlandóak tekinteni rá, így elég nehéz a családi étrendbe beilleszteni. 

A spenóthoz hasonlítják az ízét, szerintem meg nem hasonlít rá egyáltalán, mert van egy édeskés, ánizsos, fűszeres beütése - ehető a vad színű szára is egyébként, amiben ez a jelleg még erősebb.

Ez a gyors gnocchi nyugodtan készíthető friss spenóttal is, ha valaki nem tolta tele a kertjét rikító levelű mángoldokkal, mint én, fokhagyma - tejszín pont ugyanolyan jó hozzá, bacon meg kell minden zöldséges ételbe, amiből férfiak esznek!

Hozzávalók:

5 dkg vaj

4 szelet bacon

egy csomag félkész gnocchi

20-25 db  zsenge mángoldlevél/ spenót

2 gerezd fokhagyma

2 dl tejszín

só

bors

A vaj felén lassú tűzön megpirítottam a csíkokra vágott bacont.  Hozzáadtam a gnocchit, a vaj másik felét,  együtt pirítottam tovább, majd beleforgattam a mángoldot. Mikor kicsit összeestek a levelek, ráöntöttem a tejszínt, rászórtam a fokhagymát és fedő alatt pár percig összepároltam.

Barackos csirke

A sárgabarack  mindenbe jó :).

Hozzávalók: (3-4 személyre)

60 dkg csirkemellfilé
4 kisebb sárgabarack
4 dkg vaj
2 újrépa
2 ek juharszirup vagy méz
1 kk. szecsuáni bors
csipet fahéj
fél citrom leve
só és bors

A barackokat kimagoztam, vékony szeletekre vágtam, felkarikáztam a zsenge répákat is. A vaj felét teflonserpenyőben felforrósítottam, rádobtam a barackokat és a répát, gyorsan rácsorgattam a juharszirupot és nagy lángon pár perc alatt  karamellizáltam. Kiszedtem a serpenyőből, félreraktam, a vaj másik felén átpirítottam a vékony csíkokra felvágott csirkemellet, sóztam,  borsoztam, hozzáadtam a félrerakott barackot és répát, a mozsárban megtört szecsuáni borsot, picike fahéjat, a citromlevet, majd fedő alatt pár perc alatt összepároltam, majd a végén fedő nélkül,  nagy lángon a keletkezett levét besűrítettem.

Rákóczi túrós jégkrém

Éjjel fél kettőkor, mikor kész lettem az idei barackdzsem-adaggal, tudtam már, hogy a szokás szerint pont egyetlen üvegbe se passzoló kis maradéknak reggel hol lesz meg a helye: ebben a Rákóczi túrós jégkrémben. Bár eljátszottam a gondolattal, hogy tökéletes Rákóczi-túrós jégkrém csak akkor lenne, ha lenne benne összetört habcsók is, de tudtam hogy a habcsóksütés gondolata éjjel kettőkor vagy netán korán reggel a szabi előtti utolsó  munkanapon kizárólag az órák óta tartó dzsemfőzés tudatmódosító hatásának köszönhető.

A tölthető és állítva fagyasztható jégkrémformák helyett, ami nekem a kicsi mélyhűtőmbe nagyon nehezen fér be, és folyton fel akar borulni is persze, nagyon beváltak ezek a rugalmas szilikonos formák a Tchibo-tól: kényelmesebben tárolhatók a hűtőben, és rém egyszerűen kivehető belőlük a kész cucc, nem kell várni, olvadni hagyni, stb. Persze a gyerekek egyből azt kérdezték, hogy házi duplacsokis  Magnumot mikor csinálok...

Hozzávalók:

15 dkg túró
2 dl tejszín
2 ek. citromlé
1 citrom reszelt héja
2 ek. porcukor
1 vaníliáscukor
2 ek. házi  sárgabarackdzsem
2 zabkeksz

A jól behűtött tejszínt kemény habbá vertem. A túrót a cukorral, citromlével és a lereszelt héjával villával jól áttörtem. Hozzáadtam a tejszínhab egyharmadát, majd óvatosan beleforgattam a többi tejszínt is. A formákba tettem kevés barackdzsemet, félig megtöltöttem őket, behelyeztem a pálcikákat,  majd majdnem teljesen teletöltöttem őket a túrós habbal. Szétosztottam a formák között a barackdzsem másik felét, villával óvatosan megkevergettem a márványos hatás kedvéért, majd megszórtam a a kekszmorzsával. 4 órai mélyhűtés után még a fotózást is jól bírta :).

A jégkrém ihletője Gabi parféja volt.

Pavlova ribizlivel és piszkével

Igen, a saláták és zöldségköretek és főételek most várakoznak a hírnévre -.majd ők is sorra kerülnek egyszer - külsejük és elfogyasztásuk utáni endorfin-szint mutató alapján nem érnek közelébe ennek az édességnek. A pavlova meg különben is ritkán kerül az asztalra olyan háztartásban, ahol a kósza tojásfehérjék kizárólagos privilégiuma a macaron alapanyagaként való rövidke létezés. Pedig... a csupacukor-csupahab kategóriában a pavlova savanykás gyümölcsökkel  és  rengeteg hideg tejszínhabbal egy szép nyári estén simán lenyom bármilyen bonyolult és kifinomult édességet. Sütése közben egyedüli trükkje, főleg az ilyen, viszonylag magas építményeknél, hogy türelemmel szárítsuk a sütőben, akkor nem fog töredezni és repedni. ( ha igen, akkor sok tejszínhabbal takarjuk ;) ). Hogy nyár van és közel két  órát megy a sütő 100 fokon?? - hát erre mondják, hogy valamit valamiért.

Hozzávalók:

120gr tojásfehérje ( 4 nagyobb tojásból)

180 gr cukor

7 gr étkezési keménytő

1 teáskanál fehérborecet/ almaecet ( 5% körüli legyen)

4 dl tejszín

30 dkg leszemezett ribizli és 10 dkg piszke

A sütőt 150 fokra előmelegítettem. 

A szobahőmérsékletű fehérjéket  lágy habbá vertem, majd mikor ezt az állagot elérte, fokozatosan  hozzáadtam a cukorból 15 dekát.  Fényes, kemény habbá vertem (ez kb. 4-5 perc még a mixer legnagyobb sebességénél ) , majd a gépet végig járatva   hozzáadtam a keményítővel elkevert maradék 3 deka cukrot - így könnyebben lesz homogén a habban a keményítő. További 2 perc után hozzáadtam a borecetet is, és még egy percig vertem tovább. Ekkor fényes, sűrű hab állagúnak kell lennie.

Egy sütőpapírra 20 centis kört rajzoltam, a papírt megfordítottam, és ráhalmoztam a kör közepére a habot. Egy kanál hátával formáztam nagyjából szabályosra, kb. 5 cm magas lett a külső széle - mivel a habkör tetejét  kissé le kell nyomkodni, és egy enyhén befele lejtő mélyedést kell kialakítani, ahova a tejszínhabot pakolhatjuk majd.

Az előmelegített sütőbe raktam, és a hőfokot azonnal levettem 100-ra. Én a sütő alsó harmadában sütöttem, és a süti fölé raktam egy nagyobb tepsit, hogy elkerüljem a barnulást. Egy óra 20 perc után a sütőt lekapcsoltam, a sütőajtót félig kinyitottam és benn hagytam még 40 percet a sütit.

A jól behűtött tejszínt 1 teáskanál porcukorral kemény habbá vertem, a tészta tetejére töltöttem és megszórtam a gyümölcsökkel.

Recept - főleg a kidolgozási idők - innen, hozzávalók pontosítva.

Cseresznyés-mogyorós pite

A meggyes-cseresznyés-almás piték nálunk nyáron a legnépszerűbbek: még soha senki nem válaszolt nemmel, amikor megkérdeztem, hogy jöhet-e a forró pite tetejére  egy nagy gombóc vaníliafagyi.

Valljuk be, a cseresznyének még feketére éretten sincs igazán karakteres íze - nagyon édes  cseresznyeíze van. Ezért kapott a pite tésztája mogyorót ( dióval is jó lehet szerintem), és a töltelék kicsi fűszerezést.

Hozzávalók:
-a tésztához
40 dkg liszt
10 dkg enyhén megpirított darált mogyoró
10 gr sütőpor
20 dkg vaj
1 nagy tojás sárgája
15 dkg porcukor

-a töltelékhez
2 ek kristálycukor
2 ek étkezési keményítő
fél rúd vanília / egy tk vaníliakivonat/ 1 vaníliáscukor
1 késhegynyi őrölt gyömbér
egy narancs reszelt héja
1,2 kg cseresznye

A tészta első három hozzávalóját jól elkevertem, majd egy aprítógépben morzsássá dolgoztam a hideg, felkockázott vajjal. Hozzáadtam a porcukrot és a tojássárgáját, gyorsan egynemű tésztává gyúrtam, és 2 órát a hűtőben pihentettem.

A  töltelékhez az első öt hozzávalót elkevertem és a kimagozott, lecsöpögtetett cseresznyéhez adtam.

A kettéosztott  tésztát erősen lisztezett munkalapon  30X30 cm-es  lappá nyújtottam, tepsibe raktam, közöttük egyenletesen elosztva a tölteléket. A széleket szorosan lenyomkodtam, de a felső tésztalapot villával sűrűn megszurkáltam, hogy sütés közben távozzon a felesleges gőz.

180 fokosra előmelegített sütőben kb 25 percig sütöttem, míg a tésztalap széle enyhén barnulni nem kezdett, a teteje pedig világos aranyszínűvé vált.

Ribizlis-túrós párna

Langyosan a legjobb, mint minden kelt tészta - édes vaníliás túró, kis citrom és a savanykás ribizli: perfekt nyári vacsorára való. És nagyon eteti magát, a túró szaftos marad a rövid sütési idő miatt, a tészta

Hozzávalók: ( 18-21 darabhoz)

50 dkg liszt

2,5 dkg élesztő (vagy 1 zacskó szárított)

4 dl langyos  tej

2 tojás sárgája

2 ek.cukor

6 dkg olvasztott vaj

csipet só

-a töltelékhez: (ne legyen hideg, mikor a sütire rakjuk, mert nem esik jól a tésztának :))

fél kg túró

2-3 ek. vaníliás porcukor

1 nagy tojás sárgája
fél dl tejszín/tejföl vagy pici tej

1 citrom reszelt héja

20 dkg ribizli

kevés tejföl a párnácskák szélének megkenéséhez

A tálba tett  lisztbe mélyedést csináltam, és a beleöntött 1 dl  langyos tejben kevés cukorral és a lisztből egy evőkanálnyival 15 perc megfuttattam az élesztőt. A tojások sárgáját addig simára kevertem a cukorral, hozzáadtam a többi  tejet is, majd az egészet a liszthez-élesztőhöz öntöttem és kb 10 percig dagasztottam. A vajat  a sóval együtt a legvégén adtam a tésztához, és még legalább 5 percig dagasztottam, ekkorra fényes, sima, viszonylag kötöttebb tésztát kaptam.

Folpackkal letakarva egy  órát kelesztettem, míg kelt, a töltelék hozzávalóit összekevertem, a túrót kicsit át is törtem.

A tésztát kilisztezett munkalapon kézzel jól átgyúrtam és kb. 30X70 cm-es vékony téglalappá nyújtottam. 

A  tésztát nagyjából 10X10-es kockákra vágtam, kiraktam velük két nagy tepsit, a négyzetek sarkát kicsit meghúzogattam,  középre raktam egy  jó  evőkanálnyi tölteléket, elsimítottam, körben hagytam egy centinyi szélét üresen, majd megszórtam ribizlivel.

A sütőt 180 fokra előmelegítettem.

Fél órát kelt  még a sütés előtt,  jó 15 perc alatt sült meg, a sütési idő felénél szokás szerint takartam is enyhén egy alufóliával a tetejüket.

Meleg újkrumplisaláta tökmagkrémmel

Grillezéshez - főleg egy szép darab tarjához - a legjobb nyári köret. Van már fenn fehérboros variációja a blogon, itt most a tökmagkrém - a Donum Terrae szuper terméke - dobott rajta  nagyot, amit most annyira szeretek, hogy legszívesebben mindenbe ezt tenném. De nem árt ha a végén kéznél van egy kis kenyér is - krumplihoz kenyér?? - igen, mert a tál alján lévő finom tökmagolajos-rozmaringos szaft mindent visz :).

Hozzávalók:

40 dkg aprószemű újkrumpli
3 dkg vaj
1 ek olívaolaj
2 ág rozmaring
3 gerezd újfokhagyma
kevés reszelt citromhéj
1,5 dl víz
1 tk. só
2 ek tökmagkrém

Az apró  újkrumplit felesleges pucolni, csak jól meg kell sikálni és szárazra törölni. A vajat és az olajat egy nagy, 26-28 cm-es mély teflonserpenyőben összemelegítettem, rádobtam a krumplit és a félbevágott fokhagymagarezdeket és nagy lángon, néha megrázogatva pár perc alatt  átpirítottam.Utánadobtam a rozmaringleveleket, reszeltem rá kevés citromhéjat, aláöntöttem a vizet és kisebb lángon, egy jobban záródó fedővel fedve kb. 20 perc alatt puhára pároltam - ekkorra pont el kell párolognia a víznek, csak kevés selymes fűszeres szaft marad a krumplikon. A még forró krumplira kanalaztam a tökmagkrémet, és addig rázogattam, míg egyenletesen bevonta a krumplikat. Utánasóztam picit tengeri sóval, és már lehetett is tolni befele :).