2012. július 23., hétfő

Konyakos piszkedzsem



Kicsit kifutottam az időből ezzel a dzsemmel, de jó lesz ez majd jövőre is :) Talán a magasabban fekvő területeken  - épp úgy, mint még a málna -, van piszke, most már jó érett, édes, a héja elvékonyodott, egészen világossárga, ahol a nap megsütötte, már picit rozsdás, ehető egyenesen a bokorról...Nem azok a kőkemény zöld bogyók, amit mostanában legnagyobb csodálkozásomra pici dobozokban és igen drágán árulnak, mintha valami kényes, ritka, széltől is védendő gyümölcs lenne... Holott lényegében minden talajon megterem, igénytelen, nincs kártevője sem, csak szedni kényelmetlen, mert rengeteg tüskével védekezik - nálunk is elhagyottan és magányosan üldögél a kiskert szélében, de minden évben szorgalmasan terem minden különösebb faxni nélkül. Dzsemnek azért tökéletes, mert a magas pektintartalom miatt nem kell sokáig főzni sem (sőt,  iparilag más dzsemek sűrítésére használják.) - ehhez viszont inkább féléretten kell szüretelni, ezért (és a citrom miatt) ilyen kellemes halványzöld a színe. A konyakkal már régóta házasítom, sőt dzsemnek  csak így teszem el réges-régen.

Hozzávalók: 

1 kg piszke/egres
0,5 kg cukor
5 ek citromlé
5 ek konyak

A piszkét megtisztítottam (vagyis a szárát-kocsányát le kell vágni kisollóval), a nagyobb szemeket félbevágtam és az összes többi hozzávalóval kis lángon főzni kezdtem. Közben egy krumplinyomóval összetörtem a kisebb szemeket is. A forrástól számítva kevergetve 10 percig sűrítettem, majd a mikróban sterilizált üvegekbe szedtem, rácsavartam a szintén sterilizált tetőket, fejre állítottam 5 percre, majd takarók között hagytam 1 napig hűlni.

1 megjegyzés:

István írta...

Nagyon szép blog! Köszönöm.

István
szerkesztő

http://freehungarianvoice.blogspot.com/

Related Posts with Thumbnails