Ez a totális jutalomfalat, embereknek. A legeslegjobb eddig az összes közül.
Senki ne hagyja ki, aki egy kicsit is édesszájú. És azoknak is ideális - pédául nekem - akinek nincs elég kézügyessége, türelme és ideje a bonbonozáshoz, a temperálásról nem is beszélve. És bár gasztroajándék kategóriában indulna, szerintem ez az ideális édesség akkor, amikor egy kicsit magunkra gondolunk. Igen, mert megérdemeljük!!!
Hozzávalók: (35-40 darabhoz)
12 dkg porcukor
6 dkg olvasztott langyos vaj és egy csipet só
0,8 dl forró tejszín
8 dkg dió
8 dkg mogyoró
10 dkg olvasztott tejcsoki
- a bevonáshoz:
20 dkg étcsoki
A mogyorót és a diót durvára vágtam, és egy teflonserpenyőben kb. 5 perc alatt, nagy lángon, kevergetve megpirítottam - ekkor, ha a kezünk bírja, egész jól le lehet szedni a héját is, egymáshoz dörzsölgetve a darabokat a tenyerünk között. (Ha nem bírja, sajnos kénytelenek vagyunk beáldozni egy tiszta konyharuhát.)
A porcukrot egy vastagabb aljú lábasban kis lángon karamellizálni kezdtem - az elején nem kell kevergetni, azután igen, és fog egy kicsit csomósodni, de ahogy óvatosan kevergetjük tovább, le-lehúzva a tűzről, a csomók szép lassan felolvadnak. Amikor a cukor sötét-arany színű lett, akkor lehúztam a tűzről, vártam kicsit, majd hozzáadtam a megolvasztott vajat és a felforrósított tejszínt, visszatettem kis lángra és melegítés közben simára kevertem.
Amikor már langyosra hűlt, belekevertem a mogyorót-diót és a megolvasztott tejcsokit.
Hűlni hagytam a kamrában, majd egy teáskanál segítségével alig féldiónyi gombócokat készítettem - kicsinek tűnnek, de erre jön még majd a csokibevonat, és hát elég ütős is, nem kell túrógombóc méret belőle, hogy úgy érezzük, ettünk valami édességet... (Nem ragad igazán a vaj miatt, gyorsan lehet vele dolgozni, és nem lesz tökéletes golyóbis a dió/mogyoró miatt.)
Éjszakára hűtőbe raktam (min.2 óra kell neki) majd egy villa és egy kiskanál segítségével étcsokiba forgattam, sütőpapíron hagytam dermedni. Hűtőben sokáig eláll, szobahőmérsékleten belül enyhén olvadós, kívül ropogós gyönyörűség.
Miután egy adagot márfelfaltunk leteszteltünk, szerintünk úgy a legjobb, hogy a hűtőből kivéve áll egy fél órát szobahőmérsékleten.
A La bible des macarons et mignardises szakácskönyvből.
Miután egy adagot már
A La bible des macarons et mignardises szakácskönyvből.
14 megjegyzés:
Én is szívesen benevezek Hozzád tesztelőnek, csak küldjed, minél előbb. Micsoda finomság, KARAMELL jöhet, várom a póstást!
Szerintem ez már illegális. :-))
Igen, majdnem :)
Nagyon jól néz ki! Nekem való lenne elkészíteni, mert bonbonnal valahogy hadilábon állok. Na majd meglátom nekiveselkedem e-?:-))
húú, nagyon jól néz ki:) milyen mogyoró kell hozzá?
Erre nem igazán találni szavakat...
Biztosan bekerül a karácsonyi finomságok közé ! :)
Én sima törökmogyorót 8tehát a dsima mogyorót, ami itthon is megterem) használtam de helyettesítheted nyugodtan bármilyen csonthéjassal, sózatlan földimogyoróval vagy mandulával is nyugodtan!Csak meg kell pirítani kicsit, hogy a karamell ne nyomja el az ízét.
Most kellene egy belőle, és nem utálnám annyira a hazahozott melót.
Gyönyörűséges!!!
Ismerős érzés... de én nem tudtam egynél megállni :D
Szuper lett!
El is mentem a receptet, mert ezt ki kell próbálni:-)
Ez elképesztöen néz ki! Szerintem én leülnék, és addig nem kelnék fel az asztaltól, amíg van belőle!
Imáimba fogalom a neved ezért a bonbonért: eddig méregdrágán vettem hasonlót egy kézműves csokiboltban, most itthon hűl a lábasban a massza, az előbb beletorkoskodtam, azóta csak képedek meg képedek, hogy nahát meg nahát, (Pici darabolt kandírozott narancshéjat meg pár szem aszalt vörös áfonyát még dobtam mellé,mogyoró meg nem volt itthon, azt mandulával pótoltam,. Szóval, isteni, köszönet érte!
Nincs mit :) és azt hiszem a narancshéj meg az áfonya nem rontott rajta! :)
Kedves Piszke!
Tudom, nagyon kis alapvető kérdés, de azért biztosra szeretnék menni: az étcsokit csak simán felolvasztom mikróban, és úgy abba kell beleforgatni?
Megjegyzés küldése