A Facebook meg én, na és a Termék

Először is összekeverte az accountokat, - mert ugye a Nagyobbnak van már rég, és persze Azannya gépén kell megjegyeztetni mindenhova, hotmail, gmail, akármilyenmél az összes felhasználónevét meg jelszavát mert a sajátja lassssssú ( nem csodálom, rajta van az összes világháború színes szélesvásznon, és lőhet ő is) ennek eredményeként rosszindulatú felhasználónak minősültem és nem engedett be az elsőbe, majd a kétségbeesős másodikba se egy idő után, amit pedig már szerkesztettem is, így aztán most három virtuális példányban vagyok jelen, szigorúan mint blogtulajdonos, (saját, különbejáratú és jólápolt Nagyt Testvér-fóbiával, egyébként) abból kettő változatlan formába dermedve, mint egy mamut a jégbe, míg meg nem találják a brittudósok.

Ekkor kellett volna gyanúsnak lenni, hogy ebből én már kinőttem - hogy finoman fogalmazzunk.

Azután, mikor végre hónapok óta tartó hezitálás és az egész regisztrációs zűrzavar után ott termettem és létrehoztam a Termékemet - ezt a blogot - abban a legújabb virtuális valóságban, elgondolkoztam azon is, hogy devajonminek?

Akarok én újabb perceket/félórákat/órákat a gép előtt tölteni ? Nem. És ha akarnék se nagyon menne, lévén egy nap 24 órából áll nekem is.

Ami a fenti kérdéssel szorosan összefügg: akarok még ennél is kevesebbet aludni? Tudnék, végülis az én gyerekeim is voltak kicsik, de azóta se tudtam behozni az akkori mínuszt...tehát nem, nem akarok.

Tudnék így rendes, tisztességes, együttműködő Facebook - felhasználó lenni, aki nemcsak a saját kis Termékét locsolgatja, ápolgatja és polírozza, hanem a szívének egyébként oly kedves kollégákét is  rendszeresen és gyakran, naponta többször látogatja, hozzászólja, tetszikgombozza meg ilyesmi? Nem :(

De ez még a legkevesebb, legyen 10 perccel kevesebb alvás, pár teccikgomb és usgyi. Ami nagyon nem menne, hogy tájékoztassam a nagyközönséget arról, hogy hol ebédeltem, és mit, milyen a kávé az akárhol, mi a véleményem erről vagy arról, meg egyáltalán, ami személyessé és az emberiség kíváncsibb felének érdekessé tehet (legalábbis úgy gondolom) egy ilyen interaktív felületet.
Egyrészt mert én úgy gondolom, a blog ugyan betekintést ad valamelyest a magánéletembe, de az legyen annyi pont, amennyit a blog ad - merthogy ez nem énblog - , és nem több. Másrészt egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy emberek szélesebb tömegeit érdekelné az, hogy mit ebédeltem és hol, milyen a kávé az akárhol szerintem, imádom-e a túrófagyit vagy inkább a hupikék törpikék nevű borzadványt kedvelem. ( A karamellt, egyébként.)

Szóval akkor minek van ott a blog mégis...? Úgy döntöttem, azért, mert biztos sok olvasónak egyszerűbb meg kényelmesebb ott látni a frissítéseket vagy 1-2  aktualitást. Többet egyelőre nem ígérhetek, a többi meg majd kialakul, de abban (is) nagyon egyetértek Cserkével, hogy a gépen lógás helyett sokkal jobb a személyes lógás, és abból sokkal több elmaradásom van, mint alvásból! Menjetek Ti is inkább gyorsan személyesen lógni!!

Najó, előbb lájkoljatok ;) .