Erdei gyümölcsös torta reloaded

Amikor feltettem a húsvéti mascarpone-tortát, ígértem, hogy egy kicsit pénztárcakímélőbb változatával sem maradok adós. Volt is rá alkalom mindjárt egy hét múlva. Nagyon egyszerű elkészíteni, sőt, ha nem akarjuk, még a sütőt sem muszáj bekapcsolni miatta. Hogy mennyire legyen édes, az abszolút egyéni ízléstől függ, ez a recept szerintem épphogycsak az. A látványossága miatt nagyon könnyű vele elismerést aratni, és szerintem még az is meg tudja csinálni, aki még életében nem készített komolyabb süteményt.


Hozzávalók:

15 dkg babapiskóta
10 dkg vaj
( de lehet 3 tojásból piskóta is, mint itt)

0,5 kg túró
1 natúr joghurt
3 dl tejszín
2 habfix
2,5 dkg zselatin
15 dkg erdei gyümölcs-keverék
6 evőkanál porcukor

babapiskóta a szélére (elhagyható)
26 cm átmérőjű kapcsos forma


A babapiskótát az aprítógépben morzsává aprítottam, (gép nélkül egy zacskóban nyújtófával gyorsan porrá lehet törni) és a vajjal masszává gyúrtam. Egy kanál hátával belelapogattam egy 26 cm-es tortaforma aljába, és beraktam a hűtőbe.

A túrót és a natúr joghurtot szintén az aprítógépben simára kevertem 2 evőkanál porcukorral. ( Régebben a krumplitörővel működött ugyanez.)
A tejszínt habbá vertem az utasítás szerint a két habfix-szel és egy evőkanál porcukorral és óvatosan összekevertem a túrós krémmel.
A zselatinból 2 dkg-ot 3 ek vízben elkevertem, kicsit állni hagytam, azután még egy evőkanál vizet hozzáadva lassú tűzön felmelegítettem míg sima folyadék nem lett, és hozzácsorgattam a túrós-tejszínes masszához, jól összekevertem a kézi mixerrel.

A gyümölcskeveréket 2 ek porcukorral felolvasztottam és a túrómassza egyharmadához kevertem, hozzáadva az előzőek szerint elkészített további fél dkg zselatint is. (1 ek vízben áztatva, további egy ek. vízzel felmelegítve.)

A torta szélét félbevágott babapiskótával raktam körbe, ezután ráöntöttem a gyümölcsös krémet, majd a sűrűbb natúr részt. Ez utóbbi nehezebb, így magától sem lesz egyenletes a két krém eloszlása, de óvatosan belekotorásztam kicsi a kanál végével a márványosabb külsőért.

Télen gyakran szoktam sok vegyes, színes gyümölccsel megpakolni, kevés tortazselével áthúzva, ( a teljesen haszontalan csillaggyümölcs ünnepi alkalommal nagyon fel tudja dobni a narancsos- fagyasztott málnás - kiwis keveréket) most néhány szem friss eper került a tetejére.

Pár óra elég a hűtőben a teljes szilárduláshoz.
Kisebb tortaformában is jó ugyanez a mennyiség, akkor magasabb tortát kapunk. Ha piskóta lesz az alja, akkor nagyjából pont a forma tetejéig ér a krém.

Zöldfűszeres sörkifli

Kezd magához térni a zsálya meg a snidling, beszereztem a rendszeresen elhalálozó tavalyiak helyett az új rozmaringokat és vettem rengeteg magot, hogy akkor majd házilag, meg csodájára járható fűszerkert és ilyesmik. Így már legalább 5 évjáratnyi fűszernövény-magom van.
Ezért egyelőre a fagyasztottra hagyatkozom, amit a fanan cég volt olyan helyes házhoz is szállítani a múltkori GBT-re. Ez itt nem reklám helye, de el kell mondjam, a kis fagyasztott fűszerkockáik iszonyú praktikusak, de legfőképpen elképesztően hozzák a friss fűszerízt. Így mielőtt végképp eltűntek volna teljesen a mélyhűtőmből minden dokumentáció nélkül, (kivéve az ázsiai, mert valahogy az mostanában nem volt műsoron) gyorsan belekevertem egy kicsit a sörkiflibe belőlük. Az íz intenzitására jellemző, hogy a provance-i, amit használtam, két kockájával tökéletesen megfűszerezett egy adagnyi sörkiflit. És mivel a hétvégén meleg is volt, sör is volt (hideg), már csak egy kis sörkifli hiányzott a teljes komforthoz párszáz négyzetméternyi terület befüvesítése után. (Na meg 1 gyógymasszőr...)

Hozzávalók:

0,5 kg liszt

2 dkg élesztő

3 dl tej

1 kk. cukor

1 púpozott káváskanál só

10 dkg vaj

2 provance-i zöldfűszerkocka

Az élesztőt 1 dl langyos tejben a cukorral a mikróban meglangyosított lisztbe vájt mélyedésben felfuttattam, hozzákevertem a maradék tejet, mikor már kicsit összeállt, belegyúrtam a sót is, és néhány percig dagasztottam. Ezután 4 részre osztottam a ruganyos tésztát, téglalapokat nyújtottam, a zöldfűszerrel elkevert vajjal egyenletesen megkentem őket és keskeny alapú, nagyon hosszúkás háromszögeket vágtam belőlük. A háromszögeket kiflivé csavartam fel, két órát keltek, kaptak 1 kis tojássárgáját sütés előtt a tetetjükre és a féltve őrzött gozói sóból is szórtam rájuk, majd a 200 fokos sütőben 10 perc alatt sültek ki.




Horváth Ilona recept.

Sonka és kóla

Igen, nagyon egyetértek Nigella Lawson-nal abban, hogy egyszerűen muszáj lazítani, és abszolút közönséges, - semmiképp se trendi - , olcsó és/vagy mindennapi hozzávalókat elővenni és csavarni rajtuk egyet, a humor és az egyszerű élvezetek kedvéért. Ezért is esik olyan jól a csirke, pulyka és halak által kiszorított, zsírral halványan hálózott sötétrózsaszín húsú, morcosbarnára füstölt bőrű tisztességes sonka húsvétkor, vagy a szöget is kiválóan rozsdátlanító kóla egyszer-egyszer, vagy az iszonyú édes mindenféle ragacsos csokiszelet, és még sorolhatnám. (vaníliás karika, sportszelet, Traubi, stb. stb. )

Amikor közöltem a családtagokkal, hogy húsvétkor kólában (is) főzök sonkát, enyhe kétkedéssel néztek rám, láthatólag latolgatták, hogy vajon ez a kezdődő elmebaj egyik jele-e, de azután beletörődtek, gondolva, hogy nem ingerelnek inkább a vitatkozással, istenem, egyharmada pocsékba megy a drága jó sonkának, valahogy majd megússzuk ezt is.
Ehhez képest mondanom sem kell, hogy ez a harmad fogyott el a leghamarabb, még húsvét vasárnap reggelén; felmentést kaptam az elmebaj gyanúja alól egyelőre, bár kétségtelen, hogy résen kell lenni egyfolytában.


Hozzávalók:

rendes, hagyományos füstölt sonka
kóla ( mindenki válasszon, hogy piros-fehér, vagy piros-fehér-kék, de ha már bűn ,akkor legyen benne cukor is rendesen! - semmi diet version )

Fogtam a sonka(darabot), lábasba tettem, felöntöttem a Coca-Colával, felforraltam és 3 órán keresztül lefedve, kis lángon forralgattam. A sütőt előmelegítettem 240 fokra és a főzési idő végén a bőrét leszedve, a maradék zsírréteget bevagdalva, belé szegfűszegeket szurkálva és kevés mustárral bekenve, barnacukorral (igen, szerencsére a családtagok épp távol tartózkodtak a konyhától) megszórva még 20 percig kezeltem a sütőben. A leszedett bőrével a sütés idejére beborítottam a húsos végét, mert az a kényszerképzetem támadt, hogy biztos nagyon kiszárítja a
sütő.

igen, zsír

A 3 óra főzési idő meghosszabbodik, ha kerekebb, nagyobb átmérőjű sonkánk van, szerintem,ha pedig kötözött, kiló körüli sonkát veszünk, akkor 2 óra is elég lesz.

Az ízén a kólából valami karamelles-édeskés emlék marad, belecseng a szegfűszeg, a mustár csípőssége, a cukor sötét karamellje, és nagyon omlós lesz, gondolom, egy darabig a forralás ellenére is hat a szénsav és a némi foszforsav, a sok titkos összetevőről már nem is szólva.

Nigella Lawson Nigella falatozója c. könyvéből.

Linzerkarika - VKF! XXIV.

Nem ragaszkodom tárgyakhoz... Csak a hozzájuk kapcsolódó emberekhez és emlékekhez.

Sötét, ötvenes évek eleji, késő őszi este volt. Vége volt a szezonnak, ácsmester nagyapám csak farigcsált otthon, és azon gondolkozott, meddig lógnak vajon a végrehajtó cetlijei a políros hálószobabútoron. Dehát az adótartozást direkt úgy állapították meg, hogy ne lehessen kifizetni, hátha mégis jobb belátásra tér, és a továbbiakban a kátéeszben építi majd a tetőket meg a szocializmust. Igazából nem is csak az adó miatt fájt a feje, hanem azért is, mert tudta, egyszem lányából tanítónő ilyen osztályidegen háttérrel sosem lesz. Ráadásul nagyanyám is elkezdte piszkálni, mert nagybátyám súlyos télikabátja sehogyse akart megszáradni, hogy találjon már ki valamit, ne csak szelemeneken meg székállásokon járjon az esze. Így került méretes szög a kiskonyhaajtó ajtófélfájába meg az üveges konyhaszekrény külső sarkába, rájuk egy vastag madzag, arra a kabát meg a bricsesz, épp a sparhelt fölé. Ezután már nem kellett sok ahhoz, hogy nagyapám - aki templomtoronytól nagyszállóig épített máig álló tetőket - alkotmánya a statika kiskonyhában is érvényes törvényei alapján magával rántsa a konyhaszekrényt, ami a végrehajtó elől rejtette a nászajándékba kapott, háborút, németet és oroszt megúszott rengeteg féltett porcelánt, a konyha kövére. Nagyanyám a kenyérsütéshez használt nagy szakajtóban hordta ki a porcelántörmeléket, soha-de-soha ilyen porcelánom nem lesz többet, zokogta. Dehogynem, mondta nagyapám mérgesen, veszek én neked sokkal szebbet.




Ez a tál túlélte a porcelán-Armageddont, sajnos az enyém már egy évtizede örökre, csak a karácsonyillat hiányzik a képről, mert a nagymamám-féle karácsonyi diós aprósüteményt mindig ezen szoktam tálalni.

Áprilisban viszont felesleges lett volna karácsonyillatra áhítozni, az csak akkor és nem máskor az igazi, lett hát húsvétra linzerkarika helyette, amit egy nagyon közeli családtagom szeret annyira hogy egyszer még rosszul is lett tőle. De ez már egy másik történet.


Hozzávalók:

25 dkg vaj

30 dkg liszt

10 porcukor+a szóráshoz

1 tojás

1 vaniliáscukor

piros bogyós dzsem


A lisztet összemorzsolom a hideg vajjal - mostanában inkább aprítógépezem. Belekeverem a kétféle cukrot és a tojást, gyorsan összegyúrom, hogy ne vegye át a kezem melegét, mert akkor megég, és legalább 1 órát pihentetem a hűtőben. (Egy éjszaka még jobbat tesz neki.)
Kicsit kevesebb mint fél centi vastagra nyújtom, mert hiába nincs benne sütőpor, szépen megemelkedik a sütőben. Még soha másképp, csak a klasszikus kicsi kiszúróval és egy gyűszűvel (vagy ha nem találom, akkor a homeopátiás bogyók tubusának a tetejével) szoktam karikázni, utána 180 fokon kb 12-15 percet sütöm. Összeragasztani legjobb málnadzsemmel szerintem. Sokáig eláll, a dzsemtől pedig omlóssá puhul. Mivel sok cukor nincs benne, épp jólesik rá egy kis porcukrot szitálni.

Horváth Ilona recept.

Közétkeztetés III.

Én: Mi volt ma az ebéd az oviban?

Kisebb: Hmmm.. a leves nagyon finom volt, tojáááásleves, szeretem...

Én: (magamban brrrrrr....) és a második?

Kisebb: Anya, az nagyon rossz volt...zöldbabos süti.

Én: Zöööldbaabos süti??

Kisebb: Igen, tudod, olyan kocka alakú és husi is van benne.


Hát nem csinálok rakott zöldbabot gyakran, tény és való...

Erdei gyümölcsös mascarpone torta

Vajon érdekelnek valakit még a húsvéti receptek?? Persze ha nem teszem fel most, akkor meg jövőre már a feledés homályába vesznek, úgyhogy tekintsük ezt egy jövőbe mutató posztnak. A számomra anti-stressz-terápiás vacakolást jelentő marcipándíszítés egyébként is időszerűvé teszi, még akkor is, ha a mélyhűtött bogyósokat alkalmazunk. Bírom egyébként az olyan ételfotókat, amin egyszerre van jelen friss málna, eper, áfonya, szeder, ribizli, feketeribizli meg kökény, som és társai - én legalábbis ezeket egyszerre produkáló éghajlatot nem ismerek, úgyhogy a gyümölcsök tuti jet-legben szenvednek. Régóta tervezem egyébként az ezerszer legyártott túrótorta feltételét is, ez most annak egy kicsit kevésbé pénztácakímélő változata, az ünnepre tekintettel.



Hozzávalók:

a piskótához

3 tojás

3 ek cukor

3 ek liszt

negyed kk. sütőpor

A tojásokat szétválasztottam, a sárgáját a cukorral kézi mixerrel sűrű, világos, buborékot vető masszává kevertem. Hozzászitáltam a lisztet és a sütőport, elkevertem, majd a kemény habbá vert tojásfehérjét két részletben óvatosan beleforgattam.

26 cm-es, alulra sütőpapírral bélelt kapcsos tortaformában 175 fokra előmelegített sütőben tűpróbáig sütöttem. (10perc kb.)

a krémhez

25 dkg mélyhűtött erdei gyümölcs mix

500 gr mascarpone

2 natúr joghurt

30 gr zselatin

1 cs. habfixáló

2 dl tejszín

12 dkg porcukor

néhány kanál eperdzsem, 5 dkg marcipán és babapiskóta a díszítéshez

A joghurtot, a mascarponét és 10 dkg porcukrot összekevertem, a habfix-szel habbá vert tejszínt is összeforgattam velük. 2 dkg zselatint egy evőkanál vízbe áztattam, majd további 3 ek vízzel felmelegítettem, míg sima folyadékot nem kaptam. (Forralni nem szabad.) A zselatinos folyadékot kézi mixerrel a joghurtos krémbe kevertem.

A gyümölcsöket 2 dkg cukorral felolvasztottam, az előbbi módszerrel elkészített 1 dkg zselatint is hozzájuk adtam, majd a krém 1/3-ával összekevertem.

A piskótát néhány kanál eperdzsemmel megkentem, visszacsatoltam rá a kapcsos formát, ráöntöttem a gyümölcsös krémet, majd a tetején a joghurtosat elegyengettem. Óvatosan bele lehet kavarni egy villával is, akkor márványosabb lesz, de itt a gyümölcsös krém kicsit lazább az elején, ezért a sűrűbb mascarponés eleve belesüllyedt itt-ottt, ahogy kanalaztam a tetejére, ezért nem is piszkáltam.

A méretre vágott babapiskótákat a krém megdermedése (kb.3 óra a hűtőben) után eperdzsemmel ragasztottam a formából kiszabadított torta oldalára.








Ezután már csak a marcipándíszítés volt hátra. A virágokat beforralt meggylével, a leveleket pár csepp keserűmandula aromával színeztem.(Eredetileg beforralt spenótlevet akartam használni, de hát az időszűke..)

A méhecskék egy linzersütésből maradtak, fehér cukormáz, csoki és.. . sáfránnyal már nem volt időm vacakolni, ezért a cukormáz - a sárga csíkok - icipici curry eredménye :)

A marcipán házi készítésű, mézes, majd megosztom egyszer, ha olyan marcipános idő lesz.

Kakaós csiga

Sokmindent nem tudok "saját levében" gondolataihoz hozzátenni, talán csak annyit, hogy engem a mostani, a kakaós csiga nevet meg sem érdemlő péksütemények igazából valami derékszíjszerűségre emlékeztetnek, és szerintem nemcsak a gyerekek tologatják a tányér szélére a szélét... Viszont ha kerek formában helyezzük el - és ez egy 26 cm-esben is csak négyszemélyes, alig-egy-ebédre-való adag, akkor jelentős hosszban redukáljuk a nemkívánatos széleket.
Bár kelttésztában (is) Horváth Ilona rulez, most egy másik receptet próbáltam ki, és azt kell mondjam, abszolút hozza a 70-es, 80-as évekbeli Igazi Kakaóscsiga Íz-t.
Ha pedig az édes jó anyukánk/feleségünk nem gasztroblogger, akkor vágni se muszáj tortaszerűen,(fényképezésről már nem is beszélve) egyszerűen sorban eltépkedjük egymástől a tekercseket.

Hozzávalók:

30 dkg liszt

3 dkg élesztő

3 dl tej

1tk. cukor

2 tojás sárgája

3 dkg vaj

nagy csipet só

töltelék:

4 ek. kakaó

8 dkg cukor

10 dkg vaj


A mikróban meglangyosított lisztbe mélyedést csináltam, beleöntöttem 1 dl langyos tejet belemorzsoltam (vagy szórjuk, ha por) az élesztőt, megszórtam a cukorral és a széléből annyi lisztet kevertem hozzá, hogy lágy galuskatészta legyen belőlük a lisztkupac közepén. Letakartam, 15 perc múlva összedagasztottam a liszttel, a tejjel, a két tojás sárgájával és az olvasztott vajjal, és csak a legvégén sóztam. ( A tészta ekkor nagyon lágynak, majdnem egy sűrűbb nokedlitészta-állagúnak tűnik, de ez így helyes, később kénytelenek leszünk bele némi lisztet gyúrni úgyis a formázás során) Addig dagasztottam a mixer dagasztóspiráljával, míg szép fényes lett, és körben elvált a tál falától. ( Kb 5 perc :D)
Egy órát kelt a napsütötte konyhaablakban, azután (többször) jól lisztezett munkalapon átgyúrtam, és kb. 30x20-as - fél centi vastagságú - téglalappá nyújtottam.
Vajjal jól kikentem egy 26 cm-es forma oldalát, az aljára sütőpapír került, hogy ne égjen meg a kakaós cukor, a maradék vajat a tésztalapra kentem, a hosszanti széleket kicsit kihagyva megszórtam a cukorral elkevert kakaóval, feltekertem, 12 csigára vágtam, egyenletesen elosztottam a fomában, újabb fél órát kelt, majd 200 fokos sütőben 45 perc alatt sült meg. Az első 10 perc után jó lazán fóliával takarni, legalábbis az én sütőmben.

A pizza nálunk

Ugyanolyan mint húsz éve. Vagy még több. Talán van, aki emlékszik a késő nyolcvanas évek "Szakácskönyv naptárral" sorozatára, az függött nálunk évente rendszeresen az ebédlő falán, és ahogy most nézegetem, (mert anyukám szorgalmasan megőrizte őket) abban az időben egzotikusnak számító, sokféle érdekes nemzetközi recept szerepelt benne az aktuális hónap hátoldalán. Persze az ételfotók olyanok, hogy pl. a vadétel mögött van két kitömött fácán, négy kiló erdei bogyó és két négyzetméter tölgyfalomb, de ez ma már történelem.
Szóval én ezt a pizzareceptet otthonról hoztam, a sugo is nagyjából úgy készül, és mint kiderült ,vannak olyan olaszok is, akik tényleg hasonlóan csinálják.
Ettől függetlenül a második képen egy tex-mex (jellegű) pizza látható, az autentikus dél-olasz konyha hívei csukják be a szemüket, de mit csináljak, ha egy ilyen pizza után egy szőke és egy fekete majdnem-férfi és férfi is úgy néz rám mintha valami kimondhatatlan, csupa Q betűs mexikói szakács-istennő reinkarnációja lennék. Pedig nem, és a pillanat egyébként is elmúlik és annyit se mondanak persze, hogy naezjóvolt.







Hozzávalók:

60 dkg liszt

2,5 dkg élesztő(egy csomag szárított)

1 tk. cukor

3 ek. olivaolaj

2 dl tej (nyugodtan lehet vízzel helyettesíteni, végülis ez egy kenyértészta)

2 dl víz

fél ek. só


A lisztet mikróban fél perc alatt meglangyosítottam, a közepébe mélyedést csináltam, összekevertem benne a szintén meglangyosított, cukrozott tejet a porélesztővel (ilyenkor nem is szoktam várni, hogy felfusson) hozzáadtam a langyos vizet és az olajat, és a kézi mixer dagasztófejével összekevertem. Keményebb, ruganyos tészta lesz belőle; amikor összeállt, beledagasztottam kézzel a sót, és néhány percig még kézzel dagasztottam tovább.
Letakarva langyos helyen - ezen a hétvégén ehhez elég volt egyszerűen kinn hagynom - 1 órát kelesztettem, ezután jól átgyúrtam kézzel.
Nem kell lisztezni hozzá a munkalapot, mert a benne lévő olaj miatt egyáltalán nem ragad.
Ezt a mennyiséget két részre osztottam - két nagy kb 30x30-as gáztepsiben szoktam mindig csinálni, igen, négyzet alakú pizza lesz. Ha ragaszkodunk a kerek formákhoz, akkor 3, kb 30 cm átmérőjű pizzánk lesz - légkeveréses sütők előnyben.
Kinyújtásnál már muszáj lisztezni, a ruganyossága miatt kicsit ellenáll, de azután szép vékonyra nyújtható. Sütőpapírral bélelt tepsiben, rápakolva az ízlés szerinti hozzávalókat 200 fokon kb 20 perc alatt tökéletesen ropogós, vékony tésztájú pizza van ebédre.
Lehet, hogy csak az én sütőm szeszélye, de az első tíz percben csak alsó lángon sütve lesz tökéletes.

A szószt általában így csinálom, marhahússal vagy anélkül, de belefér még némi babérlevél, kakukkfű( akkor a rozmaringot kihagyom) és őrölt bors is.