Ugyanolyan mint húsz éve. Vagy még több. Talán van, aki emlékszik a késő nyolcvanas évek "Szakácskönyv naptárral" sorozatára, az függött nálunk évente rendszeresen az ebédlő falán, és ahogy most nézegetem, (mert anyukám szorgalmasan megőrizte őket) abban az időben egzotikusnak számító, sokféle érdekes nemzetközi recept szerepelt benne az aktuális hónap hátoldalán. Persze az ételfotók olyanok, hogy pl. a vadétel mögött van két kitömött fácán, négy kiló erdei bogyó és két négyzetméter tölgyfalomb, de ez ma már történelem.
Szóval én ezt a pizzareceptet otthonról hoztam, a sugo is nagyjából úgy készül, és mint kiderült ,vannak olyan olaszok is, akik tényleg hasonlóan csinálják.
Ettől függetlenül a második képen egy tex-mex (jellegű) pizza látható, az autentikus dél-olasz konyha hívei csukják be a szemüket, de mit csináljak, ha egy ilyen pizza után egy szőke és egy fekete majdnem-férfi és férfi is úgy néz rám mintha valami kimondhatatlan, csupa Q betűs mexikói szakács-istennő reinkarnációja lennék. Pedig nem, és a pillanat egyébként is elmúlik és annyit se mondanak persze, hogy naezjóvolt.
Hozzávalók:
60 dkg liszt
2,5 dkg élesztő(egy csomag szárított)
1 tk. cukor
3 ek. olivaolaj
2 dl tej (nyugodtan lehet vízzel helyettesíteni, végülis ez egy kenyértészta)
2 dl víz
fél ek. só
A lisztet mikróban fél perc alatt meglangyosítottam, a közepébe mélyedést csináltam, összekevertem benne a szintén meglangyosított, cukrozott tejet a porélesztővel (ilyenkor nem is szoktam várni, hogy felfusson) hozzáadtam a langyos vizet és az olajat, és a kézi mixer dagasztófejével összekevertem. Keményebb, ruganyos tészta lesz belőle; amikor összeállt, beledagasztottam kézzel a sót, és néhány percig még kézzel dagasztottam tovább.
Letakarva langyos helyen - ezen a hétvégén ehhez elég volt egyszerűen kinn hagynom - 1 órát kelesztettem, ezután jól átgyúrtam kézzel.
Nem kell lisztezni hozzá a munkalapot, mert a benne lévő olaj miatt egyáltalán nem ragad.
Ezt a mennyiséget két részre osztottam - két nagy kb 30x30-as gáztepsiben szoktam mindig csinálni, igen, négyzet alakú pizza lesz. Ha ragaszkodunk a kerek formákhoz, akkor 3, kb 30 cm átmérőjű pizzánk lesz - légkeveréses sütők előnyben.
Kinyújtásnál már muszáj lisztezni, a ruganyossága miatt kicsit ellenáll, de azután szép vékonyra nyújtható. Sütőpapírral bélelt tepsiben, rápakolva az ízlés szerinti hozzávalókat 200 fokon kb 20 perc alatt tökéletesen ropogós, vékony tésztájú pizza van ebédre.
Lehet, hogy csak az én sütőm szeszélye, de az első tíz percben csak alsó lángon sütve lesz tökéletes.
A szószt általában így csinálom, marhahússal vagy anélkül, de belefér még némi babérlevél, kakukkfű( akkor a rozmaringot kihagyom) és őrölt bors is.
Szóval én ezt a pizzareceptet otthonról hoztam, a sugo is nagyjából úgy készül, és mint kiderült ,vannak olyan olaszok is, akik tényleg hasonlóan csinálják.
Ettől függetlenül a második képen egy tex-mex (jellegű) pizza látható, az autentikus dél-olasz konyha hívei csukják be a szemüket, de mit csináljak, ha egy ilyen pizza után egy szőke és egy fekete majdnem-férfi és férfi is úgy néz rám mintha valami kimondhatatlan, csupa Q betűs mexikói szakács-istennő reinkarnációja lennék. Pedig nem, és a pillanat egyébként is elmúlik és annyit se mondanak persze, hogy naezjóvolt.
Hozzávalók:
60 dkg liszt
2,5 dkg élesztő(egy csomag szárított)
1 tk. cukor
3 ek. olivaolaj
2 dl tej (nyugodtan lehet vízzel helyettesíteni, végülis ez egy kenyértészta)
2 dl víz
fél ek. só
A lisztet mikróban fél perc alatt meglangyosítottam, a közepébe mélyedést csináltam, összekevertem benne a szintén meglangyosított, cukrozott tejet a porélesztővel (ilyenkor nem is szoktam várni, hogy felfusson) hozzáadtam a langyos vizet és az olajat, és a kézi mixer dagasztófejével összekevertem. Keményebb, ruganyos tészta lesz belőle; amikor összeállt, beledagasztottam kézzel a sót, és néhány percig még kézzel dagasztottam tovább.
Letakarva langyos helyen - ezen a hétvégén ehhez elég volt egyszerűen kinn hagynom - 1 órát kelesztettem, ezután jól átgyúrtam kézzel.
Nem kell lisztezni hozzá a munkalapot, mert a benne lévő olaj miatt egyáltalán nem ragad.
Ezt a mennyiséget két részre osztottam - két nagy kb 30x30-as gáztepsiben szoktam mindig csinálni, igen, négyzet alakú pizza lesz. Ha ragaszkodunk a kerek formákhoz, akkor 3, kb 30 cm átmérőjű pizzánk lesz - légkeveréses sütők előnyben.
Kinyújtásnál már muszáj lisztezni, a ruganyossága miatt kicsit ellenáll, de azután szép vékonyra nyújtható. Sütőpapírral bélelt tepsiben, rápakolva az ízlés szerinti hozzávalókat 200 fokon kb 20 perc alatt tökéletesen ropogós, vékony tésztájú pizza van ebédre.
Lehet, hogy csak az én sütőm szeszélye, de az első tíz percben csak alsó lángon sütve lesz tökéletes.
A szószt általában így csinálom, marhahússal vagy anélkül, de belefér még némi babérlevél, kakukkfű( akkor a rozmaringot kihagyom) és őrölt bors is.
2 megjegyzés:
Pontosan megvan az érzés, nálunk is ilyen naptár csüngött minden évben:)
akkor még a szocializációnk is...:D
Megjegyzés küldése