Áfonyás-fahéjas morzsás muffin

Szegény, unalmas muffin...téged se fog megnézni senki. Pedig ez egy deluxe verzió, áfonya, vaj, fahéjas morzsa a tetején: gyorsabban fogyott, mint bármelyik nyári gyümölcsös pite, édes volt, levegős, szaftos, a teteje ropogós; legeslegjobb lenne reggel az illatára ébredni és bekapni a napsütésben a teraszon egyet egy nagy pohár hideg tejjel, csak az a baj, hogy ehhez előbb nekem kellene mégis felkelni és megsütni.
(Nem,másnap is finom.)

Hozzávalók:

10 dkg vaj

16 dkg cukor

2 tojás

12 gr sütőpor

1 kk.só

25 dkg liszt

1,2 dl tej

20 dkg áfonya

-a morzsához: 

4 dkg vaj

7 dkg cukor

fél kk. őrölt fahéj

6 dkg liszt

A vajat és a cukrot kézi mixerrel 5 percig habosítottam, majd egyenként belekevertem a tojásokat. A lisztet elkevertem a sütőporral és a sóval, és a tejjel váltakozva a vajas keverékhez adtam. ezután kevertem bele az áfonyát, de a felét előtte  kissé megtörtem, hogy az íze jobban átjárja a tésztát.

Muffinpapírral bélelt formában szétosztottam (kellett egy plusz ramekin is, mert 13 muffin akart belőle lenni) A morzsa hozzávalóit villával összenyomkodtam, rámorzsáltam a muffinok tetejére és 175fokra előmelegített sütőben kb. 25 perc alatt megsütöttem.

A muffinrecept innen.

Cheddar sajtos - paradicsomos pite

Ki kell használni a szuper paradicsomnevelő időt, és sütni egy ilyen pitét mindenképp - én  biztos megcsinálom újra a szezonban: a (kétszer)  sült paradicsomok édesek, a cheddaros, ropogós réteg jól áll a szaftos zöldségnek (gyümölcsnek), semmiképp nem kell túlfűszerezni, ilyet legközelebb csak jövő nyáron ehetünk, és hol van az még... Ha lehet ne egyenparadicsomból, hanem különféle fajtákból készítsük,és nem azért, mert így milyen jól néz ki, hanem mert a lucullus vagy a - kicsi - ökörszív paradicsom húsosabb, a mindenféle minik jobban tarják a formájukat és más-más ízűek. Én szerencsés vagyok, egyrészt terem a kertben, a húsos fajtákat pedig meg tudom venni a helyi piacon. A receptet erősen át kellett alakítani, hogy működőképes legyen, mert pl. a sütési idők teljesen tévesek voltak,  és a margarinnak se vagyok nagy barátja, de megérte a trükközést; ez ugyan csak fele adag, de a 20x30-as tepsiben a pite  főételként vagy hús mellé köretként is pont elég 2-4 emberre, étvágytól függően. (Szerintem azért inkább kettőre...)

Hozzávalók:

15 dkg liszt
8 dkg cheddar sajt


7 dkg hideg vaj
1 kk cukor
1 tk. só
2-3 evőkanál jeges víz és fél kk. ecet
1 kicsi tojás

80 dkg- 1 kg  paradicsom
1 tk só

plusz egy kis tojás a tészta kenéséhez
só
bors
3 ek. olívaolaj
2 gerezd fokhagyma
friss bazsalikom/kakukkfű

A sütőt 175 fokra előmelegítettem.

A sajtot lereszeltem és elkevertem egy evőkanál liszttel, hűtőbe raktam. A többi lisztet elkevertem a sóval és a cukorral, aprítógépben morzsásítottam a vajjal, majd hozzádtam a liszttel elkevert sajtot, a jeges vizet, ecetet és a tojást, gyorsan egynemű tésztává gyúrtam. Folpackba csomagolva hűtőbe raktam.

Egy nagyobb tepsit sütőpapírral béleltem, és a kisujjnyi szeletekre vágott paradicsomokat enyhén sózva  35 percig sütöttem, félidőben átforgatva a másik oldalára a szeleteket. (A paradicsomok kicsit összesülnek, ezért akkor lesz elég a 20x30-as mérethez, ha egy 30x30-as tepsit ki tudunk rakni a friss, megsütendő  paradicsomszeletekkel.)

A tésztát lisztezett munkalapon, felülről is lisztezve a 20x30-as, sütőpapírral bélelt tepsi méretére nyújtottam, a tepsi peremén kicsit fel is húzkodtam és megkentem a felvert tojással. 10 percre betettem a paradicsomok után a sütőbe, majd kiraktam a sült paradicsomokkal, a vékonyra szeletelt fokhagymát a paradicsomok közé dugdostam, sóztam, enyhén borsoztam és további 20-25 percet sütöttem. Mikor a tészta széle kezd megpirulni, ki lehet venni, és forrón megszórni friss zöldfűszerrel.

A recept kiindulópontja itt.

Juhtúrós cukkinitekercsek

Annyira jól néznek ki az olasz gasztrooldalakon a mindenféle involtini di zucchine-k: tekercsek cukkiniből mindennel,  egyenletesek, hajszálvékonyak, sütés-főzés után is harsogó zöldek (vagy sárgák). A töltelék alapja jellemzően a ricotta, - ezt rögtön nem kaptam három helyen se, így lett helyette egy teljesen más jellegű, sós töltelék, na és persze muszáj volt beletenni valami combosabb hozzávalót is, ha már csak zöldség az ebéd. Emellett a kertben punk cukkinik teremnek, cseppet sem szabályos és egyenletes formára nőnek, ha több az eső, meglódulnak, kigömbölyödnek keresztbeporozzák a két fajtát a méhek, szóval nem törődnek azzal, hogy szépen és szabályosan  kellene kinézniük egy ételfotón. Akinek nincsen hajszálvékonyra szeletelő zöldségreszelője (vagy borotvaéles kése és biztos keze) az inkább ne bosszantsa magát ezekkel a tekercsekkel, mert ha nem vékonyak, lehetetlen küldetés feltekerni a cukkiniszeleteket - megoldás  lehet lobogó vízben 10-15 másodpercig puhítani őket, ha elszántak vagyunk.

Hozzávalók: (2 személyre)

2 jó közepes méretű cukkini (kb. 25 vékony szelet cukkini a középső részéből a zöldségnek )
15 dkg juhtúró
35 dkg tehéntúró
10 dkg császárszalonna
só
bors
3 dl sűrű, olaszos fűszerezésű paradicsomszósz
sajt

A cukkinikat hosszában mandolinnal egészen vékonyra szeleteltem.
A császárszalonnát apró kockákra vágtam és megpirítottam. Elkevertem a kétféle túróval, sóztam, borsoztam és púpozott teáskanálnyi adagokban megtöltöttem és feltekertem vele a cukkiniszeleteket.
10x25-ös, sütőpapírral bélelt fémformába állítottam a tekercseket, (és volt ez a kis edény is a képen a kimaradó pár tekercsnek) nyakon öntöttem a szósszal, grana padano-t reszeltem a tetejére és 20 percig, a sajt pirulásáig sütöttem 190 fokos sütőben.

Padlizsán pizza

Mostanában inkább a karfiolpizza a menő, és tuti, cukkiniből is lehet (mini)pizzát csinálni, éppúgy mint hasábburgonyát, de ez a Julia Child is tudott valamit: az ő receptjét próbáltam ki legalábbis, és további kutatásokat nem végeztem, hogy vajon a francia konyha melyik szegletében csinálják már évszázadok óta, előbb, mint ahogy az olaszok a pizzát feltalálták, de mindenféleképp Kolumbusz után. Mióta hosszú évek frusztráló piacolása után jó egy éve végre találtam egy termelő nénit-bácsit, ahol az összes fontosabb idényzöldség kapható (azaz  adott időben valójában kicsi a választék), ősszel-télen van többféle almájuk, sőt nagy tételben rendelni is lehet tőlük,  és csak saját termést árulnak - így nincs cukkinijük májusban, és leghamarabb júniusban kezdik a paradicsomot meg a néhányféle paprikát - nem tudok  úgy nyáron elmenni a piacra, hogy a standard paradicsom-paprika-hagyma hármas mellett még ne vegyek valamit, amit  nagyjából csak én eszek meg a családban. Ilyenkor  rendszeresen a gyönyörű, kicsiként leszedett, feszes kis padlizsánoknak nem tudok ellenállni, így lett a héten chilis padlizsánkrém  és ez a kis pizza-sztori belőlük. És mivel egy héten kétszer a Népek kikövetelik az olaszost, mindig van pluszban valami bolognai-szerű, paradicsomos-húsos-fűszeres mártás, így végképp le is egyszerűsödött a padlizsánpizza-sütés.

Hozzávalók: (személyenként)

egy padlizsán

1 dl sűrű olaszos mártás

egy-egy kk bazsalikom, rozmarin, kakukkfű és oregánó

só

10 dkg mozzarella

1 ek olívaolaj

A padlizsánt egyforma, centis karikákra vágtam, jól besóztam, többrét hajtott  papírtörlőn 25 percet állni hagytam.

175 fokra előmelegítettem a sütőt, a padlizsánszeleteket megkentem olívaolajjal, megszórtam a fűszerekkel és sütőpapírral bélelt tepsiben 25 percig sütöttem. Ezután elosztottam rajtuk a szószt, megszórtam a reszelt mozzarellával és a grill alatt további 6-8percig sütöttem.

Jegeskávé (hidegen áztatott kávéból)

Ez egy recept?? Igen, csak legyen otthon ezután mindig elég jégkocka... Mivel súlyos kávéaddiktok vagyunk és a gyerekeket is megfertőztük, (helló 50/70-es vérnyomás) nem kérdés, hogy a melegben mindig több jelentkező van a jegeskávéra. A hidegen áztatott kávé - a kávé koffeintartalma így is ugyanolyan, a csersav viszont kevésbé jön át a hideg áztatás miatt - pedig azért kényelmes, mert rengeteg adagot előre el lehet készíteni, azután már csak a hűtőből kell kivenni, és nem kell hozzá felmelegíteni a kávéfőzőt, vacakolni a szűrővel, rájönni, hogy megint darálni kell előbb, pontosan eltalálni a mennyiséget, a tamperolást stb., mert a szuperkávéfőző szeszélyes, mit egy olasz donna, egyszóval egységnyi napon sokkal több kávét lehet meginni minimális energiabefektetéssel...

Hozzávalók (3-4 adaghoz)

4 dkg közepesre őrölt kávé

3,5 dl víz

1 dl tej

1 dl tejszín

cukor és egyéb ízesítők ízlés szerint

A kávét beáztatjuk a vízbe és egy éjszakára a hűtőbe rakjuk. Másnap gézzel bélelt szűrőn majd egy normál kávéfilteren átszűrjük, hagyjuk jól lecsöpögni.

Magasabb poharat jéggel töltünk,  2/3-ig kávét, a maradék 1/3-ig tejet és tejszínt (vagy csak zsíros tejet, esetleg sűrített tejet) töltünk bele, elkeverjük. Ha valaki szereti, ilyenkor adhat mindenféle ízesítőszirupot is hozzá.

Tejcsokis-szedres brownie

Mivel a Népek nálunk sajnálatosan el vannak kényeztetve, őket egy egyszerű brownie már nem hatja meg. Régen is készült már, de most amikor kiderült, hogy az igencsak fegyelmezett Kisebb még mindig tartogat a szobája félreeső ablakának párkányán két igazi, nagyméretű és ráadásul jó minőségű tejcsoki nyulat, úgy gondoltam, egy sima keverős brownie-ba fogom bedolgozni őket. És akkor még beugrott a gyönyörű szeder, ami a piacról hoztam, így mégiscsak lehet a sűrű, extracsokis kalóriabombát nyári gyümölcsös sütinek hirdetni.

És bár a brownie-t már párosítottam málnával, eperrel meg meggyel is, én azt hiszem, a szedres-tejcsokis az eddigi legjobb kombó. Ezt onnan is lemérem, hogy ilyenkor beindul nálunk a gyerekes méregetés, számolgatás, ki mennyit evett, hány kockára való van még, számít-e az elsőszülöttség, a női nem vagy az, hogy ki segített megteríteni vagy elpakolni a vacsora után.

A szedret nem kell sajnálni, minél sűrűbb a tetején, annál jobb, és nem sült szét egyáltalán, csak szép lassan, enyhén belesüllyedt a tésztába.

 Hozzávalók: (20x20-as formához)

20 dkg tejcsokoládé

15 dkg vaj

3 dkg holland kakaópor

1 doboz natúr Philadelphia krémsajt/125 gr natúr krémsajt

15 dkg cukor

csipet só

3 tojás

6,5 dkg liszt

30 dkg friss szeder

A sütőt 160 fokra előmelegítettem. A formát sütőpapírral béleltem, úgy hogy két szembelévő oldalán túllógjon a papír. (Ennél megragadva majd könnyebb kivenni a formából.)

A csokit összetörtem és a vajjal együtt a mikróban a legnagyobb fokozaton, többször kivéve és megkevergetve egybeolvasztottam. A tojásokat, a cukrot, a csipet sót és a krémsajtot fakanállal simára kevertem, hozzáadtam a csokis keverékhez, majd hozzászitáltam a lisztet több részletben.

Megszórtam a szederrel (nem kell belenyomkodni, szépen besüllyed majd a tésztába) és 40 perc alatt készre sütöttem.

( A mascarponés brownie receptemet vettem kiindulópontnak, a csokin emeltem, hiszen kevésbé karakteres mint az étcsoki, a cukron ezért csökkentettem, mivel a tejcsoki édesebb, a vaj is csökkent, hiszen több a csoki benne, krémsajt meg pont volt egy kisdoboznyi itthon, mascarpone helyett.)

Steakcukkini - fűszeres cukkinihasábok sütőben sütve

Amikor a legelső adag cukkini nőni kezdett, pont elutaztam, és a hőhullámra tekintettel szigorúan meghagytam a Népeknek, hogy szorgalmasan locsolgassák a magaságyást. Mikorra visszaérkeztem, hatalmassá nőtt a féltett cukkini, és amíg azon tanakodtam, hogy mi legyen belőle egy olyan családban, ahol legfeljebb süteménybe rejtve lehet feltálalni, még nagyobbra nőtt. Mivel a többiek meg nem növekedtek miatta, muszáj volt leszedni, és végső megoldásként hozzácsaptam a steakkrumplihoz, amivel a hasábburgonya-sütést szoktam  rendszeresen megúszni. Továbbra is csak én eszem persze, mivel nekem tökélesen megfelel a sültkrumpli helyett, és igen, finom nagyon, de nem is baj, hiszen én szép karcsú maradok, a többiek meg mehetnek lefutni a kalóriákat (mivel futok heti 15 kilométert.)

Hozzávalók:

1 nagyméretű cukkini
3 ek. olaj
2 kk pirospaprika
1 kk.őrölt chili vagy chilipehely
2-2 tk szárított rozmaring és kakukkfű
pár tekerésnyi frissen őrölt bors
1 kk. só

A cukkinit 6-8 centis darabokra vágtam, meghámoztam, belét kivájtam, hosszában hasábokra vágtam. A fűszereket elkevertem az olajban, beleforgattam a cukkinit és 200 fokra előmelegített sütőben 15 perc alatt megsütöttem.