2009. december 6., vasárnap

Narancsos-mákos panna cotta



Ugyan fejben megvolt az előétel és a főétel is, de csak a desszert jött máig össze a nemisbéka féle gyors karácsonyi menüből. Az viszont olyan lett, amilyennek elképzeltem, hagyományos is meg nem is, a hűtést leszámítva pontosan 5 perc elkészíteni, nem túl édes, selymesen olvadó, karácsonyízű, csinos és ráadásul mindenkinek ízlett. Ha nem is karácsonyeste ( mert ott bérelt helye van Mamma Sacher tortájának, lehetőleg minél giccsesebb marcipándíszítéssel, melyre lelkesen ötletelnek a családtagok már december elejétől), de valamikor az ünnepek alatt biztos lesz ismétlés.

A mák döntő része a forma aljára összpontosult, de erre számítottam már az After eight panna cotta tapasztalatai alapján, de ettől függetlenül a mák íze szépen átjárta az egész desszertet.



Hozzávalók 4 személyre:

4 dl tejszín

4 ek. darált mák

2 nagy narancs reszelt héja és leve

2 csapott tk.( 4 gr ) zselatin (vagy 3 lap lapzselatin)

2 ek.plusz 2 tk. méz

1 tk. vaníliakivonat




A zselatint elkevertem 3 ek. tejszínnel, a többi tejszínt kevergetve felforraltam a mákkal , 2 evőkanál mézzel, a reszelt narancshéjjal és a vaníliakivonattal és pár percig kis lángon főztem. A tűzről lehúzva simára kevertem benne a megáztatott zselatint, visszatettem egy fél percre a tűzre, azután kiöblített formákba öntöttem.

(A rákerülő szirup elég édes, de édesszájúabbak emelhetik kicsit a tejszínbe kerülő méz mennyiségét a zselatin kevésnek tűnhet, de ennyi pont elég, csak türelmesnek kell lenni, nem radírgumit készítünk)

Mivel fémformáim vannak, így 3 óra hűtőszekrény  után már lehetett is kiborítani őket, miután pillanatra forró vízbe mártottam az edénykéket.

Kerámiaformák esetén jobb biztosra menni, és inkább kora délelőtt megcsinálni, ha vacsora mellé adjuk. Aki nem akar vesződni a kiborítással, nyugodtan tálalja egy szép, inkább széles, mint mély pohárban - akkor a mák alul sűrűsödik ugyanis, és nehéz alulról együtt élvezni a desszert többi ízével.

A narancsok levét felére beforraltam a két teáskanálnyi mézzel, és a sűrű sziruppal meglocsoltam a desszertet.





15 megjegyzés:

Niki írta...

Hát ez minden mocskos süteményfantáziámat felül múlta! :O

attism írta...

Ezt is érdemes megnézni: http://recept.try.hu - Melinda receptes oldala

Ági, aki főz írta...

Ez az én drágám kedvence lenne, ha megcsinálnám neki. Lehet, hogy meg is csinálom?

Cserke írta...

Ez már megint milyen jó. És a fotók is nagyon szépek.
De mostmáraztán tessék leállni.
Nem lehet ezt centikkel bírni.

Felhőlány írta...

Hadilábon állok a zselatinos dolgokkal, de lesz ami lesz, panna cotta gyártó kisiparos leszek.... Ezzel a mákkal megbolondítva.... hmmmmm.... nagyon ízlik! :)))

Piszke írta...

Csiáld meg Ági, mert 1.egyszerű
2.gyors 3. látványos 4. nem utolsósorban finom, vagyis teljesen megérdemelten lehet bezsebelni a dicséreteket :D

Nem kell a zselatintól félni, nincs benne semmi extra, egyszerű és működik, csak a kezünk ne remegjen :)

Puszedli írta...

Már a látványtól is meghíztam.. Csodaszép!

trinity írta...

Itt egy panna cotta rajongó:)))
Ez ellenállhatatlan-szerintem nálam is el fog készülni ebben az ízben is, ha nem baj! Köszi az ötletet!!!

Zsuzsi írta...

No, akkor tényleg küldöm a tükörkérdést!
http://zsuzsifoz.blogspot.com/2009/12/tukrom-tukrom.html

Zsuzsi írta...

No, akkor tényleg küldöm a tükörkérdést!
http://zsuzsifoz.blogspot.com/2009/12/tukrom-tukrom.html

Zsuzsi írta...

Bocs, de megőrülök, olyan rossz a netem, vagy mi....

Piszke írta...

Trinity, csak nyugodtan... azért van fenn:)

Zsuzsi, lesz holnap poszt róla :)És milyen sok megjegyzésem lett hortelen :DD

Névtelen írta...

kicsit megkésve:

bár az én zselatinomat kemény anyagból faragták, nem lett olyan finom lágy, ahogy szeretjük, de az ízére nem volt panasz :-)

Helga

Piszke írta...

Szerintem meg a teáskanalunk mérete különbözik! nekem is van többféle, a legkisebbet használom, az kb 1,5 gr-nyi zselatin. Lehet javítom is inkább a receptben, bár nem mindenkinek van gr-os mérlege...

Azért örülök, mert olvastam Nemisbékánál a kommentedet és épp kérdeztem tőle a nyereményszervező levelezés során, ízlett-e Nektek.

Névtelen írta...

A napokban olvastam a luxemburgi éttermi beszámolódat (kedvet csinált :-), akkor hasított belém a gondolat, hogy nem referáltam.
Én is úgy terveztem, hogy legközelebb csökkentem a zselatin mennyiségét.
Vétek lenne nem ismételni.

Helga

Related Posts with Thumbnails