A karfiolnak még a szagát sem bírók táborának - ebbe tartoztam én is úgy 25 évig; a 10 literes fazékban főtt ünnepi húslevesben is képes voltam kiszúrni egyetlen babaökölnyi karfiolrózsa ízét, és a leves tőlem már mehetett is a levesbe, - valószínűleg valami tömegoszlató fegyver jut eszébe a címről. Nade az ember változik, állítólag hétévenként, vagy mi, ezért én mostmár szeretem a karfiolt. Mondjuk inkább a kifinomultabb, amolyan van-is-benne-meg-nincs-is formában, és nem kérek karfiollevest anyukámtól ha hazamegyünk, de a fejlődés egyértelmű. Az előéletemre tekintettel viszont nem várhatom el a Kiskorúaktól, hogy szeressék, ezért lett ez egy kétszemélyes adag (ha van leves, meg desszert utána, esetleg köret hozzá, - bár azt rá lehet fogni a benne lévő karfiolra - akkor lehet négyemberes), amíg a gyerkőcök a szünidő és a nyári szabadság közötti napokat a nagymamák boldogításával töltötték, és elmerülhettek a sóskában, málnában, mamalevesben és nyakig a rántotthúsban.
Hozzávalók:
40 dkg karfiol
30 dkg darált sertéshús
1 zsömle
1 kicsi tojás
2 gerezd fokhagyma
1 tk. pirospaprika
só
bors
kis csokor petrezselyem
8 szelet baconszalonna
A sütőt 180 fokra előmelegítettem.
Amíg a kis rózsákra szedett karfiol félpuhára párolódott kevés vízben, addig a nálam szokásos módon összeállítottam a fasírtmasszát a többi hozzávalóból. A hús felét kis halommá formáltam, azután beletűzögettem körbe a karfiolt és az egészet beborítottam a hús másik felével. Sütőpapírral bélelt tepsiben kb. 35 perc alatt tökéletesen megsült, a végén letakartam a baconokkal, éppcsak hogy megpiruljanak.
Ha nagyobb adagot készítünk, akkor - a bomba alakjától is függően - a sütési időt meg kell növelni legalább tíz perccel.
Szerintem jó kis vendégváró kaja, mert ki az aki nem szereti az egybesült fasírtot? A karfiol meg ízre szinte elveszik benne, mégis kicsit látványosabb így a tálalás.
A fotót nem telefonnal készítettem, bár kétségtelenül villanyfénynél, lévén későn vacsoráztunk, sőt utána még ki kellett mennem megkapálgatni a fűszerkertemet is. :D
Az ötlet egy ezer éve begyűjtött multis receptszórólapról származik.
Egy éve: Arany gazpacho
Két éve: Túrógombóc No.1.
Hozzávalók:
40 dkg karfiol
30 dkg darált sertéshús
1 zsömle
1 kicsi tojás
2 gerezd fokhagyma
1 tk. pirospaprika
só
bors
kis csokor petrezselyem
8 szelet baconszalonna
A sütőt 180 fokra előmelegítettem.
Amíg a kis rózsákra szedett karfiol félpuhára párolódott kevés vízben, addig a nálam szokásos módon összeállítottam a fasírtmasszát a többi hozzávalóból. A hús felét kis halommá formáltam, azután beletűzögettem körbe a karfiolt és az egészet beborítottam a hús másik felével. Sütőpapírral bélelt tepsiben kb. 35 perc alatt tökéletesen megsült, a végén letakartam a baconokkal, éppcsak hogy megpiruljanak.
Ha nagyobb adagot készítünk, akkor - a bomba alakjától is függően - a sütési időt meg kell növelni legalább tíz perccel.
Szerintem jó kis vendégváró kaja, mert ki az aki nem szereti az egybesült fasírtot? A karfiol meg ízre szinte elveszik benne, mégis kicsit látványosabb így a tálalás.
A fotót nem telefonnal készítettem, bár kétségtelenül villanyfénynél, lévén későn vacsoráztunk, sőt utána még ki kellett mennem megkapálgatni a fűszerkertemet is. :D
Az ötlet egy ezer éve begyűjtött multis receptszórólapról származik.
Egy éve: Arany gazpacho
Két éve: Túrógombóc No.1.
2 megjegyzés:
Kaja lett az oviban. Köszi!:-)
De ugye nem utálnak érte az ovisok??
Örülök hogy ott szerénykedik a repertoárban:)
Megjegyzés küldése