Valószínűleg nincs olyan görög vendéglátóegység, aminek az étlapján ne szerepelne. Ebből eredően pedig az is nagyon valószínű, hogy nincs két egyforma recept sem, mindenki esküszik a sajátjára, és száz százalék, hogy görög fórumokon és blogbejegyzésekben késhegyre menő vita folyik arról, hogy kell e bele rozmaring,ecet, továbbá mennyi hagyma kell a húshoz. Ha tudnék görögül, biztos szórakoznék legalább úgy rajta, mint a lecsó vagy a brassói itthoni nekifeszülésein. Persze az is lehet, hogy a görögök nem görcsölnek ennyit, mint mi itthon, és senki se érzi, hogy nála van spanyolviasz kulcsa... Én a főzni és főzni hagyni híve vagyok, egye mindenki és nevezze úgy mindenki és szeresse úgy mindenki ahogy akarja - és hagyja a másikat is úgy enni, főzni, szeretni ahogy az akarja, nekem speciel soha egyetlen emblematikus klasszikus nem szokott teljesen egyformán sikerülni, nyilván a légköri viszonyok miatt, meg mert utálom a dogmatizmust a főzésben is. A filozófiai rohamom viszont passzol, ha már görög ételről van szó.
Hozzávalók:(2-3 személyre)
0,5 kg marhahús (felsál)
kevés liszt
olaj
25 dkg vöröshagyma
2 nagy gerezd fokhagyma
2 dl száraz vörösbor
1 ek ecet
2 babérlevél
2 centis fahéjrudacska/fél kk fahéj
fél kk. szerecsendió
1 késhegynyi őrölt bors
1 ág rozmaring
3 paradicsom
2 ek paradicsompüré
só
A nagyobb kockákra vágott marhahúst lisztbe forgattam és a forró olajon kevergetve átpirítottam. Hozzáadtam a felvágott hagymát, fokhagymát, sóztam, pároltam együtt kicsit, azután hozzáöntöttem a bort és az ecetet, a fűszereket, a felkockázott, kimagozott paradicsomokat, a paradicsompürét, és lefedve fél órát pároltam. Ezután hozzáöntöttem fél liter vizet és a közben 180 fokra melegített sütőbe toltam, szintén lefedve. Mivel szép fiatal marhát kaptam, további két óra alatt a mártás besűrűsödött, a hús pedig omlós lett. Néha rá kellett nézni, nehogy lekapjon, de úgy rémlik, vizet már nem kellett önteni hozzá.
A recept nagyjából innen van, nálunk nincsenek nagy rajongói a sült, nagydarab hagymáknak, ezért kimaradt belőle.
Hozzávalók:(2-3 személyre)
0,5 kg marhahús (felsál)
kevés liszt
olaj
25 dkg vöröshagyma
2 nagy gerezd fokhagyma
2 dl száraz vörösbor
1 ek ecet
2 babérlevél
2 centis fahéjrudacska/fél kk fahéj
fél kk. szerecsendió
1 késhegynyi őrölt bors
1 ág rozmaring
3 paradicsom
2 ek paradicsompüré
só
A nagyobb kockákra vágott marhahúst lisztbe forgattam és a forró olajon kevergetve átpirítottam. Hozzáadtam a felvágott hagymát, fokhagymát, sóztam, pároltam együtt kicsit, azután hozzáöntöttem a bort és az ecetet, a fűszereket, a felkockázott, kimagozott paradicsomokat, a paradicsompürét, és lefedve fél órát pároltam. Ezután hozzáöntöttem fél liter vizet és a közben 180 fokra melegített sütőbe toltam, szintén lefedve. Mivel szép fiatal marhát kaptam, további két óra alatt a mártás besűrűsödött, a hús pedig omlós lett. Néha rá kellett nézni, nehogy lekapjon, de úgy rémlik, vizet már nem kellett önteni hozzá.
A recept nagyjából innen van, nálunk nincsenek nagy rajongói a sült, nagydarab hagymáknak, ezért kimaradt belőle.
2 megjegyzés:
Jól van, jól van, folytatódik a görög főzőcskézés! Egyébként, amikor a szofrító bejegyzésedet olvastam még nem gondoltam volna, hogy hamarosan eredetiben is megkóstolom (újra) ezeket az ízeket...
És ráadásul baklavafüggő lettem!!! eddig nem is szerettem igazán...Épp a hétvégén rugaszkodok neki megint, mert az első, bár nem lett rossz, nem lett pont ugyanolyan amit ott ettem.
Megjegyzés küldése