Az utóbbi idők legjobb kenyérreceptje ez, a rengeteg ropogós maggal, mély, pirult ízzel. Lazán eláll napokig, csak érnek az aromái, nem mellesleg borzasztóan telít, nem fordulhat elő, hogy hipp-hopp eltüntetjük a cipó felét még vacsora előtt. Bármily hihetetlennek tűnik, tökéletesen összeáll a massza élesztő, bármiféle liszt állagú összetevő és dagasztás nélkül is, és ha kihűlt, tökéletesen szeletelhető.
Tejmentes, ha a zabpehely gluténmentesen kezelt (olyan helyen vagy úgy készül, ahol nem szállhat/keveredhet bele pl.búzaliszt) akkor gluténmentes is teljesen, élesztőmentes, sőt lehet, paleo is (nem tudom), egyszóval minden olyan szempontnak megfelel, ami manapság csomó embernek csomóféle okból fontos.
Nekünk meg csak egyszerűen nagyon ízlik, szóval be kell valljam, amikor kitaláltam, hogy kipróbálom ( mert olyan jól nézett ki a fotón) csak az alábbiakat kellett hozzá beszereznem: hajdina, köles, útifűmaghéj, chiamag.
Nem is rendes gasztroblogger pedig, akinek a konyhájában ne lenne mindez alapból, de hát ez van.
Nagyon minimális mértékben tértem el az eredeti recepttől, hogy ne kelljen 5 grammokat méregetni, szezámmag nagy tételben volt itthon, így a lenmagot részben lecseréltem rá, mandulám viszont nem volt annyi itthon, így részben tökmaggal helyettesítettem, de szerintem nyugodtan lehet akár diót is - inkább hosszúkásra vágva, mint simán durvára, hogy ne "morzsálódjon"- belerakni, ha nem akarunk aranyáron lapkamandulát venni, vagy csak tökmagot használni, ugyanolyan finom lesz. Simán ellehet magában eszegetni ( mondjuk egy szelettel jól is lehet lakni szerintem) de szuper csak vajasan, vagy sajtokkal, sajtkrémekkel, halas kencékkel, olajbogyóval, tényleg mindennel.
Hozzávalók:
15 dkg napraforgómag
5 dkg szeletelt mandula
5 dkg tökmag
6 dkg hajdina
6 dkg köles
20 dkg aprószemű zabpehely
5 dkg lenmag
3 dkg szezámmag
3 dkg útifű maghéj
3 dkg chia mag
2 teáskanál finom tengeri só
2 evőkanál juharszirup (méz is megfelelő)
4 dkg olívaolaj
6,4 dl víz
A sütőt 160 fokra előmelegítettem és egy nagy tepsiben szétterítettem az első négy hozzávalót és 10 perc alatt megpirítottam.
Amíg pirult, öszemértem egy nagy tálban a többi száraz hozzávalót, elkevertem, majd hozzáadtam a pirult keveréket is, azokkal is átkevertem, majd a juharszirupot, olívaolajat és a vizet.
A sűrű masszát nedves kézzel, egyenletesen egy sütőpapírral bélelt 25x10 -es fém doboz sütőformába nyomkodtam, úgy, hogy legyen egy kis púpja is középen - nem kel, ugye, de úgy fog kinézni, mintha.
2,5 órát letakarva állni hagytam, majd 200 fokra előmelegített sütőben 1,5 órát sütöttem.
Néhány perc pihentetés után kivettem a formából, rácsra raktam, a sütőpapírt lehúztam róla és hagytam kihűlni. Csak ezután lehet szeletelni, és kell neki 2-3 óra a teljes kihűléshez.
A recept erről a szuper blogról jött.
A recept erről a szuper blogról jött.
2 megjegyzés:
Már többször megsütöttem, sőt ez volt az egyik karácsonyi ajándék is celofánba szépen becsomagolva. Én a 15 dkg napraforgó helyett, csak 5 dkg-t tettem, helyette 5 dkg bokron termő mogyorót, és 5 dkg diót szeleteltem bele, és ezeket is megpirítottam. Tettem még bele 3 dkg mákot is, ami igazán különleges ízt adott neki. Kipróbáltam maffin formába sütve is, de ott ügyelni kell arra, hogy a nagyobb formát használjuk, mert a piciben nagyon kiszárad.
Szia, biztosan ki fogom próbálni, mert nagyon tetszik! Egyetlen kérdésem, nem sok a 200 fokon a 1,5 órás sütés? Köszi a választ!
Megjegyzés küldése