Hogy miért nem szerepelt eddig a blogon a recept? Mert megígértem, hogy nem teszem közzé, sőt egyáltalán el sem árulom senkinek - igen, titoktartási kötelezettséget fogadtam egy beiglireceptre. És meg is tartottam, egészen addig, amíg a gazdája közzé nem tette, így azután én is megoszthatom; mondhatom, elég sokan kérték már tőlem, és ennek csak egy oka van: ez egy nagyon-nagyon szuper recept, az talán túlzás lenne, hogy a világ legjobb beiglireceptje, - de hogy én sehol, senkitől nem ettem eddig jobbat, az biztos, és akik eddig nálunk kóstolták, ugyanezt mondják.
Minimális dogokat módosítottam csak rajta, margarin helyett én vajat használok, de ennek a tésztának az igazi titka a szuper töltelékben rejlik, az pedig tökéletes.
Kireped? Igen, van amikor kireped - de azt hiszem, már elégszer csináltam ahhoz, hogy megoszthassak minden trükköt, amivel az én tapasztalataim szerint ezt a legnagyobb valószínűséggel el lehet kerülni - egyébként aki, megkóstolja, baromira nem fog törődni az első harapás után azzal, hogy ki van e repedve...
A tésztája vékony, nem kalácsszerű, (szerintem a beigli egyébként sem egy kalácsféle) de nem is száraz, hanem puhán omlós, a töltelék jó sok, szaftos, de nem fojtós, a fűszerezés tökéletes, és a négy rúdban van 80 deka aszalt gyümölcs is - ennél többet nem is kell mondanom. Ha betartjuk a sütés előtti hosszabb pihentetési időt, akkor természetesen márványos lesz, de ezt se kérte még számon tőlem soha senki :)
És ki az aki a ma reggeli fehér-jeges-csípős hidegben nem gondol arra - új élet, diéta ide vagy oda - hogy milyen jó lenne a hólapátolás, járdán csúszkálás, dugóban ücsörgés, buszra-vonatra-villamosra várakozás közben egy jó nagyot harapni egy langyos szelet diós/mákos beiglibe??
Hozzávalók: (2-2 diós és mákos rúdhoz)
-a tésztához:
20 dkg vaj
2 dkg élesztő,
2 dl tejföl
5 dkg cukor
2 tojás sárgája
2 e.k rum.
-a töltelékhez:
7,5 - 7,5 dkg kis kockákra vágott aszalt füge,
7,5-7,5 dkg kis kockákra vágott aszalt sárgabarack,
10-10 dkg mazsola, (itt szoktam aszalt szilvát és vörösáfonyát is használni)
7,5 - 7,5 dkg kis kockákra vágott kandírozott citromhéj
7,5-7,5 dkg kis kockákra vágott kandírozott narancshéj,
30 dkg darált dió - 30 dkg darált mák,
25-25 dkg cukor,
2-2 e.k. méz,
2-2 e.k sárgabaracklekvár,
1-1 t.k fahéj,
1-1 citrom reszelt héja,
6-6 dkg vaj,
0,7-0,7 dl víz
- a megkenéshez egy egész tojás
A tölteléket készítem el először, mert annak teljesen ki kell hűlnie, mikorra a tésztába kerül. Az aszalt-kandírozott gyümölcsök apróra vágása azért fontos, hogy majd egyenletesen lehessen eloszlatni a tölteléket a tésztán, és hogy többet felszívjanak a töltelék nedvességéből.
A hozzávalókat egy vastagabb aljú lábasban elkeverem és állandó keverés közben jól átforralom: elég sűrű a massza, meg kell vele dolgozni, hogy valamennyi nedvesség még elpárologjon belőle. Hűlés közben is megkevergetem jópárszor.
A tejfölt a mikróban meglangyosítom, hozzákeverem a cukrot, az elmorzsált élesztőt és 10 perc alatt megfuttatom, majd a többi hozzávalóval puha tésztává gyúrom. Letakarva egy órát langyos helyen pihentetem.
Amíg a tészta pihen, a langyos tölteléket 2-2 részre osztva egyenként egy nagyobb darab folpackra szedem ki, és egy másik folpackdarabot ráterítve körülbelül a leendő tésztadarabnál picit kisebbre lapogatom el. (28x33 centisre).
Ezzel a módszerrel lehet elkerülni, hogy a kinyújtott tésztát a sűrű, gyümölcsdarabos töltelék átszakítsa: egyszerűen lehúzom a felső réteg folpackot, és a tölteléket ráfordítom a kinyújtott tésztára - a trükköt Anától tanultam.
A tésztát mérleggel kimérve pontosan 4 részre osztom. (Sok bosszúságtól kíméli meg bárki magát a méréssel, mert pár deka eltérés miatt is extrém vékony lehet a tészta nyújtáskor és akkor ott tuti ki fog repedni.) Lisztezett munkalapon vékony, 30 x35 cm-es téglalappá nyújtom. (Mert a tepsim 35 cm hosszú és pont 4 rúd fér bele.)
Ráfordítom a tölteléket, a rövidebbik oldalakon behajtom a tésztát a töltelékre, és a hosszabbik oldal felől egyenletesen, viszonylag szorosan feltekerem.
A rudakat sütőpapírral bélelt kisebb tepsibe rakom, egészen közel, kisujjnyira távolságra egymástól.
A tojás sárgájával megkenem, fél órát pihen a hűvösben, majd a felvert fehérjével kenem meg őket, és hideg helyen minimum 2-3 órát pihentetem (ennél hosszabban sosem szoktam.) A beiglik közé sütőpapírcsíkokat teszek, hogy sülés közben ne ragadjanak össze, így viszont szépen megtartják egymást, nem is repednek ki és felfele, nem oldalra nőnek. A rudakat sütés előtt 5 centinként átszúrom hurkapálcával - egészen az aljáig kell szúrni, onnan is jöhessen a gőz kifelé, megszurkálom a rudak végeit is 2-3 helyen, ahol a hajtás miatt vastagabb a tészta, az úgyis a sercli lesz, és itt-ott az oldalaikat is.
180 fokos sütőben kb. 45-50 percig sütöm őket.
1 megjegyzés:
Évek óta én is egy bizonyos receptet használok, nekünk eddig ez volt a legfinomabb. A bevezetődet elolvasva, máris lejjebb gördültem és elolvastam végig a receptet. Biztos nagyon finom lehet a töltelék, így ránézésre is. Azt hiszem jövőre ki is fogom próbálni. Jó, hogy közkinccsé tetted, köszi! Ja, És Boldog Új Évet!
Megjegyzés küldése