Karamelles-almás sajttorta kockák

Igen, a hozzávalók listája rémségesen hosszúnak tűnik, de ezzel fordítottan arányos a sütire fordítandó idő: nem kell gyúrni, kevergetni, egy késes robotgéppel meg mixerrel kb. 5 perc kimérni és összedobni a hozzávalókat. 

Ami egyedül munkás: igen, az alma felvágása, kimagozása, felkockázása - csak ezért fázom minden "pucoljunk-kockázzunk-reszeljünk-közben citromlével locsoljunk" recepttől. Itt azért 3 almával ez nem annyira vészes, és mondhatnám, hogy aki fél a karamelltől, hagyja ki, de nem mondom, mert ez a karamellszósz nem nagyon rontható el, és ezzel lesz mindenségesen tökéletes: szerintem a kép magáért beszél.

Hozzávalók: (20x30-as tepsihez, 30 kockához vagy 26 centis kerek, kapcsos formához )

-alap:

20 dkg liszt
8 dkg cukor
12 dkg vaj

-töltelék

40 dkg natúr krémsajt
8 dkg cukor
2 tojás
1 tk. vaníliakivonat
1 citrom reszelt héja
3 keményhúsú alma (pl. Granny Smith)
fél tk. fahéj
fél kk. őrölt szerecsendió

- tetejére:

15 dkg liszt
6 dkg cukor
4 ek. aprószemű zabpehely

8 dkg vaj

-karamellszósz:

10 dkg cukor
2 ek víz
6 ek. tejszín

A sütőt 175 fokra előmelegítettem.

Az alap hozzávalóit késes robotgépben addig mixeltem, míg jól elkeveredtek, de még nem kezdtek összeállni. A sütőpapírral bélelt tepsire szórtam a keveréket, egyenletesen szétterítettem, egy pohár aljával jól lenyomkodtam, és 15 perc alatt megsütöttem.

Míg sült, a krémsajtot, cukrot, a tojásokat és a vaníliakivonatot kézi mixerrel simára kevertem.

Az almákat negyedeltem, magházukat kivágtam és az almákat apró kockára vágtam, elkevertem a citromhéjjal és a fűszerekkel.

A tetejére a hozzávalókat késes robotgépben morzsásítottam.

A sütőből kivett alapra öntöttem a sajtkrémet, rászórtam a fűszeres almát, majd egyenletesen rászórtam  a morzsát.

30-35 percig sült, kihűlve lehet szépen vágni.

A karamellszószhoz a cukrot a vízzel felforraltam, addig főztem, míg a víz elpárolog, és a cukor elkezd karamellizálódni. Ekkor kicsire vettem a lángot, a tejszínt közben mikróban jól megforrósítottam, és lassan a sötétarany színű, fortyogó cukorsziruphoz adtam. (Két-három részletben, keverni sem kellett, nem habzott fel nagyon, és nem is dermedt meg tőle a karamellizált cukor – így a végén tejszínes karamellöntetünk van.)