2013. február 28., csütörtök

Ostyaszalámi



Már megint retro-ban toltuk a hétvégén :). Vagy egyszerűen csak az öregedés jele, hogy sorban   eszembe jutnak anyukám sütijei? Egy kis telefonos konferencia után ő bediktálja nekem a hozzávalókat és egy rövid használati utasítást (nem olyan terjengős, messze nem, mint ahogy szokásban van itt nálam a blogon) a receptes kiskönyvéből, vagy előkeresi a porcukros-vajpecsétes cetlijeit az 1966-os kiadású Túrós Lukácsból.
Mindegyis, látszani látszik, hogy vannak olyan klasszikusok, amelyek  több generáció kedvencei - a Nagyobb ma meglengette a kimaradt  két nagy ostyalapot a konyhában és csak annyit suttogott: "ostyaszalááámi, ostyaszalááámi".

Nem tértem el a recepttől, és a jól ismert mazsola-rum-dió-kakaó-háztartási keksz  terepen mozogtam, de a sütit lehet trendi modern formában is készíteni: pl. aszalt vörösáfonya-narancslikőr-pisztácia-zabkeksz és még ezer meg egy változat, ízlés és pénztárca dolga.

Nagyon kiadós, és az idén olyan korán érkező húsvét ideális sütije lehet, mert a hűtőben simán eláll napokig, és mindig csak az aktuális adagot kell szeletelni belőle.

Hozzávalók:

2 ostyalap, 22X8 cm-es  (vagy a klasszikus, keskenyebb hosszúkás téglalapból: 3 ostyalap)
4 tojás
20 dkg porcukor
5 dkg kakaó
20 dkg vaj
20 dkg durvára aprított háztartási keksz
15 dkg durvára vágott dió
10 dkg mazsola
1 ek. vaníliakivonat / 2 cs. vaniliáscukor
2 ek rum/2 kk rumaroma
10 dkg kandírozott narancshéj/ 2 narancs reszelt héja

A tojásokat, porcukrot és a kakaót elkevertem és egy porcelántálban,  gőz fölött kb. 10 percig kevergettem. (Így a tojás átmelegszik annyira, hogy hűtőben pár napig simán tárolható legyen a süti.)

A diót és a kekszet késes robotgépben aprítottam fel, (de megteszi egy nyújtófa is), belekevertem a langyos kakaós keverékbe, hozzáadtam a kockára vágott vajat is,  majd a többi összetevőt. ( Fél centinél vastagabb dió- és kekszdarabok ne legyenek a kevercsben, mert akkor nehézkes egyenletesen elsimítani az ostyán.)
Hagytam kihűlni.

Ezután jön a süti egyetlen óvatosságot igénylő része, az ostyalap puhítása: ezt két nedves konyharuha között kell elvégezni: vagy nagyon kicsavarunk két vizes konyharuhát, vagy ami még jobb, bespricceljük a vasaláshoz és/vagy a virágokhoz használt permetezőflakonnal, közéjük rakjuk az ostyalapot és 10-15 percig állni hagyjuk, majd töltjük, ezalatt megpuhul a másik lap is. Nézegetni kell közben, és amikor az ostyalap már nem törik, hanem mindenütt egyenletesen hajlítható jöhet a töltelék. Ha netán nem volt elég vizes a ruhánk, előfordulhat hogy a lap "hozzászívódik" a  konyharuhához, nem tragédia, kis vizet kell spriccelni a konyharuhára, és máris elválik az ostyától.

A két részre osztott kakaós keveréket egyenletesen elosztottam az ostyalapon, a leendő külső szélén egy centi sávot hagyva, és a hosszabbik oldala felől  óvatosan, egyenletesen  feltekertem. Az enyhén nedves ostyalap miatt száraz, meleg helyen kell kb. egy órát szikkasztani a sütit, azután mehet is a hűtőbe, 1-2 óra után tökéletesen vágható.

8 megjegyzés:

Dina írta...

Egyszerűen imádom! Nem telhetett el úgy búcsú, vagy vásár, hogy ne tömtem volna tele magam vele! :) Jaj, micsoda jóság ez! :))

Mézeskalács írta...

Teljesen kész vagyok annyira jól néz ki! Ez a fotó gyönyörűség!

Névtelen írta...

Kérdésem mennyi vajat tettél kb.?

Piszke írta...

jaaajj, már írom is be ! elnézést :(

M@rti írta...

Ötletes! :-)

Thrini írta...

Ez valami csoda!!! Kuglerről álmodozom már mióta, de nincs kedvem hozzáfogni. Viszont ez jóval egyszerűbb és nagyon hasonló hozzá. Beteszem a várakozók közé.

Thrini írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Szonja írta...

Nagyon jól néz ki, holnapi vendégvárásra tökéletes:)))

Related Posts with Thumbnails