Vajastésztában sült lazac zöldfűszeres házi majonézzel

Mondjuk, hogy ez egy karácsonyi menüjavaslat, kekszek helyett, mert ahogy most kinéz, advent második vasárnapja után tudok hozzájuk férni, mert elutazom megint, ide :).Lehet hogy lesz egy-két időzített poszt, de semmi karácsonyos, ráadásul pár lementett novemberi  fotót (jó, meg az elmúlt három évit)  úgy kell most kibányászni a bekrepált winchesterből.

A lazac mélyhűtött, ezt ellensúlyozandó a gyors vajastészta és a majonéz házi, hátha javamra írják valahol majd, mert hát milyengasztrobloggerazilyen. Vidéki, meg finnyás is, tuti halbeszerző helyre nem ér rá munka  és család mellett elrohangálni, na és persze tervezni se tud. Viszont a recept elronthatatlan, gyorsan megvan,  vajas tésztát lehet a boltban is kapni, de a házi majonézzel meg kell tisztelni egy ilyen jó halat. Egyébként egy ilyen kis tésztás trükkel bármilyen, kevésbé húzós árú halat is ünnepi étellé lehet varázsolni. A tészta miatt nem feltétlenül szükséges köret, de nálunk a Népek krumplipüré-függők, azt nem tudtam el

Hozzávalók: (4 személyre)

4 szelet lazac ( 10 dkg-osak)

20 dkg (házi)  vajas tészta  (gyors és fájdalommentes egyszerű verzió receptje itt, a fele szükséges)

frissen őrölt bors

4 kk citromlé

3 kk füstölt só - vagy sima

a fűszeres házi majonézhez:

1 tojás sárgája

1-1,2 dl semleges ízű olaj (étolaj leginkább, olívát legfeljebb 1/5 részben használjunk)

nagy csipet só

1 kk citromlé

fél kk. mustár

1-1 ek aprított snidling és petrezselyem

A lazacszeleteket meglocsoltam a citromlével, enyhén borsoztam és megszórtam a nagyszemű sóval.

A 2 mm vékonyra nyújtott tésztát  lazacszeleteket a tésztába csomagoltam, alul hajtottam össze a tésztavégeket, felül beirdaltam, a majonézhez szétválasztott tojás enyhén felvert fehérjéjével megkentem, megszórtam sima és fekete szezámmaggal és 180 fokra előmelegített sütőben 25 perc alatt átsütöttem.

Ha mélyhűtött halból - bármilyenből készül, csak a lassú kiolvasztásra kell figyelni, a beirdalás pedig megakadályozza, hogy a halban egyébként lévő nedvesség eláztassa sütés közben a tésztát, de ennek ellenére nem fog kiszáradni sem.

Amíg a hal sül, egy mélyebb tálban a kézi mixerrel felvertem a tojássárgáját a sóval, citromlével és mustárral, majd közepes fokozaton, folyamatosan járatva, hajszálvékony sugárban, pár másodperces szüneteket tartva belecsorgattam az olajat, a végén adtam hozzá a zöldfűszereket.

Sok kicsi 2012 felajánlás - személyre szóló macarontanfolyam és macaronos ajándékcsomag

Négy éve indult útjára a Sok kicsi akció. Minden évben karácsony előtt - idén december 1-től 14-ig - indul a játék, és a sorsjegy(ek) megvásárlásával 30 nyereményért lehet izgulni: 15 gasztroblogger és 15 cég gasztronómiai jellegű felajánlása közül lehet csemegézni. A sorsjegyek értékesítéséből származó összeg - mint mindig, költségek elszámolása nélkül - 100%-ban a támogatotthoz, idén  az Age of Hope Gyermekvédelmi Alapítványhoz kerül. 

A jótékonysági nyereményjáték keretében az elmúlt évekhez hasonlóan idén is elsődlegesen élelmiszer tárgyadományokra fordítjuk a befolyt támogatási összeget, amelyet az Age of Hope fog eljuttatni a rászorulókhoz. Már decemberben tervezzük borsodi rászoruló családokhoz élelmiszercsomagok eljuttatását, 120 fős Mikulás ünnepségre gyerekeknek csomagokat. 2013 első felében kifejezetten akut krízishelyzetbe kerülő családokat, illetve anyaotthonokba került rászoruló kisgyerekes anyákat támogatunk élelmiszerekkel, csecsemőápolási termékeket, tápszert, gyógyszer, pelenkát, tisztálkodó- és fertőtlenítőszereket juttatunk el a rászorulókhoz, illetve az alapítvány nyári táboraiba juttatunk élelmiszert. Itt mindent megtudhattok a részvételről és az akcióról.

Egy percig sem gondolkodtam, mikor meghívást kaptam a Sok kicsi szupercsapatába, és nagyon büszke vagyok, hogy ilyen klassz társaságba kerültem. Az én felajánlásom nagyon személyes. A nyertes mindent megtudhat a macaronsütésről, sőt lehet, többet, is mint szeretne :)  :

egyszemélyes, exkluzív macaronsütő tanfolyamot-konzultációt  nyerhet,

(de jöhetnek a barinők is, fogjatok össze!!), ahol megtanulhatja, hogy kell ezt a misztifikált, nagyon divatos és borzasztóan finom édességet otthon elkészíteni. Csak elszántság, önbizalom és egy kis precizitás szükséges, na és egy sorsjegy!

A nyereményhez tartozik  alapanyag- és eszközcsomag 10.000 Ft értékben, 1 kg francia mandulaliszttel, természetes aromákkal és színezékekkel, színezett és exkluzív csokikkal, dekorkellékekkel  a töltéshez és a díszítéshez.

Mivel nincs két egyforma sütő, a saját egyszemélyes tanfolyamod házhoz megy, hogy azután is mindig sikerüljön - emiatt a nyereményre pályázók kérem, elsősorban Budapest és 50 km-es körzetéből jelentkezzenek. A nyertessel a sorsolás után a karácsony közelségére tekintettel a téli szünetre vagy januárra egyeztetünk időpontot.

A sorsjegyek december egytől vásárolhatók a sok kicsi honlapján, gyertek, süssünk együtt, sok kicsi sokra megy és még macaront is tudsz majd sütni!

Hello Kitty torta - Csokitorta málnahabbal és vaníliás mascarpone-kérmmel

Ahogy írtam a Faceboookon, szülinapossal ízlésről nem vitatkozunk. Ha HelloKitty a kívánság, akkor legyen,  egyszerűbb, mit a 3D-s kalózhajó, amit a Nagyobb kért egyszer a szülinapjára :) Mivel egy szobrász nagyon elveszett bennem, ezért annyi engedményt kértem és kaptam, hogy elég lesz egy fej, síkban, a málnás-csokis ízt pedig belülről kellett produkálni, hiszen mindenki tudja, hogy ez a macska fehér, orra sárga, ovális, szeme barna és ovális. ( fontos részletek, ezeknek utána kellett néznem, hiszen annyi a hamisítvány....) Egy sima kerek tortalapból a fenti külalakot lehet elérni, nem kell hozzá különösebb kézügyesség, extra szerszámok vagy anyagok, a málnás krém meg olyan jól sikerült, hogy ezentúl rendszeresen használni fogom. Egyedüli macera benne a tökéletes simaság elérése, és hogy a fehér krém ne keveredjen barna piskótamorzsákkal, hiszen a barna pöttyök Kitty hófehér bundáján cseppet sem  kívánatosak.A mascarpones krém helyett lehet sima tejszínhabot vagy valamilyen lecsöpögtetett joghurtos krémet is használni, az kicsit könnyebb és pénztárcabarátabb verzió.

Hozzávalók: (20-22 cm-es kapcsos forma az alap)

-a forró tejes csokis piskótához:

3 tojás

10 dkg cukor

12 dkg liszt

2 dkg holland kakaópor

1 púpozott tk. sütőpor

1,3 dl tej

5 dkg vaj
1 kk. só
1 tk. vaníliakivonat/1 vaníliáscukor

- a málnahabhoz:

4 dl tejszín mínusz 4 evőkanál, ami kell majd  a mascarpone lazításához

2 habfix

2 teáskanál porzselatin

2 ek. víz

30 dkg mirelit  málna

3 ek. porcukor

-a külső krémhez:

40 dkg mascarpone

4 ek tejszín

3 ek porcukor

2 tk vaníliakivonat vagy 2 vaníliáscukor

1 kk. kakaó

1 db sárga smarties  (a többi sárgát és a más színűeket tortakészítés közben megesszük)

2 fogpiszkáló

Először megsütöttem a piskótát, ez kicsit tömörebb, kevésbé levegős, de nagyon finom, a sima piskótához képest  jól tartja a formáját. 

A sütőt 175 fokra előmelegítettem

A tejet és a vajat addig melegítettem, míg a vaj megolvadt, majd kis lángon felforrósítottam - ez kb. pont addig tart míg a tojásokat a cukorral felverjük -, de nem kell felforralni.

Egy mély tálban a kézi mixer legnagyobb fokozatán felvertem az egész tojásokat, majd fokozatosan hozzáadtam a kristálycukrot és további 6 percig vertem. ( A mély tál - vagy pl. egy nagyobb mérőkancsó - azért lényeges, mert akkor verődik fel jól a tojás és a cukor, ha nem csak a mixer karjának az alja kapirgálja az anyagot, hanem lehetőleg minél jobban beleér - ilyen, viszonylag kis mennyiségnél ezért lényeges a mélyebb, szűkebb edény, vagy: döntsük meg a tálat....)

Rászitáltam a  sütőporral sóval és kakaóval  elkevert lisztet 3 részletben, és egy lapáttal óvatosan elkevergettem. Hozzákevertem ugyanilyen óvatosan forgatva a forró, vajas tejet, a vaníliakivonatot és az alján sütőpapírral bélelt kapcsos formába öntöttem. Középső rácson 20 percig sütöttem, a második 10 percben egy alufóliával lazán takartam a tetejét.

Amíg a piskóta sült, a málnát mikróban felolvasztottam, átturmixoltam, átpasszíroztam. A sűrű málnavelőt kis lángon egy decire beforraltam, hűlni hagytam.

Amikor a piskóta  kihűlt, ovális formára vágtam:  függőlegesen két vékony holdsarlószerű részt levágtam a körív felső és alsó részéből. Ezeket az íveket a munkalapra fektettem és kivágtam belőlük 2-2 egyenlő szárú, széles alapú háromszöget. Az ovális piskótarészt  két lapba vágtam.

A zselatint 2 ek. vízben megáztattam, elkezdtem felverni a hideg tejszínhabot, majd a habfixálókat az utasítás szerint a porcukorral együtt belekevertem. Amikor a hab már kemény volt, hozzácsorgattam a kihűlt málnapürét. A zselatint még egy icipici vízzel kis lángon (de szigorúan  egy kör a mikróban is megteszi, 800 Watton)  feloldottam, és miközben nagy fokozaton járattam a kézimixert, belecsorgattam a meleg zselatint a málnahabba és jól elkevertem. Ekkor a hab még nem áll meg, ezért a torta köré triplán  hajtott alufóliát tekertem és az alsó lapon egyenletesen elosztottam a málnahabot, de a  krémből félretettem egy evőkanállal Kitty szalagjához.

Sietős hétköznap délután volt, ezét bedugtam tíz percre a mélyhűtőbe, hogy gyorsan folytatni tudjam a tortát. Sima hűtőben 1-2 óra kell, hogy a könnyű hab megálljon, de nem érdemes több zselatint beletenni, így sokkal jobb állagú, mousse-szerű krémet és nem radírgumit kapunk.

Ezután rátettem a felső lapot, és  jöhetett a mascarpones krém.A hozzávalókat kézi mixerrel keverem össze 2 perc alatt, és habzsákból ( levágott sarkú nejlonzacskó is megteszi) csíkoztam sűrűn, egyenletesen a torta tetejére a krém felét - így megúszhatjuk, hogy a krém, miközben késsel kenegetjük-egyengetjük, felkapja a barna piskótamorzsákat, és bepöttyözze Kitty hófehér habtestét.Ezután már csak minimális simítás kell így, és kész volt a teteje. A két-két háromszöget is összeragasztottam kis kémmel és fogpiszkáló segítségével a fej két oldalára erősítettem, majd oldalról is bevontam a tortát. Hagytam egy evőkanálnyi krémet  a szemeknek és a bajusznak, ezt kakaóval kevertem össze, a maradék málnahabból lett a szalag, a sárga smarties-orr pedig  már maradt kerek :). Még nem ártott neki 2-3 óra hűtés, hogy jól vágható legyen, másnapra pedig tökéletesen össze is értek az ízek.

Csicsókakrémleves kolbászchipssel - nekem termett

Csicsóka, zeller, paradicsom, kaliforniai paprika, kígyóuborka, retek, többfajta alma, hagyma, konyhakész leveszöldség, egy cserép rozmaring - a Neked Terem termetes próbacsomagja múlt pénteken költözött a kamrába. Bár első pillantása az elfoglalt városlakóknak hangzik előnyösnek, hogy minden pénteken házhoz kerül az összeválogatott zöldség-gyümölcs, nekem mégsem a városlakók jutottak először eszembe, hanem a termelők. Hogy az ilyen kezdeményezések (is) jelenthetik a kiutat az ízetlen és ellenőrizetlen dömpingáruk özöne alól. Nem minden vacak és agyonvegyszerezett, ami külföldi, de ha van ember, aki itthon megtermeli, van, aki megszervezi, hogy eljusson az áru a vevőkhöz - ráadásul egy lépcsőben, a lánckereskedelmet kikerülve -  , és van, aki megveszi, akkor ez lehet egy win-win játszma - és ebből olyan keveset látni manapság...

A zöldségek-gyümölcsök  bio vagy kíméletes vegyszerezést alkalmazó gazdaságokból származnak, ellenőrzöttek és szermaradványtól mentesek. A részleteket a  Neked Terem honlapján találjátok.

Elmesélem és megmutatom, mi került az asztalra nálunk a pénteki szállítmányból:

A rengeteg leveszöldség fele a vasárnapi húslevesben kötött ki, a másik része pedig vörösboros marharagut gazdagított. A paradicsomok és  a paprikák  egy része, az uborka és a retek  tízórai  szendvicsekbe kerültek hétközben. A többi paradicsom, paprika és hagyma zöldségsalsa és csípős chilis szósz lett csirkesülthöz, a zellerből készül majd zellertartár pirítósra és rozmaringos-chilis rakott zeller,  a csicsókák egy kevés zellerrel és rozmaringgal krémlevesé alakultak, az almákból pedig kakukkfüves almapüré lett egy egészben sült csirke mellé.

Hozzávalók:

40 dkg csicsóka, meghámozva, szeletelve

5 dkg zeller egészen vékonyra szeletelve

fél liter víz

egy ujjnyi friss  rozmaring

egy nagy csipet morzsolt majoranna

1 nagy evőkanál 20%-os tejföl

pár szelet kolbász

1 kk. só

A csicsókát és a zellert a fűszerekkel 20 perc alatt fedő alatt a megfőztem, a főzés végén összeturmixoltam, hozzákevertem a tejfölt. A kolbászkarikákat serpenyőben átpirítottam, a leves tetejére szórtam, kevés kisült zsírjával meglocsoltam.

Fahéjas csiga karamellszósszal és diópralinéval

A nyúlfarknyi hétvégére tekintettel  jöjjön egy vigaszsüti!
Nem szívesen nevezném dagasztás nélküli kalácsnak, mert nem az, és ez az elnevezés rendesen el is kopott az idők során, de tény, hogy nagyjából semmi munka nincs vele egy nokedlijellegű tészta összekeverésén kívül. Az élesztőn kívül a második körben kerül bele kevés sütőpor és szódabikarbóna, - ezzel csalja el a recept  a dagasztást -, ez viszont rengeteg plusz levegőt  ad hozzá, nem is nagyon tudnék ehhez hasonlóan könnyű kelt tésztát mondani. 

Csináltam már rengetegféle ízesítéssel, narancsdzsemmel, kókuszosan,  ez az ízesítés pedig  a  kávés-fahéjas mögött következik rögtön, sőt talán a diópraliné  miatt meg is előzi, ami a puha, foszlós kalácstésztához és a tejszínes karamellkrémhez ad egy plusz ropogós extraságot.

Hozzávalók: (egy 26-os kapcsos forma és egy 20x30-as tepsi)

50+12  dkg liszt
12 dkg vaj
10 dkg cukor
0,5 liter tej
1 cs( 50 dkg liszthez való) szárított élesztő vagy 2 dkg sima élesztő, elmorzsolva
1 púpozott kk. sütőpor
1 csapott kk. szódabikarbóna

-a töltelékhez:
fahéjas cukorkeverék, mennyisége ízlés szerint

-a karamellszószhoz:

10 dk cukor
1 dl tejszín
2 dkg vaj

-a diópralinéhoz:

6 dkg cukor
5 dkg durvára vágott dió

Egy nagy lábasban felmelegítettem a cukrot, a vajat és a tejet egészen forróra, éppcsak hogy ne forrjon. Ezután hűlni hagytam egészen langyosra, hogy ne tegye tönkre az élesztőt. Az élesztőt ezután beleszórtam, elkevertem kicsit,vártam pár percet, és belekevertem 50 dkg lisztet.
Ekkor nagyjából nokedlitészta keménységű volt, egész kevés keverésre sima lett rögtön. Letakarva kelt 1 órát, ezután rászórtam a maradék 12 dkg lisztet, a sütőport és a szódabikarbónát, beledolgoztam részben fakanállal, részben kézzel már a munkapulton, kicsit átgyúrtam és kb.70X25-ös téglalappá nyújtottam.
Megkentem a lágy vajjal, rászórtam a fahéjas cukrot, majd a hosszabbik oldaláról feltekertem. Jó 1,5 cm-es szeleteket vágtam és besorakoztattam a formákba, majd megint hagytam nőni őket 20 percig.

180 fokos sütőben 20-25 perc alatt tökéletesre sül, de érdemes félidőben takarni, ha világosabban szeretjük a tetejét.

A cukrot egy vastag (dupla) aljú  nyeles lábasban közepes lángra tettem, türelmesen vártam,míg elkezd szép lassan olvadozni-pirulni a széle,  nem nyúlkáltam bele kanállal sem (mert arra rögtön ráköt-ráragad) kicsit rázogattam, mert persze a láng sosem tökéletesen egyenletes, hogy egyformán karamellizálódjon, a lángot levettem teljesen kicsire, meg ne égjen.. (Ha ehhez nincs türelmünk egy nagy ek. vízzel kezdjük el olvasztani, majd miután a szirupból elpárolgott a víz, indul a karamell - kicsit tovább tart, de ugyanaz lesz a végeredmény.) Mikor a cukor egyenletesen aranybarna lett, lehúztam a tűzről, hogy egy egészen kicsit hűljön, a mikróban megforraltam a tejszínt, a cukorra öntöttem (vigyázat felhabosodhat), visszaraktam a tűzre és kis lángon kevergetve egyenletes sima mártássá melegítettem, csak a végén adtam hozzá a vajat.

A diópralinét  ugyanúgy kezdtem készíteni, mint a karamellt, mikor a cukor karamellizálódott, rászórtam a diót, kevertem rajta egyet és a forró keveréket egy nagyobb darab  szilikonos sütőpapírra öntöttem ki. A cukor rögtön hűlni kezd, de még így is forró, a papír másik felét ráhajtottam és egy falapáttal kilapogattam a diós masszát. Mikor kihűlt, egy nyújtófával megcsapkodva összetörtem.

Fetás-mángoldos quiche

Bocs, csak nem akartam megint pités címet írni :). 

A várható fagyok előtt learattam a mángoldtermést - június óta dédelgettem a virágoskertben két tövet, amit a kipróbálás kedvéért vettem - a vad pink és neonsárga levélnyéllel tökéletesen beilleszkedtek a rézvirágok meg a echinaceák közé. Az is kiderült hogy borzasztó vízigényesek, és ha egy forróbb napon lemaradt a locsolás, egyből lankadtam szomorkodtak a földön - épp mikor már arra készültem, hogy felhasználom valamibe a harsogó zöld leveleket. Ilyenkor mindig megsajnáltam őket, és mivel  nem hallottam a Népeket se mángoldot követelni, úgy gondoltam, jobb, ha egyszerűen csak büszkén nézegetem a mindig újra erőre kapó bokrocskákat, és arra gondolok, milyen szofisztikált zöldséges(virágos)kertem van, még mángold is van benne, naná...

De most már nem lehetett halasztgatni, elő kellett állni a családnak otthon, hogy a kérdésre, mi lesz a vacsora, azt feleljem csak lazán: mángoldos pite, és úgy tegyek, mitnha ez lenne mindenki örök kedvence, meg egyébként is érezzék magukat kitüntetve, és ne vegyek tudomást a kérdő tekintetekről. Valamilyen zöld levelet mindenki megeszik itthon, ezért még a biztonság kedvéért elkezdtem magyarázni, hogy hát tudjátok ott vannak nyár óta a virágok között, és majdnem mint a spenót, meg a sóska, valahogy a kettő között. Mikor mondtam, hogy lesz hozzá feta meg fokhagyma, esetleg chilis olaj, akkor kicsit megnyugodtak, és láttam, arra gondoltak, ha a vacsorában mondjuk 96%feta és 5 % mángold van, azt már valahogy le lehet gyűrni, ha már egyszer ilyen heppjeim vannak.

Ehhez képest a vad külsejű zöldség megkapta az "oké, lehet máskor is egyszer-egyszer" kategóriabesorolást, és ez több, mint amit elvárhattam így elsőre. Ha valakinek épp nincs kéznél mángold, a receptbe tökéletesen passzol a spenót is, most tele van vele a piac, úgy láttam.

Hogy a mángoldnak milyen íze van? Háááát...mángoldíze. Nagyon messziről emlékeztet a spenótra, de van benne valami ánizsos-édeskés vonal szerintem, bár a hőkezelés során alapvetően megszelídül, és inkább a fűszerezés adja a mángoldos kaják jellegét. A vad neon szára is ehető - saját levében kolléganőtől tudom hogy spárgaszerűen kell kezelni, és az ilyen száraknak megvan az a nagyon előnyös tulajdonsága, hogy jól mutatnak az ételfotókon, pont mint a minipadlizsán ;) - abból pedig kis tortácskák készültek, a pite maradék tásztájából 4 kis kerek formában fetával rétegezve, chilis olajjal és dióval megszórva.

A mángold jóságairól itt is lehet olvasni.

Hozzávalók: (egy 23 cm-es kerámiaformához, és 4 db 8 cm-es formához)

25 dkg liszt

12 dkg vaj

1 kk. só 

1 kis tojás, felverve

-töltelék I.

egy csokor mángoldlevél

10 dkg fetasajt

2 tojás

1,5  dl tejszín

2 gerezd fokhagyma

2 dkg vaj

1 nagy csipet só

bors

-töltelék II.

a 6-8 vastagabb mángoldszár

5 dkg fetasajt

egy marék dió

kevés chlis olívaolaj

A tészta hozzávalóit gyorsan összedolgoztam, és fél óra hőtőben pihentetés után fél centinél kicsit vékonyabbra nyújtottam. Kibéleltem a formákat és a kerámiaformában lévő tésztát 180 fokon 15 percig elősütöttem vaksütéssel. (sütőpapírral bélelve, bele 25 dkg lencse - ezt sokszor fel lehet azután még sütésre használni).

Addig a mángoldot alaposan megmostam, leszárogattam. A leveleket teflonserpenyőben a vajon, vékonyra vágott fokhagymával és a pici sóval 5-8 percig forgatva gyengén megpároltam. 

A szárakat vékonyan felvágtam, a kis formák aljára egyenletesen elmorzsoltam a sajtot, kirakosgattam rá a felaprított mángoldszárakat,  meglocsoltam 1-1 tk chilis olajjal és megszórtam a durvára tört dióval.

Az elősütött tésztára kirakosgattam a párolt leveleket, ráöntöttem a simára kevert tojást és tejszínt, enyhén borsoztam és rámorzsoltam a fetát.

Minden együtt ment a sütőbe és kb. 15  perc alatt egyszerre sült készre.

Kókuszkrémes-csokis pite

Nagyobb: - Anya, ez olyan, mit egy kókuszos Kinder Pingui!!!!

Én: (feddőleg nézek)

Nagyobb: -Jóó,jóóó, de PRÉMIUM Pingui!!!

Nemcsak a szögletes torták az új kedvencek nálam ( a segítsütisen kívül nemrég  készült csupacsokis-mogyorós is, de a krémhez használt  szuper tejszín miatt, ami 2 perc alatt vajjá alakult :D nem került fel a blogra, pedig vajkrémesként is nagyon jó lett...), hanem a tepsis sütik. Mostanában az individuális, divatos, egyszemélyes  desszertek és cuki formájú és trendi ízesítésű kekszek korában ezek méltatlanul háttérbe szorultak, holott emlékszem, gyerekkoromban minden hétvége vagy vendégség alapját képezték. Nálunk legalábbis teljesen természetes volt, hogy minden hétvégén készül tepsis sütemény,  -  omlós lepények és piték, többlapos, munkás krémesek, zserbó  és társaik - el nem tudom képzelni hogy nem volt túlsúlyos senki a családban, bár az biztos, hogy  jóval kevesebbet szálltunk autóba...

Ez a süti munkás, négy részletben készül és nem nagyon lehet átlapolni a ráfodított időt.Akkor ajánlom elkészíteni, ha egyébként is konyhaműszak van egész délelőtt, mert önmagukban az egyes műveletek nem igényelnek sok időt.

Ez a süti sok cukrot tartalmaz. Kicsivel több mint 30 dekát. Mivel 30 db 5x5-ös kockára vágható, ezért egy sütiben kb. annyi van, mint annak a kávéjában, aki két cukorral issza.Szerintem egyébként  egyáltalán nem édes, ízben  a kókusz és az étcsoki dominál. Nem állítom, hogy csak egy kockát lehet egyszerre megenni belőle, sőt - nálunk kilencen elpusztítottuk egy délután.. De ha egyedül megesszük a tepsi harmadát, az még midig csak két nagy limonádé. Ha valaki mazochista módon úgy eszik sütit, hogy érdekli a bevitt kalóriák száma, akkor mostantól, itt, oldalt -> megnézheti, sőt megnézheti az összes táplálkozástudományilag fontos értéket is. Ne mondjátok, hogy nem szóltam! Ó igen, és rengeteg benne a (tej)zsír is...hm...jóóó...akkor ne csináljátok meg....

Még egy megjegyzés: A szülinapomra jó sok kókusztejet kértem és kaptam az Edeka-ból a német rokonságtól, én ezt használtam. Nincs tusfürdőíze-szaga (pár ilyennel megjártam), és sűrű, enyhén krémes az állaga - szerintem itthon ilyet csak menőbb fővárosi delikben lehet kapni (esetleg biobolt?), ha valaki mégis tud jót és  egyszerűbben elérhetőt, akkor szóljon nekem is!

Update: kommentben ajánlotta egy kedves olvasó a cocomas kókuszkrémet - azt hiszem gyógynövény-bio szaküzletben én is láttam ezt kics városunkban, és körülnéztem a nagy hiperekben is:  a Tesco-ban és az Auchanban is kapható konzerv kókusztej 400 ml-es, (olyan csomagolású, mint pl. a konzerv vörösbab), sűrű és krémes állaggal, a nemzetközi konyha részlegen.

Hozzávalók: (20x30-as tepsihez)

-az omlós alaphoz:

18 dkg liszt

8 dkg porcukor

8 dkg vaj

1-2 ek. jeges víz

- a csokis ganace-hoz:

10 dkg étcsokoládé( 60 %-os)

1 dl tejszín

- a kókuszos krémhez:

2,5  dl tej

2,5 dl tejszín

1 doboz ( 400 ml-es) kókusztejkonzerv

3 tojás

fél vaníliarúd vagy 2 tk. vaníliakivonat

24 dkg cukor

8 dkg étkezési keményítő

10 dkg kókuszreszelék

-a tetejére

2 dl tejszín

4 teáskanál porcukor

1 tk porzselatin

Az omlós tészta első három hozzávalóját aprítógépben morzásítottam, kézzel gyorsan összegyúrtam. Kellett hozzá pici víz, ez a liszttől függ. (5 pec munka) Fél órára hűtőbe raktam.

A sütőt 180 fokra előmelegítettem.
A tésztát jól kilisztezett munkalapon, közben felülről is enyhén lisztezve a tepsi méretére nyújtottam - kicsit szakadozgat, nem gond, jól reparálható a tepsiben is, az lényeg, hogy azért minél egyenletesebbre - kb. 4 mm vastagságúra - nyújtsuk. Körben a széleket is pontosan a tepsihez kell igazítani és nyomkodni, hogy ne folyjon ki a ganache, ami a következő réteg. ( 5 perc ismét) 20 percig sült, ekkor világos aranyszínű a tészta teteje. Hűlni hagytam.

A csokis réteghez a csokit apróra tördeltem, a tejszínt megforrósítottam, és ráöntöttem a csokira. 5 percig állni hagytam, majd simára kevertem, ( ha esetleg közben kihűlne, és nem akar tökéletesen elolvadni minden csokidarab,  be lehet tenni egy körre a mikróba) a kihűlt tésztára öntöttem.( Ez csak 2 perc, meg az amíg kivárjuk, hogy felolvad és elkeverjük) Hűvös kamrában dermedni hagytam.

A kókuszos krémhez (tulajdonképpen ez egy puding, tojássárgájával és kókuszreszelékkel dúsítva) az első öt hozzávalót egy vastagabb aljú  lábasban simára kevertem és kis lángon melegíteni kezdtem,  a hatodikból, a cukorból csak 20 dekát tettem bele. . A maradék 4 dkg cukrot és az étkezési keményítőt elkevertem és a még langyos tejes-tejszínes keverékből 2 decivel simára kevertem. Szorgalmasan kevergettem a krémalapot - a tojás miatt ezt végig muszáj csinálni, nehogy összeugorjon - és hozzáadtam a keményítős keveréket. Enyhe-közepes  lángon kb. 10-15 perc alatt sűrűsödött be, épp csak elkezdett puffogni, amikor levettem a tűzről. Nemcsak a tojás miatt, hanem a keményítő miatt sem szabad tovább főzni, mert akkor sűrítés helyett elenged. (Aki főzött már pudingot, az érezni fogja.)

Kivettem a vaníliarudat, belekevertem a kókuszreszeléket, kicsit hűlni hagytam, majd gyorsan a csokis réteg tetejére öntöttem és elegyengettem. Hűtés.

Beáztattam a zselatint  a hideg vízben, és elkezdtem felverni a tejszínhabot, félidőben belekevertem a porcukrot, a zselatint a mikróban egy kör alatt felmelegítettem és a kézi mixerrel nagy fokozaton gyorsan a habba kevertem. A kihűlt krém tetejére simítottam, a tetejére serpenyőben kicsit átpirított kókuszpehely került. ( Ha a tejszín és a tál jó hideg, akkor ez a fázis is megvan 6-8 perc alatt)

Forró vízbe mártott éles késsel a legkevésbé stresszes a szeletelés, de szerintem lesz olyan vállakozó, aki kanállal is simán kienné a tepsiből.

Alapkoncepció innen, mennyiség és néhány  összetevő  átdolgozva.