Borzselé. Borzselé. Mustzselé.Borzselé.Nem. Vagy inkább valami mustban pácolva. Mégsem.
Ennyire futotta szőlős/boros/szüreti ételek kategóriájában nálam hetekig. Persze tudnék - egyéni szerencse kérdése - a szüretről is írni, mert a családunkban ez hagyomány volt sokáig. De mindig ódzkodok attól, hogy átcsússzak énblogba, az emlékek a szüretről pedig olyanokról mesélnének, akik már rég nincsenek köztünk, és őket meg meg akarom tartani inkább csak magamnak. Lehet hogy leírva elmúlik az emlékekről a csillagpor, és akkor oda a varázs.
Úgyhogy visszatérnék inkább, ide, hogy végül is csak sikerült összehozni a borzselénél kicsit használhatóbbat, köszönhetően a baklava-korszak indulása óta folyamatosan betárolt réteslapoknak.
A sütiről csak annyit, hogy a piskótaszerű, habos töltelék jól felveszi a hőt, így a szőlőszemek gyönyörűen épen maradnak, a rétes nem úszik a kifőtt szőlőlében, ami nem hátrány; egy dologra kell vigyázni: mivel a mandulás massza a piskótához hasonlóan megnövekedik sütés közben, kicsit lazábban kell feltekerni a rétest a szokásosnál, hogy ne repedjen meg alul oldalt a tekercs.
Ha kerül hozzá esetleg valami jó kis borsodó is, első osztályú ünnepi desszert lesz belőle. Egyébként meg elfogy a tepsiről.
.
Hozzávalók:
4 réteslap (35x44 cm-es, Milkland, talán Spar-os??)
5 dkg olvasztott vaj
fél kilónyi leszemezett, leszárított vegyes csemegeszőlő
5 dkg mandula
5 dkg babapiskóta
2 tojás
2 ek. nádcukor
A sütőt 200 fokra előmelegítettem, tepsit sütőpapírral kibéleltem.
A babapiskótát a mandulával együtt megdaráltam az aprítógépben. A tojásokat szétválasztottam, a sárgáját világosra és habosra vertem a cukorral, a fehérjét pár csepp citromlével keményre vertem, majd felváltva a tojássárgájához kevertem óvatosan a hab felét, a piskótamorzsa felét, megint a habot és végül a maradék morzsát. Ezután hozzákevertem a leszárított szőlőszemeket.
Egy réteslapot kiterítettem tiszta konyharuhára, olvasztott vajjal kentem, ráillesztettem a másikat, majd a töltelék felét a rövidebbik oldalához halmoztam, a szélén oldalt és a végén is 3 cm ráhagyással. A tölteléket elegyengettem ( kb. 5 cm szélesen, laposan - végül is látszik a képen) a réteslap két hosszabbik oldalát behajtottam a töltelék végére, hogy ne folyjon ki, azután a rövidebbik oldala felől óvatosan feltekertem a tésztát. Tepsibe raktam, a tetejét vajjal kentem. Ugyanígy készült a második adag is.
20 perc alatt szép aranyszínűre sült, belül a töltelék könnyű és habos lett.
Végül kevés mézzel kentem át a tetejét és pirított mandulával szórtam meg.
Úgyhogy visszatérnék inkább, ide, hogy végül is csak sikerült összehozni a borzselénél kicsit használhatóbbat, köszönhetően a baklava-korszak indulása óta folyamatosan betárolt réteslapoknak.
A sütiről csak annyit, hogy a piskótaszerű, habos töltelék jól felveszi a hőt, így a szőlőszemek gyönyörűen épen maradnak, a rétes nem úszik a kifőtt szőlőlében, ami nem hátrány; egy dologra kell vigyázni: mivel a mandulás massza a piskótához hasonlóan megnövekedik sütés közben, kicsit lazábban kell feltekerni a rétest a szokásosnál, hogy ne repedjen meg alul oldalt a tekercs.
Ha kerül hozzá esetleg valami jó kis borsodó is, első osztályú ünnepi desszert lesz belőle. Egyébként meg elfogy a tepsiről.
.Hozzávalók:
4 réteslap (35x44 cm-es, Milkland, talán Spar-os??)
5 dkg olvasztott vaj
fél kilónyi leszemezett, leszárított vegyes csemegeszőlő
5 dkg mandula
5 dkg babapiskóta
2 tojás
2 ek. nádcukor
A sütőt 200 fokra előmelegítettem, tepsit sütőpapírral kibéleltem.
A babapiskótát a mandulával együtt megdaráltam az aprítógépben. A tojásokat szétválasztottam, a sárgáját világosra és habosra vertem a cukorral, a fehérjét pár csepp citromlével keményre vertem, majd felváltva a tojássárgájához kevertem óvatosan a hab felét, a piskótamorzsa felét, megint a habot és végül a maradék morzsát. Ezután hozzákevertem a leszárított szőlőszemeket.
Egy réteslapot kiterítettem tiszta konyharuhára, olvasztott vajjal kentem, ráillesztettem a másikat, majd a töltelék felét a rövidebbik oldalához halmoztam, a szélén oldalt és a végén is 3 cm ráhagyással. A tölteléket elegyengettem ( kb. 5 cm szélesen, laposan - végül is látszik a képen) a réteslap két hosszabbik oldalát behajtottam a töltelék végére, hogy ne folyjon ki, azután a rövidebbik oldala felől óvatosan feltekertem a tésztát. Tepsibe raktam, a tetejét vajjal kentem. Ugyanígy készült a második adag is.
20 perc alatt szép aranyszínűre sült, belül a töltelék könnyű és habos lett.
Végül kevés mézzel kentem át a tetejét és pirított mandulával szórtam meg.
2 megjegyzés:
Pont mostanában gondolkoztam, hogy jó lenne szőlős rétest készíteni. Nagyon tetszik a tölteléked megvalósítása, épp ilyesmit szerettem volna. Felvettem a hamarosan kipróbálandók közé! Ez szinte merénylet egy rétesfüggőnek :)
Egy kis update: legközelebb kap némi reszelt kis citromhéjat a töltelék, mert a szőlő édes, a babapiskóta édes, a cukor édes, és kell egy kis ellenpont bele!
Megjegyzés küldése