Sült-padlizsán saláta VKF.! XVI.

Ott vagyok, ahol a part szakad. A halas fordulónál. Mert a saláta jó, a saláta egészséges, a saláta olyan sokféle lehet, csaképp Ember salátán meg nem él. A kiskorúakat hagyjuk is.
Szóval a saláta legfeljebb szerény kiegészítő lehet valami massszív húsétel ÉS köret mellé. De főszereplő...
Na jó, persze eszünk mi, hogyne. Caprese-t vacsorára, de legyen mellé friss kenyér és valami húsféle. A sokak által lenézett jégsalátát mindenféle más zöldséggel, ami kerül mellé a hűtőből, egy kis olivaoloajos-citromleves-fűszeres ilyen-olyan öntettel, görögsalátát nyáron rogyásig. A Waldorf is nagy kedvenc, de valahogy az nálunk téli játékos, a klasszikus majonézesekben meg a nagymamák járnak elöl.

Én csak egyet rontok el mindig: a cukros-ecetes levet arra a jó kis fejessalátára. Az nem sikerül sose.

Hozzávalók:

1 nagyobb padlizsán
1 doboz natúr joghurt
fél citrom leve és lereszelt héja
2 kk. méz
1 nagy gerezd fokhagyma
1 chilipaprika
1 kis csokor petrezselyem
3 ág menta
só
bors
olivaolaj

A megmosott padlizsán két végétől megszabadultam és 1 centis karikákra szeleteltem, a nagyobbakat még félbe is vágtam.

A szeleteket megsóztam, megborsoztam és a kiolajozott teflonserpenyőben oldalanként 4-5 perc alatt szép aranybarna-foltoskásra sötöttem.

Amíg sült, összedobtam az öntetet: A joghurtot összekevertem a mézzel, a citromlével és a lereszelt héjával, a kimagozott és apróra vágott chlilipaprikával, belepréseltem a fokhagymát és hozzáaprítottam a zöldfűszereket.
A kisült padlizsánszeleteket forrón forgattam az öntetbe, aztán jól behűtöttem.

Ideális kísérője volt a vasárnap déli rántott húsnak, ami egyébként a nagyobb kiskorú gasztronóm szülinapi ebédrendelése volt.:)



A kiindulópont Stahl Judit padlizsánsalátája a Büntetlen örömök c. könyvéből.