Az advent még elég messze volt, amikor ez a keksz készült, és bár nem illik a precízen szaggatott omlós kekszek és az írókázott mézeskalácsok decemberi sorába, azért senki sem fogja félrelökdösni a tálon. Nálunk az éppen kihűlt tepsinyi adag nem is érte meg a második kört, pillanatok alatt elfogyott, ami nem csoda, hiszen a brownie-t sem kell sosem hosszan kínálgatni
12 dkg liszt
késhegynyi sütőpor
20 dkg nádcukor
3 dkg holland kakaó
10 dkg natúr krémsajt
8 dkg puha vaj
1 kisebb tojás
10 dkg fehércsoki chips vagy apróra vágott fehér csoki
A sütőt 175
A vajat és a krémsajtot kézi mixerrel simára kevertem, belemixeltem a tojást, majd fakanállal belekevertem az összes többi hozzávalót. A sűrű, krémes tésztát egy nagyobb, vízbe mártogatott teáskanállal gombócoztam - nagyobb diónyi méretben - a sütőpapírral bélelt tepsire, egymástól 4-5 centi távolságra és 10 percig sütöttem a kekszeket. Ekkor még egészen puhák, hűlés közben szilárdulnak, de a belsejük finom krémes marad.
2 megjegyzés:
Pont ilyenekért rajon a párom. Ő bizony az írókázott mézeseket tolná félre... Áldott Karácsonyt!
Hát nem tudok elég szuperlatívuszban beszélni erről a kekszről.... Valami eszméletlen finom (és eszméletlenül eteti magát)!
Megjegyzés küldése