Bazsalikomos-csokis macaron

Bár a módszer mostmár jóideje szinte változatlan, és a sütőm is mentes a szeszélyektől, ez a macaron annyiban különbözik az eddigiektől, hogy direkt a legegyszerűbben beszerezhető szimpla héjas mandulából készült. És mivel lusta voltam meg akartam úszni a balnsírozást-szárítgatást, ( és ki ne akarná megúszni, ha lehet) egyszerűen csak ledaráltam, és kész. Ezért azután nem csilivili színes macaronok készültek, de a csokis-bazsalikomos krémhez szerintem tökéletesen illenek. Bár kétségtelen, hogy a macaronok varázsa az ájulatos színüktől is van, azért én nem ragaszkodom az ételfestékes verziókhoz, ha otthonra készülnek.
 .
A tejcsoki-étcsoki-bazsalikom kombó pedig... pótol minden cuki színt!

Ha pedig valaki biztosra szeretne menni, akkor jöjjön el, és lesse el a macaronkészítés csínját-bínját a Magnólia Műhelyben. Részleteket itt, a honlapon találtok, már nincs sok kiadó hely!

Hozzávalók: (30-35 db kész macaronhoz)

90 gr tojásfehérje (ez kb. 3 közepes tojást jelent, 1 napig szobahőmérsékleten vagy 5 napig a hűtőben pihentetve - de felhasználni ez utóbbi esetben is szobahőmérsékleten kell)
30 gr kristálycukor
200gr porcukor
110 gr mandula
4-5 csepp citromlé

a bazsalikomos csokikrémhez:

5 dkg-5 dkg  tej-és étcsokoládé
8 gr friss bazsalikomlevél
80 ml tejszín
2 dkg vaj

A csokit apróra törtem. A felaprított bazsalikomot a felforrósított tejszínbe öntöttem, és 20 percet állni hagytam, majd leszűrtem. A tejszínt újra felforrósítottam, majd a csokira öntöttem, egy percig állni hagytam, majd erőteljesen és gyorsan simára kevertem, míg fényes nem lett, ekkor még beledobtam a puha vajat, és azzal is elkevertem, hűtőbe tettem és hűlés közben párszor átkevertem - amikor már sűrű, krémszerű és nem folyós, tegyük kicsit kevésbé hideg helyre, hogy majd a habzsákból könnyen tudjuk tölteni vele a macaronokat.

A mandulát héjastól diódarálón ledaráltam, összekevertem a porcukorral és két evőkanalanként pármásodperig megpörgettem a kávédarálóban, majd átszitáltam.
A tojásfehérjét pár csepp citrommal habbá vertem, addig, míg épp nem akart kicsúszni a fejjel lefelé fordított tálból - ezt kicsit megelőzően folyamatosan belemixeltem a kristálycukrot is.

Hozzáadtam a porcukros-mandulás keveréket,  falapáttal, először bátran, gyorsabb mozdulatokkal egyneműre, ezután pedig lassan, átforgatva,a levegő egy részét kikeverve a masszából, amíg sűrűn, lassan és szalagszerűen folyik lefelé a belőle kiemelt lapátról. Ha a szalag szakad, még forgassukháromsor-négyszer, és ellenőrizzük újra. NE folyjon viszont fényesen és gyorsan, az a túlkeverés - abból kudarc lesz.
Az előzőleg sütőpapírral bélelt tepsire kb2,5 cm  halmokat  pöttyöztem habzsákból, függőlegesen lefele tartva, a felület felett fél centivel,  hogy a massza saját magát terítse. ( Az eldobható 20 darabos nejlont használom, adnak hozzá nyomófejet is, kicsit meg kell nagyobbítani rajta a lukat - kb. fél cm átmérőjű legyen.) Ezután még terülnie kell egy picit, és el kell tűnnie a kis csúcsoknak.
Ha maradnak, akkor gyengéden  az asztallaphoz csapjuk párszor a tepsit, vagy  enyhén nedves ujjal elsimítjuk a csúcsokat.
45 perc pihentetés után  140  fokra előmelegített sütőben 16 percig sütöttem, az első 10 percben a sütő aljába egy üres tepsit is raktam, hogy alulról ne érje túl hirtelen a hő.
Teljes kihűlés után a szilikonos sütőpapírról  óvatos leszedegettem és - szintén habzsákból - megtöltöttem
a krémmel.