2011. szeptember 8., csütörtök

Százszorszépek




Ez nem recept tulajdonképpen, hanem egy formázási technika, amit kedvenc ázsiai kelttésztás-blogomon láttam. Hasonlít kicsit a napraforgóhoz, csak itt nem kell annyira megcsavarni a tésztát és részben a töltelék adja a mintát. Az eredeti recept szerint adzukibab-paszta szerepelt benne, ami sűrű, így a fomázási módszer ellenére sem folyik ki a sütiből. Nálunk igen elégedetlenek lennének a Népek, ha adzukibab-pasztával töltött leveles tészta lenne vacsorára, ezért az helyettesítettem mandulás-baracklekváros töltelékkel. Mivel továbbra sem próbálkoztam még házi leveles vajas tészta készítésével, nyugodtan leírhatom, hogy ez gyors vacsora a készen vettből, kicsit lehet ügyeskedni a százszorszépek szirmaival, de csak gyakorlat kérdése, és úgy láttam az esztétika (vagy inkább némi ételgiccs??) nálunk senkit nem hatott meg, mert nem gyönyörködtek benne sokat, megették azonnal.

Hozzávalók: (8 darabhoz)
kész leveles tészta ( nem a mélyhűtött, hanem a feltekerten vásárolható)
8 dkg darált mandula (vagy más csonthéjas)
4+2  nagy teáskanál barackdzsem

A darált mandulát a barackdzsemmel elkevertem. A tésztát kitekergettem és 10x10-es lapokra vágtam. A lapok közepére tettem egy gombócnyit a töltelékből, körben felhajtottam és összecsippentettem  a széleket és sarkakat, ( oké megspóroltam a kör alakra nyújtogatást, de nem okozott később problémát) ezt a részt alulra fordítottam és a sütit a tenyeremmel laposabb, kb 7-8 cm átmérőjű koronggá lapogattam. A lényeg, hogy a tészta hűvös legyen még, de már jól kezelhető, így a töltelék egyenletesen fog eloszlani a korongon belül. Alul óhatatlanul vastagabb kicsit a tészta, de felül sem szakadt el. A virágok közepét megjelöltem egy kis pohárral,megkentem dzsemmel, megszórtam kis tört mandulával,  azután a jelig nagyon éles késsel 12 helyen bevágtam a korongokat, és az így kapott "szirmokat" 90 fokban elfordítottam.
200 fokos sütőben j húsz percig sültek, a töltelék tetejét kicsit megkapta a sütő, de ezen a napon ekkorra már  majdnem odaégettem a bablevest (igen, levest), odaégettem 3 kg aszalódó san marzano paradicsomot, úgyhogy ezen nem is csodálkoztam.
A végén a dzsem kevésbé sűrű részével kell megkenni a tésztát, vagy porcukrozni, mert nem túl édes egyébként, én szaladtam fotózni, mert késő volt és mindenki éhesen tátogott.
Bár az eredeti recept leveles tésztához íródott, jövő héten  kelt tészta készül így, túrós töltelékkel.

Itt majd itt fázisfotók is vannak a formázásról.





8 megjegyzés:

Gomba írta...

Ez tök jó! Nagyon mutatós!

Egyébként én nagy házi vajas tészta párti vagyok, szóval nézd el ezt nekem. De egyszer MUSZÁJ kipróbálnod, mert milliószor jobb, mint a bolti! Sokan megijednek tőle, mert bonyolultnak tűnik, pedig gyerekjáték az egész (ha pár szabályt betartunk)

Ha esetleg kedvet kapnál a jövőben, nálam részletes leírás és fázisképek is vannak.

G

Kata írta...

Csodaszépek!:)

Erika írta...

Nagyon mutatósak!:)

Éva írta...

Nagyon szépek! Nem hiszem hogy megpróbálnám elég komplikáltnak tűnik!

Piszke írta...

Nem bonyolult, tényleg, csak leírni volt az!
Gomba meggyőztél, gyors fejszámolással kiderítettem, hogyha kétharmada mehet a fagyasztóba, így nem is akkora macera...Láttam már egy főzőkurzuson készíteni, csak félek attól, hogy bénázok és nem vagyok elég gyors, átmelegszik hajtogatás közben és lesz egy csomó megégett süti belőle ...

Vicuska írta...

Ez fenomenális!!!

Éva írta...

Állatjól néz ki:D

Petra írta...

Milyen egyszerű ez a formázás, és gyönyörű az eredmény. Ki fogom próbálni köszönöm az ötletet. :)))

Related Posts with Thumbnails