Ugyanabban a kisvárosban nőttek fel, közel egykorúak, és ugyanabba az általános iskolába jártak. Mint 20 évvel később kiderült, annyira közel laktak egymáshoz, hogy az egyik teraszról a másik erkélyre könnyen átintegethettek volna egymásnak. Van még persze számos, pusztán csak a "Férfiak......" címszó alá besorolható hasonló tulajdonságuk még, de azt, ugye, felesleges részletezni.
Emellett mindketten megátalkodott kókusztekercsrajongók.
Megismerkedni pedig úgy ismerkedtek meg, hogy egy másik meg egy harmadik városban feleségül vettek egy-egy nőt, akik még életükben nem csináltak kókusztekercset addig. Így boldogan megegyeztek abban is, hogy a kókusztekercs-nem-készítés az elnézhető volt a kapcsolat vadvirágos hajnalán, de ezután, bizony, válóok.
A hugomnak nehéz dolga van, mert anyós-após kókusztekercsének színvonalát nehéz hozni, a hihetetlen mérnöki precizitású külsőről nem is szólva, nekem meg ugyan itt a tuti recept tőlük, de könnyen hivatkozhatok arra, hogy ezt még anyósom se szerette csinálni, úgyhogy ha egyszem kisfia kókusztekercsre vágyott, kénytelen volt még a segítségét (!!) is felajánlani neki. Így a kókusztekerccsel való vacakolás közben (mert azt senki se mondja, hogy ez egy egyszerű, sütés nélküli sütemény) kicsit el tudok szórakozni azon, hogy magam elé képzelem az Embert, amint lelkesen nyújtja a kekszmasszát, vagy netán habosra keveri a vajkrémet.
Na, ettől mindjárt viccesebb a kókusztekercskészítés.
A kókusztekercsfüggés viszont, úgy néz ki, genetikus, és az Y kromoszómához kötődik, mert tegnap a Nagyobb ezt kért reggelire.
Hozzávalók:
50 dkg darált háztartási keksz
6 dkg kakaópor
15 dkg porcukor
2 dl feketekávé
1 dl rum (vagy rumaroma és tej)
-a krémhez:
25 dkg vaj
20 dkg porcukor
5 dkg kókusztejpor (dm-ben mindig van)
-a nyújtáshoz:
10 dkg kókuszreszelék
A tekercs tésztájának hozzávalóit összekevertem, úgy, hogy egy nem túl puha, de gyurmázható masszát kaptam. Kicsit függ a folyadék mennyisége a kekszpor nedvességtartalmától, a lényeg, hogy szobahőmérsékleten kellemes, linzertészta állaga legyen. Ha szárazabb, törik majd a nyújtáskor és a feltekeréskor. Ilyenkor óvatosan adagoljunk hozzá még a folyadékokból, ízlés szerint.
A krémhez habosra kevertem a vajat a porcukorral és a kókusztejporral.
A kekszmasszát két részre osztottam, és kókuszreszelékkel beszórt folpackon kb. 35X20cm-es, vékony lappá nyújtottam - a tészta tetejét is kókuszreszelékkel szórtam, ne ragadjon a nyújtófához. Ezután megkentem a krém felével - kb. 0,5 cm vastagra jön ki, ezt a mennyiséget lehet csökkenteni -5dkg vaj és -5 dkg porcukor mennyiséggel az alap elkészítésekor, és ezzel helyes félcentis szeletek alapulvételével szeletenként máris spóroltunk vagy 10 kalóriát... - és szép óvatosan, amennyire csak lehet szorosan feltekertem.
A folpackba csavarva kb. két órai hűtés után már szépen szeletelhető, és ez a mennyiség egy hosszú hétvége sütiigényét is képes kielégíteni.
Ja, mielőtt jönne a gyámügy, én a rumot feleztem és felforraltam a tejjel, így ehettek belőle a gyerekek is.
A recept némi módosítással - plusz kókusztejpor, mínusz porcukor- a hugom férjenek szüleitől való.
Emellett mindketten megátalkodott kókusztekercsrajongók.
Megismerkedni pedig úgy ismerkedtek meg, hogy egy másik meg egy harmadik városban feleségül vettek egy-egy nőt, akik még életükben nem csináltak kókusztekercset addig. Így boldogan megegyeztek abban is, hogy a kókusztekercs-nem-készítés az elnézhető volt a kapcsolat vadvirágos hajnalán, de ezután, bizony, válóok.
A hugomnak nehéz dolga van, mert anyós-após kókusztekercsének színvonalát nehéz hozni, a hihetetlen mérnöki precizitású külsőről nem is szólva, nekem meg ugyan itt a tuti recept tőlük, de könnyen hivatkozhatok arra, hogy ezt még anyósom se szerette csinálni, úgyhogy ha egyszem kisfia kókusztekercsre vágyott, kénytelen volt még a segítségét (!!) is felajánlani neki. Így a kókusztekerccsel való vacakolás közben (mert azt senki se mondja, hogy ez egy egyszerű, sütés nélküli sütemény) kicsit el tudok szórakozni azon, hogy magam elé képzelem az Embert, amint lelkesen nyújtja a kekszmasszát, vagy netán habosra keveri a vajkrémet.
Na, ettől mindjárt viccesebb a kókusztekercskészítés.
A kókusztekercsfüggés viszont, úgy néz ki, genetikus, és az Y kromoszómához kötődik, mert tegnap a Nagyobb ezt kért reggelire.
Hozzávalók:
50 dkg darált háztartási keksz
6 dkg kakaópor
15 dkg porcukor
2 dl feketekávé
1 dl rum (vagy rumaroma és tej)
-a krémhez:
25 dkg vaj
20 dkg porcukor
5 dkg kókusztejpor (dm-ben mindig van)
-a nyújtáshoz:
10 dkg kókuszreszelék
A tekercs tésztájának hozzávalóit összekevertem, úgy, hogy egy nem túl puha, de gyurmázható masszát kaptam. Kicsit függ a folyadék mennyisége a kekszpor nedvességtartalmától, a lényeg, hogy szobahőmérsékleten kellemes, linzertészta állaga legyen. Ha szárazabb, törik majd a nyújtáskor és a feltekeréskor. Ilyenkor óvatosan adagoljunk hozzá még a folyadékokból, ízlés szerint.
A krémhez habosra kevertem a vajat a porcukorral és a kókusztejporral.
A kekszmasszát két részre osztottam, és kókuszreszelékkel beszórt folpackon kb. 35X20cm-es, vékony lappá nyújtottam - a tészta tetejét is kókuszreszelékkel szórtam, ne ragadjon a nyújtófához. Ezután megkentem a krém felével - kb. 0,5 cm vastagra jön ki, ezt a mennyiséget lehet csökkenteni -5dkg vaj és -5 dkg porcukor mennyiséggel az alap elkészítésekor, és ezzel helyes félcentis szeletek alapulvételével szeletenként máris spóroltunk vagy 10 kalóriát... - és szép óvatosan, amennyire csak lehet szorosan feltekertem.
A folpackba csavarva kb. két órai hűtés után már szépen szeletelhető, és ez a mennyiség egy hosszú hétvége sütiigényét is képes kielégíteni.
Ja, mielőtt jönne a gyámügy, én a rumot feleztem és felforraltam a tejjel, így ehettek belőle a gyerekek is.
A recept némi módosítással - plusz kókusztejpor, mínusz porcukor- a hugom férjenek szüleitől való.
8 megjegyzés:
Hát elég jól néz ki!
És a gázzal / villannyal is rendesen takarékoskodtál!
Most jövök a boltból és mit láttam? A Detki Keksz villámgyors dobozos keksztekercsét. Van benne kekszpor, vaníliapor meg kókuszreszelék. Már csak egy kis víz és kész is! Tiszta Amerika!
Igen, ez is beillik a muffinpor, palacsintapor és pizzatészta-por receptek sorába. Ha valakinek nincs mérlege, se evőkanala, és nem is akar venni, annak végülis tökéletes :DD
na de ha már műízűt akarnék, vehetnék kész kókusztekercset is az édességboltban, nem? :) legalább nem áltathatnám magam azzal az illúzióval, h. én "sütöttem" félkész porból ;)
viszont a kókusztejpor nagyon jó ötlet! amikor még nővérem tekercselt házilag, annak mintha vmi pici citromos beütése is lett volna... persze az még a kókusztejpor előtti időkben volt :)
Na, ez a másik, amit eldugok előle.
Nem lehetne hogy kelkáposztafőzelékeket tegyél föl inkább????
Csuszta, szerintem kókusztekercsben a negatív csúcs amit vásárokban meg búcsúkban árulnak. Szerintem anak valószínűleg valamilyen kőolaj-származék az alapja...
Cserke mit csináljak, hát nem szeretik a kelkáposztafőzeléket.. én se :) Nem rakta be a spam-ekhez a levelem véletlenül a szűrőd????
Ja igen még akartam mondani, hogy a kókusztejpor nemcsak az íze miatt volt jó, hanem mert valahogy nem volt olyan sűrű, nehéz így a cukros vajkrém. Vagyis nem annyira.
En a krémbe sűritett tejet tettem fini lett.
Megjegyzés küldése