2009. október 16., péntek

Az egyszerű moszkauer




Mert Jóanya belátja hibáit és súlyos tévedéseit, amelyek abból indulnak, hogy ki kell rángatni a gyereket a húsleves-babgulyás-rántott-hús-brassói-kelt tészta-csirkepörkölt bűvös hatszögéből, azután meg leshet, amikor szemrehányják neki a "gasztrocsodákat". Így azután Jóanya magába néz, és utolsó őszi, váratlanul láblógatós vasárnap délutánján a kertbe való építkező jellegű kibámulás helyett süt egy egyszerű moszkauert. Mivel ez a friss dió megtörésével kezdődik - amely egyébként az egyetlen munkafázis,ahol igénybe lehet venni némi segítséget, különben elfogyna a sütimassza meg az étcsoki-bevonat fele - alig két óra alatt megvan vagy száz süti, de ez a szám ne tévesszen meg senkit, mert ezek bizony vékonykák-laposak - ahogy kell -, 4-5 darab egymás után a legkisebbeknek is lecsúszik rögtön.

Az egyszerű moszkauer egyébként számomra sokáig cukrászati rejtélyt képezett, el nem tudtam képzelni, miféle titkos recept alapján készítik az aranyárban mért lapocskákat. Azután egyszer véletlenül továbblapoztam a horvátilonában, és akkor gyanússá vált a Moszkvai sütemény álnéven szereplő teasüti. Azóta minden karácsonyra sütök egy hatalmas adagot, de most, hogy szánom-bánom bűneimet, ami mákos sütemények meg zöldséges rizsköret formájában csúcsosodott ki (még jó hogy az ebadta kölyköknek azért a szűzérmék valahogy csak lecsúszik) muszáj volt sütnöm műsoron kívül, főleg hogy a moszkauer olyan egyszerű.

A karácsony-feeling is megjött hozzá alig pár napon belül, helyes kis hózápor formájában.


Hozzávalók:


15 dkg darált dió

15 dkg porcukor

1 dl tejszín

7 dkg vaj

7 dkg narancshéj nagyon apróra vágva vagy reszelve

2 dkg liszt (egy nagy púpozott evőkenál)

kevés rum


A darált diót összekevertem a puha vajjal és az összes többi hozzávalóval, kivéve a lisztet, és egy lábasban forrásig, kevergetve összefőztem. A tűzről levettem és alaposan elkevertem benne a lisztet.( A narancshéj mennyiségéhez nagyon vékonyan hámozva és tényleg vékonyra felvágva kb. 2 nagy narancs szükséges, reszelve pedig inkább három. Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, akkor inkább a reszelés, mert rágós, nagy narancsdarabkákkal nem igazán élvezhető a süti.)


Sütőpapírral bélelt tepsibe egymástól legalább 2-3 cm távolságra teáskanálnyi masszát raktam, és azután egy másik teáskanál rumba mártogatott hátával meglapogattam kicsit ( kb. fél centi vastag és másfél cm átmérőjű lesz így), és amelyiket kellett, kerekre is igazítottam.

175 fokos sütőben kb. 5 perc alatt sülnek meg a sütik, eleinte ijesztő, ahogy szétfolynak és picit fortyognak, de azután ez megáll, és amikor épp barnulni kell a szélük, lehet kivenni őket.

A tepsin hagytam kihűlni őket, ekkor még úgyis szilárdulnak kicsit, közben meg már sülhetett a váltás tepsi. Ezt kivajaztam-liszteztem inkább, emiatt a moszkauerek kicsit szilárdabb lábakon álltak.

Amikor mind készen lett, olvasztott étcsokival kentem be az aljukat.


Horváth Ilona recept.

11 megjegyzés:

Ági, aki főz írta...

Hú, ez szuper, azt hiszem nálunk karácsonyi favorit lesz. Gondolom mandulából is működik.

Edit írta...

Szia! Olyan ici-pici adagnak tűnik. Tényleg 100 db lesz ebből a mennyiségből? Azért kérdem, mert akkor nem kezdem el szorozni. :-)
Köszi: Edit

Piszke írta...

Ági, igen, a z ilona is írja hogy dió vagy mandula. Csak a mandulával szerintem nem eléggé karakteres az íze, elnyomja a narancs.

Edit, ebből tényleg lett pontosan 106:)- négy tepsi. Ha egy teáskanálnyi egy sütimassza, akkor kb. ez az irányadó szám. Ha nagyobb mennyiséget adagolsz ki, nagyon nagy lapos sütijeid lesznek. Ezek kb 4-5 centis csinoskák lettek.

cipolla írta...

Piszke, ha saját gyártású narancslekvárt tennék bele, abból kb. mennyi kellene? A lekvárom darabos, szóval felaprítanám benne a héjdarabokat, meg a cukor mennyiségét is csökkenteni kellene. Gondolom. PMB Szilvi

Piszke írta...

Hát, igazából ez egy kicsit ugrás a sötétbe...csak ha kipróbálod, fogod megtudni hogy működik-e. Nem tudom... mert a lekvárnak van egy plusz folyadéktartalma a megolvadt cukorhoz képest...persze attól is függ mennyire sűrűre főzted. Maga a felfőzött massza normál esetben olyan gyenge pudingsűrűségű: a tepsin nem folyik szét, csak amikor beteszem a sütőbe. Azaz szerintem nem dkg-ra, hanem sűrűségre kellene kalkulálni a helyettesítést!

Daisy írta...

Ezer éve nem sütöttem, de hamarosan fogok. Majd' harminc éve kaptam egy kolléganőmtől a receptet, tényleg eteti magát. Én ledarálom a narancsok héját, nekem ízlik a darabossága. A tésztát valóban állagra lehet kikeverni, én sűrűbbre szoktam és haraphatóbb, ducibb és puhább korongokat sütök. Köszi az emlékeztetőt.

Csirli írta...

Tegnap talaltam, most koszonom:) de meg kell mondjam, roppant VESZELYES!!:)) mar az osszefozes utan tul finom:)) csak fogy es fogy. Kevergetni is ugy kell, hogy minel tobb maradjon a kanalon:)) arrol nem is beszelve, h amikor rumos kanallal simogatjuk!:)) aztan amikor kiveszem a sutobol es megfoghatova hul, na akkor is minosegellenorizni kell. 54 dbra kerult csoki a vegen:)) mondom, veszelyes...:D

Piszke írta...

bevallom, én másfél adaggal szoktam indulni karácsonykor a sütésnek, biztos, ami biztos :)

Unknown írta...

Egyből dupla adaggal indítottam és nem bántam meg! Szuper a recept köszi!Kandírozott narancs darabkákat tettem bele, még azt ami tavalyról megmaradt ! :)

Kátya írta...

Szuper recept, én először Szoky
konyhájában, a Youtube-on találkoztam vele! Köszi

Bender Ágota írta...

A bolti narancshéj kockákat késes aprítóban fogom megdarálni /ha nincs más, csak szeletelt sajtom, azzal is így járok el/, most én ezt megsütöm!

Related Posts with Thumbnails