2008. május 18., vasárnap

Masnitészta lazacos-kapros szósszal


A tavaly szétszóródott kapormagokból helyes kis bokrocskák nőnek mindenfele a kertben. Na nem az enyémben, hanem a szomszédasszonyoméban, én ugyanis annyira nem bírom a kapornak még a szagát se, hogy nem kímélek egyetlen kihajtott növénykét sem. Nem is értem hogy lehet egy jó kis túrós lepényt például kaporral tönkretenni, a kapros tökféle főzelékek pedig mindjárt két szőrös feketepontot kapnak: egyet a tökféle, egyet a kapor - marad tehát a tejfölös habarás vagy rántás magában.
A kapornak egyetlen egy esélye van nálam, azóta, hogy külföldön egy szuper háziasszonynál vendégségben olyan-de-olyan lazacos-kapros tésztasalátát ettem, hogy még sose.
Ezért aztán mikor egy kis kertészeti eszmecsere során megláttam a kaporfiókákat, már tudtam, hogy Henrietta salátáját valahogy reprodukálni fogom. Mivel azonban egy Emberrel nem tanácsos azt közölni, hogy
ebédre hideg majonézes tésztasaláta lesz, kicsit csaltam és így lett belőle meleg ebéd:

Hozzávalók (2 személyre):

25 dkg farfalle tészta (durum)
1,5 dl tejszín
10 dkg füstölt lazac
1 ek. olivaolaj
pici csokor friss kapor
színesbors-keverék



A tésztát nem a dobozon lévő utasítás szerint főztem meg, hanem ahogy mi szeretjük, rendesen puhára...
Amíg a tészta készült, kis darabokra vágtam a lazacot, a tejszínnel, az olivaolajjal, az apróra vágott kaporral és a borssal jól összemelegítettem, tettem hozzá vagy két evőkanállal a tészta főzővizéből és ezzel kész is volt a szósz.

Aki kellemes rózsaszín árnyalatot vél felfedezni a képen, az jól látja. Nem photoshop, pusztán arra bizonyíték, hogy ez a lazacot is jól belakatták béta-karotinnal, vagy ki tudja miféle színezőanyaggal...

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts with Thumbnails