Zöldséges-húsos batyu

A gondosan tervező gasztroblogger a szerda (munkanap) délelőtt 11 óra környékén elhangzó szerény, érdeklődő kérdést ( Mit eszünk ma ebédre...?) követően feláll, és szemrevételezi a kamrapolcokat.
Negatív.
Semmi Embernek való.
Kinyitja a hűtőszekrényt és bebámul.
Negatív.
Vagyis nem, hátul a sarokban szomorkodik egy jó darab füstölt comb, merthogy olyan szép volt, és amúgy kellett a bablevesbe. A tizede. Ezután megfordul a fejében a lenti mélyhűtő, ahol mindig lapul néhány mélyhűtött Plus-os pizza, de az vészhelyzetre - és főző személyzet távollétére - van tartalékolva.
A nagyobb mélyhűtő különben is csak karnyújtásnyira, lehet próbálkozni. Feltéve, Hogy Halakkal Ne Kelljen Dolgozni. Rajtuk kívül málna, cseresznye, petrezselyemzöld, spenót, sóska, húsleves, fagyi, és rengeteg, ismeretlen számú és korú tojásfehérje.
Néhány bontott zöldséges zacskó, vajastészta lapok.

Ez lett az eredmény.

Hozzávalók:

3 lap vajastészta (Plus)
25 dkg brokkoli
2 marék zöldborsó
15 dkg füstölt hús
2 tojás
10 dkg sajt (eidami volt itthon)
1 tojás sárgája
só
bors
szerecsendió

A sütőt 200 fokra előmelegítettem.
A füstölt húson lévő ujjnyi szalonnaréteget levágtam, kockáztam és teflon serpenyőben megpirítottam. Rádobtam a kisebb darabokra szedett brokkolirózsákat, a zöldborsót, a felkockázott füstölt húst, picit még sóztam, átforgattam és 10 percig lefedve pároltam. Addig a vajastészta lapokat kettévágtam, a négyzeteket vékonyra nyújtottam.
A két tojást felvertem, belereszeltem a sajtot, borsoztam és szerecsendióztam. A sajtos masszát a párolt zöldségekkel összekevertem, a tésztanégyzetekbe igazságosan elosztottam, a négyzetek sarkait felhajtottam, középen és az összehajtott széleken jól összenyomkodtam, a batyukat tojássárgájával megkentem és a sütőben 15 perc alatt megsütöttem.

Természetesen lehet húsmentes is, a zöldségek pedig teljességgel opcionálisak.

Tanulság: nem kell annyira tervszerűnek lenni, gátolja kreativitásunk és személyiségünk kibontakozását!

Fehérboros almapüré VKF! XIII.

A körítés, az fontos :). Nálunk a köret nem annyira. Ha venném a fáradtságot és a Válogatós Bandának amellet, hogy úgyis egyszerűsített húsételt főzök általában, még minden hétvégén dupláznám a köretet is (becsületükre legyen mondva, a hasábburgonyát nem szeretik), akkor mindjárt eltölthetném az egész délelőttömet a konyhában.
Mondani lehet, hogy milyenanyaazilyen, meg mér'nemszoktattarákicsikoruktólkezdve, de az az igazság, hogy leszoktak. Egy darabig ment a zöldség, érdekesek voltak az újdonságok, mostmeg már nem - legyen jó sok majonéz . Majd megjön a kölkök esze.
Addig is ha már kénytelen vagyok választani, hogy Két Köretet Főzzek, Vagy Két Főételt? - én az utóbbit választom. A tökegyszerű köreteket meg megpróbálom kicsit felnőttesíteni, vagy kitalálni gyerekbarát (gyerekembarát) újdonságot.

Az, hogy a VKF Különleges Köretekről szól, csak most esett le, mikor látom az extrábbnál extrább recepteket. Ez a püré köretnek köret, de hogy különleges lenne... nos nem mondhatnám. Mivel rögtön ez jutott eszembe ahogy megláttam Fakanál kiírását, sokat nem törtem rajta a fejem. Mindenesetre finom, maradjunk ennyiben...

És egy megjegyzés: egy jól megcsinált krumplipüré, bizony, szerintem ebben az országban csak a saját konyhánkban érhető el. Héjában főtt krumpli, sok langyos vaj, forró tej/tejszín keverék és habosítás robotgéppel. Egyik kedvenc köretem!


Hozzávalók:

50 dkg alma
10 dkg vaj
5 dkg cukor
fél citrom leve
1 dl fehérbor
2 ek. tejföl
2 tk. étkezési keményítő

A meghámozott, felkockázott almát egy teflonserpenyőben a forró vajon átforgattam, majd lefedve megpároltam a cukorral , a citromlével és a fehérborral. A tejfölt simára kevertem a keményítővel és kevés hideg vízzel, a villával összetört almához öntöttem, kevergetve besűrítettem , hagytam felforrni és kész.
Ha még nem teljesen püré, akkor szokott kapni a botmixerrel.

Nem kell bele semmilyen más fűszer!! A cukor mennyisége egyéni ízlés és az alma savanykásságának függvénye.

A fehérbor alkoholtartalma teljesen elpárolog, nyugodtan lehet gyereknek is adni.

Sertés vagy szárnyashúshoz nagyon jól csúszik, hidegen-melegen.

A recept a hugom egyik volt kolléganőjétől, Edittől származik.

Arany keksz

Inkább plecsnisüti lehetne a becsületes neve, hiszen abba a fajtába tartozik, ami többszörösére növeli átmérőjét sütés közben. ( Viszont milyen jól hangzana angolul: GoldenCake) Emellett ez a változatot mondhatjuk maximálisan egészségesnek, (márha a szénhidrátok fogyasztása az) mivel rengeteg zab- és búzapelyhet, aszalt gyümölcsöt, cukor helyett pedig részben mézet tartalmaz. Nem is értem, hogy a kiskorúak miért szeretik jobban mégis a csokis variációját, nem tisztelve a zanyjuk erőlködését az egészséges, rostdús stb. étkezés terén, arccal a Szuperanyaság felé. Mindenesetre kevesebb lekifurdalással jár ennek elrágcsálása, vagy a hazaérő kölkök kezébe nyomása"ezzel bírd ki a vacsoráig" felkiáltással.


Hozzávalók:

5 dkg zabpehely
10 dkg búzapehely
15 dkg liszt
1 kk. szódabikarbóna
15 dkg vegyes aszalt gyümölcs (most eper, sárgabarack és mazsola)
5 dkg durvára vágott dió
20 dkg vaj vagy margarin
25 dkg barnacukor
2 ek. méz
2 tojás

A sütőt 200 fokra előmelegítettem.

10 dkg búzapelyhet egy teflonserpenyőben 2-3 perc alatt közepes lángon megpirítottam. (Akkor jó, amikor kezd kicsit diós, kicsit kávés illat felszállni, ekkor gyorsan le kell kapni a tűzről és vadul kavargatni még, nehogy magán a forró serpenyőn megégjen.) Amikor kihűlt, kávédarálóban két részletben megőröltem.
Amíg hűlt, robotgéppel habosra kevertem a barnacukrot meg a vajat és a tojásokat, a végén belekevertem a két ek. mézet is.
Hozzáöntöttem a lisztet, az őrölt búzapelyhet, a szódabikarbónát és a zabpelyhet, hozzáadtam a mazsolát, a felkockázott epret és barackot, meg a durvára vágott diót és mindent szépen összedolgoztam.A tészta elég lágy és némileg ragadós lett, ezért gyorsan némi liszt segítségével hosszú, 4 cm átmérőjű hengert formáztam belőle és alufóliába csavarva a hűtőbe tettem, ahol egy fél órát pihent.
Ezután centis darabokat vágtam le belőle, lisztezett kézzel gombócot formáztam, majd kicsit kilapítva sütőpapíros tepsire tettem (12-t egy nagy gáztepsibe, hogy ne nőjenek össze) és 8 percig sütöttem.

A búza-zabpehely arány merőben önkényes, mivel ilyen arányban voltak itthon.

A pehely pirítása macerásnak tűnik, de nagyon egyszerű, és ad egy finom plusz zamatot a sütinek.

40 db lett belőle.

A kiindulópont Stahl Judit Csokis-zabpelyhes keksze volt a Büntetlen örömök-ből.

Almás-szezámmagos csirke

Van amihez idő kell meg türelem, van amihez meg nem kell, csak 15 perc. És mivel időből van mindig a legkevesebb, nyilván a főzést kell sokszor minél gyorsabban megoldani annak, aki gyermekei építő fejlesztése elmaradása miatt állandó lelkifurdalással küszködik. Nem is szólva a hétköznapi ebédekről, amikor a tornyosuló munkahegyek valami különös oknál fogva 11 óra körül már semmilyen lenyomatot nem hagynak a mit-együnk-délben problémával küszködő elmémben.( Ennyit a januári gasztrofogadalomról.) Ha nem kelt tészta, amikor vannak stratégiai játékkal és Bambi-színezővel kitölthető kelesztési idők, akkor a gyöngyöző leves mellé jöhet valami gyors, fehérjedús főétel - vagy palacsinta, szimultán két serpenyőben.

Ez a recept - és majd a társai - nem különböznek komolyan egymástól. Csak némi ötletelésről szólnak, akkor amikor arról van szó, hogy főzzünk is valamit, meg szinte ne is.

Hozzávalók:

1 egész csirkemell
néhány ek. olaj
5 ek szezámmag
2 nagy alma
4-5 ek szójaszósz
egy ek. méz
só
bors

Egy teflonserpenyőben megforrósítottam az olajat, az almákat pedig kimagoztam és nyolcadokra vágtam.
A csirkemellet feleztem, kétszer félbevágtam, kicsit kivertem, sóztam és beleforgattam a szezámmagba. A teflonserpenyőben felforrósított olajba dobtam és oldalanként 2-2 perc alatt nagy lángon megpirítottam. Rácsorgattam a mézet, azzal is pirítottam egy percig, rálocsoltam a szójaszószt, levettem a lángot és lefedtem.Rádobtam a nyolcadokra vágott almát és öt percig pároltam együtt.

Ennyi. Míg készül, lehet rizst főzni mellé, vagy csak az almát tekinteni köretnek.

Fánk farsangra

Sütöttem én fánkot, hogyne. Mint mindig, természetesen, ahogy illik, farsangkor, másfél adag, baracklekvár, horváthilona. Így nézett ki, jó lett. Elégedett Kiskorúak, elégedett Ember. Mi kell még? Hát a három tojás sárgája. Az kellett volna. Mert az kimaradt. Észrevettem, persze, öt perccel azelőtt, hogy elkezdtem volna kisütni. Hogy írjam akkor most be hitelesen a receptet, a fortélyokat, meg minden?? Marad a kép, meg az okosság: tojásallergiások is vágjanak bele bátran!!

Az ördög spagettije

Az, hogy itt alig-alig kerül elő tésztaétel, puszta véletlen. (vagy ronda a fotó :-)) Nagy durumtészta- rajongók vagyunk, és hetente minimum egyszer van tészta, sose pusztán sajtos, mindig valamilyen mártással. Ez utóbbiak között vannak állandó szereplők, meg vannak mindenféle improvizációk, amiket rendszeresen elfelejtek feljegyezni, így se ide nem jut el, se megismételni nem tudom. Az ördög spagettije viszont évtizedes kedvenc. Most le is mértem pontosan, mi mennyi.
Lehetne talán spaghetti alla diavola-nak írni, de az olasz eredetben nem vagyok biztos. A pollo alla diavola-hoz semmi köze, az, hogy a csípős kajákat leördögözik-e Olaszhonban nem tudom, az biztos, hogy ez nagyon csípős, erős, tűzokádó sárkányképző fogás. Még férfit nem láttam, aki ne enné, a német sógor is megbirkózott vele - bár, lehet hogy csak udvarias volt. Az biztos, feltűnően sok ásványvizet ivott.

Hozzávalók.

40 dkg spagetti durumtésztából
2 dl tejszín
3 dl tej
6 nagy gerezd fokhagyma (NEM kínai)
1 kis doboz sűrített paradicsom (még mindig Arany Fácán)
2 chilipaprika
fél ek. csípőspaprikakrém vagy fél cseresznyepaprika
nagyon sok frissen őrölt bors
3-4 ek. olaj
só

A sütőt 200 fokra előmelegítettem.

Feltettem a spagetti vizét forrni, amíg ez beindult, összedobtam a mártást.
Egy lábasba olajon megfuttattam a fokhagymanyomón átpréselt fokhagymákat, - vigyázni, meg ne barnuljon, mert keserű lesz. Hozzáadtam a sűrített paradicsomot, ezt is átfuttattam kevergetve az olajon, azután mehetett bele a tejszín, a tej, a felaprított chilipaprika magostul, a csípőspaprikakrém, a rengeteg bors és fél kk. só. Lefedtem és jól 10 perc alatt összeforratam.

A lobogó vízbe dobtam a spagettit, sót tettem hozzá és majdnem teljesen puhára főztem. Ez durumtésztánál mindig több, mint a zacskón lévő utasítás; amit én használok, 8 perces, 10-12 percig főzöm a légköri viszonyoktól függően.

A téglalap alakú kb. 20X30-as jénai tálamban tökéletesen elfér: beleöntöttem a leszűrt tésztát, hozzáöntöttem a mártást, összekevertem, lefedtem szorosan alufóliával és betettem a sütőbe. Kb. 15 perc alatt a tészta teljesen puhára főve magába szívja a mártás jó részét, ekkor még leveszem a fóliát, hogy kicsit megpiruljon a teteje. Kockákra vágva sok sajttal, zöldsalátával(fűszermentes :-)), könnyű vörösborral a legjobb.

Ha van előtte leves, utána desszert, akkor négy főre elég, de mi általában kettesben csak-főétel- egyedül variációban esszük, és bizony elfogy...

Szerintem Frank Júlia receptje egy réges-régi Nők Lapjából, és már csak emlékezetből csinálom, mostanában nagyjából így.

Házi májkrém (nálunk)

Sokaknál sok szó esett már a kész felvágottakról, a rengeteg adalékról, az elborzasztó összetevőkről. Be kell valljam, azért nálunk - bár nagyságrenddel kevesebbet eszünk belőlük, mint évekkel ezelőtt - , kolbász és szalámifronton - házi ellátmány illetve tuti hentes hiányában - még mindig a bolti választék jön csak szóba. A férfinép márpedig kolbászos szendvics nélkül életét elképzelni sem tudja. Májkrémből azonban csillagos ötös, az már évek óta csak itthon készül. Egyrészt mert egyszerű - például nem kell füstölni - , másrészt feltűnően romlott szerintem a legjobbak minősége is, amellett, hogy cseppet sem olcsók, és így kimaradnak az olyan eléggé rosszul hangzó összetevők, mint ipari szalonna, füstaroma, bőrkepép, meg ki tudja még micsoda...májkrémcímkét már régen olvasgattam. És így legalább az egyik kiskorúba be tudok nyomni elegendő vasat. Hát persze hogy ezt se eszi meg mindenki!

Hozzávalók: (4 személyre mondjuk vacsorára)


30 dkg csirkemáj
15 dkg vaj
5 ek tejszín
1 ek mazsola
két ek. kakukkfű (legjobb persze a friss)
3-4 ek. konyak
só
frissen őrölt bors

A mazsolát egy pohárba tettem, ráöntöttem a konyakot és a mikróban felforraltam.
5 dkg felforrósított vajon átpirítottam a kockákra vágott májat, aztán lefedtem a serpenyőt és kis lángon tíz perc alatt puhára pároltam, a végén pedig a fedőt levéve nagy lángon visszapirítottam, hogy a leve elpárologjon.
Ekkor félórát hűlt, aztán egy mélyebb tálban vagy botmixereltem az összes többi hozzávalóval.

A forralással az alkohol elpárolog, nyugodtan lehet gyereknek is adni.

Csirkemájat általában szívvel kapni, 70 dkg-t szoktam venni, a macska boldog a szívvel, én egyből két adagot csinálok, mivel kiválóan elvan a fagyasztóban. Így a következő heti adag is kész.
Legjobb azonnal elpusztítani, vagy ha nem sikerül, akkor folpackba kell bugyolálni, mert a máj színeződik a levegővel érintkezve.
A vajból lehet kicsit kevesebbet is beletenni, ha valaki spórolni akar a kalórián(és a pénztárcáján), de margarinnal nem ajánlanám.

Stahl Judit eredetileg kacsamájas receptje.

Meggyleves téliesítve

Meggyleves télen? Mikor az a frissen szedett, ropogós meggyből igazi, jól behűtve, egy forró júliusi napon, a szőlőlugas árnyékában? Nem is próbálkoztam tehát semmi "nyár a télben" illúzióval.Úgyis becsap minket ez a február elejei napsütés, amire rögtön rájövünk akkor, amikor reggel mindent vastag dér borít. Inkább a zord körülményekhez igazítottam a levest.



Hozzávalók (4 személyre) :

1 üveg meggybefőtt
0,5 liter víz
1,5 dl tejszín
1 púpozott ek. étkezési keményítő ( vagy vaniliás pudingpor)
4 ek. barnacukor
1 tk. vaníliakivonat vagy 1 zacskó vaníliáscukor
4 szegfűszeg
késhegynyi fahéj
1 narancs lereszelt héja
két narancs leve


A meggybefőttet levével, a szegfűszeggel és a pici fahéjjal együtt feltettem felforrni.Két evőkanál barnacukorral elkevertem a keményítőt, és összekevertem a tejszínnel.
Amikor a meggy felforrt, hozzáadtam a vizet - így visszahűtöttem annyira, hogy ne rántsa össze a habarást - néhány kanállal a langyos léből még lazítottam a keményítős keveréken, majd behabartam vele a levest. Hozzáadtam még a vaníliakivonatot, és lassú tűzön újra felforraltam a levest. Ha felforrt, már nem szabad sokáig főzni, egyrészt szükségtelen, másrészt akkor a keményítő elveszti sűrítőképességét. Ekkor belekevertem még 2 ek. barnacukrot, belereszeltem a narancs héját, és amikor már nem volt nagyon forró, óvatosan hozzákevertem a narancslevet is.

A leves nem véletlenül készült arányaiban ilyen kevés tejtermékkel: nehogy kicsapja a narancslé.

Nem lesz a leve sem sűrű, mert az engem a menzai megáll-benne-a-kanál vastag, lisztes és émelyítően édes, valamint agyonfahéjazott gyümölcslevesekre emlékeztet.

Nyelvtudás

Nagyobb: Anya, a a bolognait azt úgy kell írni hogy bolonyai, vagy úgy, hogy boloGnai?

Én: BoloGnai

Nagyobb: Akkor nálunk a konyhások egyáltalán nem tudnak olaszul....!!