Gasztro-fogadalom

Merthogy másmilyen nincs. Illetve ha van, az nem kötődik semmilyen módon az új évhez. Nem mintha nem kellene az ember lányának folyton-de-folyton tökéletesítenie magát, dehát a tökéletesítésben sem vagyok tökéletes. És legfőképpen tisztában vagyok a korlátaimmal.

Ami a gasztro-vonalat illeti, a törekvés a természetesre, a helyire, az E-mentesre megvolt mindig, de ez sem lesz soha 100%. De átgondolva Ági kérdését, ami a számos kicsi, lényegtelen, nevetséges és elhanyagolható hiányosságom mellett magasan leghamarabb beugrott, az a tervezés teljes hiányának súlyos problematikája.
Ámulva olvasok hétre-hónapra eltervezett menükről, listákról,készletekről.
Listát én csak azért készítek, hogy ne felejtsem el az aktuális bevásárolnivalókat, de a tervezés művészete nálam jó esetben egy hétvégére terjed ki, azzal a titkos mellékzöngével, hogy a Plus úgyis nyitva van hétvégén is hétig...

Szóval ez az én álmom magamról: előre megfontolt, körültekintő és kiválóan tervező anya, feleség, háziasszony, munkaerő, kertész, varrónő, mosónő, DIY ésatöbbi.

Nem táplálok illúziókat afelől, hogy ez nem lesz egy tökéletesen betartott fogadalom. Viszont már az is boldoggá tenne, ha csak hetente egyszer kellene boltba mennem, mert ha van valami, amit utálok, az a bevásárlás robotja .:-P Mostanában még a vasalást is veri.

Ja és bár a csillagászati árak miatt nem lenne mindennapos vendég a kosaramban, megfogadtam, hogy sose csábulok el perui zöldspárgára, chilei cseresznyére, zambiai spenótra, urugayi áfonyára és mexikói eperre a tél közepén (and so on..)

Ui.: Fenti termékeket egy egyszerű kis agglomerációs Tesco zöldségpultjánál láttam egy napon.

Cseke, Lorien, Ti jöttök!