Amarettis gyümölcskenyér

A jól bevált recepteket meg kell tartani, mondja mindenki - már hetedik éve  sütök  angol gyümölcskenyeret karácsonykor, nagyon szeretjük, és nem gondoltam volna, hogy valaha változtatok rajta. 

Az idei decemberi GoodFood-ban (az eredeti is GoodFood-os recept) láttam meg az amaretti kekszes gyümölcstortát, és egyből felírtam az elkészítendő listára. Karácsony  közeledtével viszont lemondtam a kísérletezésről, és úgy gondoltam, az ötlet alapján - vagyis hogy a liszt helyett kekszet használtak- inkább a már meglévő, sokszor bevált receptet variálom kicsit át. 

Mondjuk amaretti kekszet égen-földön kerestem, és végül  - csak majdnem aranyárban - találtam is, így a lisztből maradt egy kicsi, a diót lecseréltem mandulára, és használtam pár csepp keserűmandula-aromát is. 

És akkor most ezután ez lesz a fix karácsonyi gyümölcskenyér recept: kifejezetten jót tett neki a mandulásítás, a ropogós, száraz kekszek aromája, és egyenesen kiáltott a marcipánborításért: mivel cukrozatlan aszalt meggyet tettem a sütibe és a többi hozzávaló is csak szárított volt, egyedül a vörösáfonya volt enyhén cukrozott - egyáltalán nem lett sűrűen édes sem.

Hozzávalók:

65 dkg vegyes aszalt gyümölcs
20 dkg barna nádcukor
17,5 dkg vaj
5 dkg cukrozott cseresznye
1 tk reszelt gyömbér
1 narancs héja és leve
1 dl rum
3 csepp keserűmandula-aroma
7 dkg durvára vágott mandula
3 felvert tojás
8 dkg darált mandula
15 dkg amaretti keksz
5 dkg liszt
6 gr sütőpor
1 tk mézeskalács fűszerkeverék

kb. 10 dkg marcipánmassza,
piros és zöld ételfesték

A gyümölcskeverékben én  10 dkg sima és 10 dkg arany mazsolát, 10 dkg vörösáfonyát, 15 dkg aszalt barackot és 10 dkg aszalt fügét és 10 dkg aszalt meggyet  használtam, a fügét és a barackot kisebb kockákra vágva.

Egy nagy, 28 cm-es teflonserpenyőben az aszalt gyümölcsöket és a cseresznyét, a vajat, a cukrot, narancs kifacsart levét, lereszelt héját, a gyömbért és a rumot - amibe belecseppentettem és elkevertem a mandulaaromát -  kevergetve addig melegítettem, míg a vaj teljesen elolvadt. A keveréket felforraltam, azután lejjebb vettem a hőt, és gyakran kevergetve 10 percig bugyborékoltattam. Félrtetettem és hagytam kihűlni.

A sütőt 150 fokra előmelegítettem, és egy 18 cm-es szögletes, magasfalú sütőformát dupla sütőpapírral az alján és minden oldalán kibéleltem.(dupla sütőpapír: a hosszú sütési idő miatt, hogy  a süti ne piruljon agyon ott, ahol a fémformával érintkezik, mert akkor kemény kérget kap!)

A keveréket egy nagy tálba öntöttem, hozzáadtam a mandulát, jól elkevertem, hozzáadtam a felvert egész tojásokat, ezt is jól elkevertem, ezután kevertem bele  a morzsára tört amaretti kekszet, rászitáltam 5 dkg lisztet és a sütőport meg a fűszereket, ezeket is jól elkevertem (Ezt tényleg gondosan kell, mert a sűrű, enyhén karamelles szósz meg a gyümölcsök kicsit gombócszerűen tapadnak, és ha nem alapos a keverés, a "tészta" egyes helyein nem lesz tojás vagy liszt.)

A keveréket - a sarkokat is jól kitöltve - a formába kanalaztam, a tetejét vízbe mártott kanállal simítottam el.

45 percig sült, azután levettem a hőt 140 fokra és további 1 óra 15 percet sütöttem, de a második fázisban (mivel az én sütőm felül erősebb) már alufóliával takartam (nem kell szorosan rátenni, hogy tudjon a nedvesség kipárologni a tésztából). Miután lekapcsoltam a sütő, még egy órát kissé kinyitott sütőajtó mellett bennhagytam a süti, ekkor már tűpróba szerint teljesen átsül.

A formából rácsra fordítottam, hagytam teljesen kihűlni. A tetejére  a marcipánt a jobb kezelhetőség kedvéért kevés porcukorral kevertem, ételszinezékkel színeztem belőle keveset zöldre és még kevesebbet pirosra, a fehér alapot porcukorral meghintett munkalapon nyújtottam és vágtam méretre.