Az egyes számú csokis keksz

A szerény külső - amit még a köss-egy-sárga-szalagot-a-keksz-köré motívuma sem tudott feljebb hozni - ne tévesszen meg senkit. T3d3v3s úgy hívja: A Keksz Ami Bejárta A Várost, szerintem meg ez Az Egyes Számú Keksz. Pár éve, amióta megtanultunk itthon cookies-t sütni, meg mindenféle sablé-kat, igazán lehetett kóstolgatni mindenféle kekszcsodákat. Ez azonban omlósságban, töménységben, a keserű-édes mély ízében bármelyikkel felveszi a versenyt. Nem mellékesen nevetségesen egyszerű, bármelyik gyerekszakácskönyv kitüntetett receptje lehetne, főképp hogy a golyóbisok gyártása fejleszti a motorikus készséget...

Okostojás ajánlott még sok étcsokit a bevonáshoz, de hétköznap este lévén ezt elblicceltem; nem elvetendő ötlet egyébként - eljátszogattam a gondolattal, meg azzal, hogy kettesével összeragasztgatom őket valami ütős savanykás lekvárral - mondjuk vörösáfonya - vagy dulce de
leche-vel, de azután arra jutottam, az már maga lenne a BŰN. Hát tessék...









Hozzávalók:(ebből nagyon sok, kb 80 db lesz)

35 dkg liszt

25 dkg cukor

35 dkg vaj

4 púpozott evőkanál holland kakaópor (hollad mindenképp!)

1 tk sütőpor (ha lehet Váncza, az a legjobb, mert kétfázisú)

csapott kk. só

A vajat a cukorral és a sóval habosra kevertem. Ezután mehetett bele fakanállal keverve a sütőporral kevert liszt és az átszitált kakaópor. A puha de nem ragadós tésztakeverék fél óráig hűtőben pihent, ezután kisebb diónyi gombócokat golyóbisoztam belőle, sütőpapírral bélelt tepsibe raktam jó 5 centire egymástól, a golyóbisokat ellapítottam olyan fél centi vastagságúra (lehet villával, és akkor kicsít csíkos lesz a keksz a végén, vagy egy pohár aljával, én egy recés kekszkiszúró oladalát használtam) és a 180 fokos sütőben 12 percig sütöttem. Figyelni kell, mert
sütője válogatja, a lényeg, hogy ne kezdjen el pirulni a széle.






És ahogy már mondtam, aki a Bűn Útját választja, nyugodtan kenje még az alját étcsokival, fehércsokival, ragassza dzsemmel, karamellkrémmel, oh, irgalom anyja ne hagyj el, Nutellával.